Lokális talajmagbank szerepe löszgyepek helyreállításában
Absztrakt
A degradálódott, fragmentált gyepek diverzitásának helyreállításában a lokális propagulum-készletnek meghatározó szerepe van. Természetközeli állapotú löszgyep (Salvio-Festucetum) és egy legeltetést követően felhagyott löszlegelő (Cynodonti-Poëtum) vegetációját és magbankját tanulmányoztuk. A vegetáció fajösszetételét 2008 júniusában 12-12 darab, 1 m2-es kvadrátban vettük fel. 2009 tavaszán kvadrátonként 3 fúrt talajmintát vettünk, melyeket mintakoncentrálást követően csíráztattunk. A következő kérdésekre kerestük a választ: (1) A vizsgált gyepekre jellemző fajok milyen sűrűségű magbankkal rendelkeznek a talajban? (2) Milyen mértékben tér el a degradált és a természetközeli állapotú löszgyep magbankja? (3) A vizsgált gyepek esetében gyeprekonstrukciós munkák során milyen mértékben támaszkodhatunk a lokális magbankra? A vegetációban és magbankban összesen 94 fajt mutattunk ki. A degradált gyep vegetációját alacsony kvadrátonkénti fajszám (átlag 10,2 faj/m2) és a Festuca rupicola dominanciája jellemezte (átlagosan mintegy 45%). A természetközeli állapotú gyepre szignifikánsan magasabb fajszám volt jellemző (átlag 27 faj/m2). A magbank sűrűsége a két gyep esetében nem mutatott jelentős eltérést (rendre 22 800 és 20 200 mag/m2). A magbankban gyeptípustól függetlenül degradáltabb állapotokra jellemző kétszikű fajokat (Hypericum perforatum 6200 mag/m2, Galium verum 4270 mag/m2, Achillea collina 2100 mag/m2) és generalista fűneműeket (Poa angustifola 1060 mag/m2, Carex stenopylla és praecox 2480 mag/m2) találtunk 1000 mag/m2-t meghaladó sűrűségben. A gyomok közül csak a Veronica persica (1215 mag/m2) és a Conyza canadensis (6760 mag/m2) sűrűsége haladta meg ezt az értéket. A természetközeli állapotokra jellemző fajok jelentős része csak szórványos magbankkal rendelkezett (pl. Salvia austriaca, S. nemorosa, Pimpinella saxifraga, Medicago falcata).
Hivatkozások
Bakker, J. P., Poschlod, P., Strykstra, R. J., Bekker, R. M. & Thompson, K. (1996): Seed banks and seed dispersal: important topics in restoration ecology.– Acta Botanica Neerlandica 45: 460–490.
Bekker, R. M., Verweij, G. L., Smith, R. E. N., Reine, R., Bakker, J. P. & Schneider, S. (1997): Soil seed banks in European grassland: Does land use affect regeneration perspectives? – Journal of Applied Ecology 34: 1293–1310.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bossuyt, B., Honnay, O., Van Stichelen, K., Hermy, M. & Van Assche, J. (2001): The effect of a complex land use history on the restoration possibilities of heathland in central Belgium. – Belgian Journal of Botany 134: 29–40.
Bossuyt, B. & Honnay, O. (2008): Can the seed bank be used for ecological restoration? An overview of seed bank characteristics in European communities. – Journal of Vegetation Science 19: 875–884.
Csathó, A. I. (2009): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége – Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csontos, P., Tamás, J. & Kalapos, T. (1998): A magbank szerepe a dolomitnövényzet regenerálódásában korábban feketefenyvessel borított területeken. – In: Csontos, P. (szerk.) Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Scientia Kiadó, Budapest, pp. 183–196.
Csontos, P. (2001): A természetes magbank kutatásának módszerei. – Scientia Kiadó, Budapest.
Csontos, P. (2006): A magbank-ökológia alapjai, a hazai flóra magökológiai vizsgálata. Akadémiai Doktori Értekezés, MTA Kézirattár, Budapest.
Csontos, P. (2010): A természetes magbank, valamint a hazai flóra magökológiai vizsgálatának új eredményei. – Kanitzia 17: 77–110.
Grime, J.P. (1979): Plant strategies and vegetation processes. – J. Wiley & Sons, Chichester.
Halassy, M. (2001): Possible role of the seed bank in the restoration of open sand grassland in old fields. – Community Ecolology 2: 101–108.
