Partimadarak állományváltozása és potenciális táplálékbázisa a balmazújvárosi Nagy-sziken (előzetes eredmények)

  • Lisztes Anna Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Kutatócsoport
  • Végvári Zsolt Debreceni Egyetem-Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Természetvédelmi Zoológia Tanszék
  • Varga Márta Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Kutatócsoport
  • Mózes Edina Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Kutatócsoport
  • Barta Zoltán Debreceni Egyetem, Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Viselkedésökológiai Kutatócsoport
Kulcsszavak: szikes tó, élőhelyrekonstrukció, fészkelő partimadár, vízi gerinctelen, szárazföldi gerinctelen

Absztrakt

Az utóbbi évtizedekben a szikes tavak esetében gyakran megfigyelhető átalakulásuk és minőségbeli változásuk, amely a megváltozott vízjárás és szervesanyag forgalom illetve feltételezhetően a csökkenő talajvízszint negatív hatásainak következménye. Az balmazújvárosi Nagy-szik megváltozott állapotának visszaállítása érdekében 2010--2013 között LIFE+ élőhelyrekonstrukció folyik a területen. Kutatásunk célja, hogy fényt derítsünk azokra a tényezőkre, amelyek pozitívan befolyásolják a fészkelő partimadarak, mint szikes tavi indikátorszervezetek megtelepedését és sikeres költését a területen. A kutatás nem csupán a partimadarakra irányul, vizsgálnunk kell a potenciális vízi és szárazföldi táplálékbázisukat valamint a terület szerkezetében jelentkező változásokat is. Eddigi eredményeink alapján a 2011--es évben a fészkelő partimadarak faj- és egyedszámában növekedést tapasztaltunk a 2010-es évhez képest. A pozitív változást az élőhelyrekonstrukció hatásai mellett feltehetően a 2010-es év extrém csapadékos jellege okozta. A korábbi irodalmi adatok alapján megállapítottuk, hogy az általunk gyűjtött gerinctelenek alkalmasak a partimadarak potenciális táplálékbázisának vizsgálatára.

Hivatkozások

Boros, E. (1999): A magyarországi szikes tavak és vizek ökológiai értékelése. – Acta biologica Debrecina. Supplementum oecologica hungarica 9: 13–80.

Boros, E. (2001): Vonuló partimadarak (Charadriiformes) speciális táplálékkínálata szikes vizekben. – Hidrológiai Közlöny 81: 332–333.

Boros, E. (2010): Összefoglaló jelentés „A Kárpát-medencei szikes tavak védelme” című LIFE07NAT/H/000324 program 2009. évi eredményeiről

Ecsedi, Z. (szerk.) (2004) A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület pp. 59.

Graeme, M. B., Murray, C. G., Roy, A. S. & James, W. P.-H. (2006): The contribution of invertabrate taxa to moorland bird diets and the potential implications of land-use management. – Ibis 148: 615–628.

Forró, L. & Boros, E. (1997): Microcrustacean zooplankton as potencial food of Recurvirostra avosetta in sodic waters of the Hungarian plain. – Wetlands International Publications 43: 239–250.

Kiss, B., Lengyel, Sz., Müller, Z., Juhász, P., Olajos, P., Szállassy, N., Dévai, Gy. & Grigorszky, I. (2001): A Kiskunsági Nemzeti Park szikes víztereiben élő vízi makroszervezetek mennyiségi vizsgálata (Hirudinea, Gastropoda, Odonata és Heteroptera). – Hidrológiai Közlöny 81: 385–388.

Székely, T., Karsai, I. & Kovács, S. (1993): Availability of Kentish Plover (Charadrius alexandrinus) prey on a Central Hungarian grassland. – Ornis Hungarica 3: 41–48.

Megjelent
2012-12-31