Kalamees, R., Püssa, K., Zobel, K. & Zobel, M. (2011): Restoration potential of the persistent soil seed bank in successional calcareous (alvar) grasslands in Estonia. – Applied Vegetation Science DOI: 10.1111/j.1654-109X.2011.01169.x
Koncz, G., Török, P., Papp, M., Matus, G. & Tóthmérész B. (2011): Penetration of weeds into the herbaceous understorey and soil seed bank of a Turkey oak-sessile oak forest in Hungary. – Community Ecology 12: 227–233.
Koncz, G., Papp, M., Török, P., Kotroczó, Zs., Krakomperger, Zs., Matus, G. & Tóthmérész B. (2010): The role of seed bank in the dynamics of understory in a turkey-sessile oak forest in Hungary. – Acta Biologica Hungarica 61(Suppl.1): 109–119.
Matus, G., Tóthmérész, B. & Papp, M., (2003): Restoration prospects of abandoned species-rich sandy grassland in Hungary. – Applied Vegetation Science 6: 169–178.
Matus, G., Papp, M., & Tóthmérész, B., (2005): Impact of management on vegetation dynamics and seed bank formation of inland dune grassland in Hungary. – Flora 200: 296–306.
McDonald, A. W., Bakker, J. P. & Vegelin, K. (1996): Seed bank classification and its importance for restoration of species-rich flood-meadows. – Journal of Vegetation Science 7: 157–164.
Molnár, A. (2004): A Hortobágy éghajlati jellemzői. – In: Ecsedi, Z. (szerk.): A Hortobágy madárvilága. Hortobágy Természetvédelmi Egyesület, Winter Fair, Balmazújváros, Debrecen, pp. 39–43.
Molnár, Z. & Botta-Dukát, Z., (1998): Improved space-for-time substitution for hypothesis generation: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary. – Phytocoenologia 28: 1–29.
Renne, I. J. & Tracy, B. F. (2007): Disturbance persistence in managed grasslands: shifts in aboveground community structure and the weed seed bank. – Plant Ecology 190: 71–80.
Simmering, D., Waldhardt, R. & Otte, A. (2006): Quantifying determinants contributing to plant species richness in mosaic landscapes: a single- and multi-patch perspective. – Landscape Ecology 21: 1233–1251.
Simon, T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
ter Heerdt, G. N. J., Verweij, G. L. R., Bekker, R. M., Bakker, J. P. (1996): An improved method for seed bank analysis: seedling emergence after removing the soil by sieving. – Functional Ecology 10: 144–151.
Thompson, K., Bakker, J. P. & Bekker, R. M. (1997): The soil seed banks of North West Europe: methodology, density and longevity. – Cambridge University Press, Cambridge, UK.
Tóth, A., Balogh, Á., Wichmann, B., Berke, J., Gyulai, F., Penksza, P., Dancza, I., Kenéz, Á., Schellenberger, J., Penksza, K. (2011): Gyomvizsgálatok pest megyei homoki mezőgazdasági területeken (Lucernaföldek gyomvizsgálatai) I. – Tájökológiai Lapok 9: 451–463.
Török, P., Papp, M., Matus, G., Tóthmérész, B. (2009a): Seed bank and vegetation development of sandy grasslands after goose breeding. – Folia Geobotanica 44: 31–46.
Török, P., Papp, M., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2009b): Lúdlegelést követően regenerálódó nyírségi homoki gyepek magkészlete. – Természetvédelmi Közlemények 15: 134–146.
Török, P., Kelemen, A., Valkó, O., Deák, B., Lukács, B. & Tóthmérész B. (2011): Lucerne-dominated fields recover native grass diversity without intensive management actions. – Journal of Applied Ecology 48: 257–264.
Valkó, O., Török, P., Vida, E., Arany, I., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2009): A magkészlet szerepe két hegyi kaszálórét közösség helyreállításában. – Természetvédelmi Közlemények 15: 147–159.
Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B. & Matus, G. (2011): Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry-mesophilous meadows: Can restoration be based on local seed banks? – Restoration Ecology 19: 9–15.
Virágh, K. & Gerencsér, L. (1988): Seed bank in the soil and its role during secondary successions induced by some herbicides in a perennial grassland community. – Acta Botanica Hungarica 34: 77–121.
Willems, J. H. (1995): Soil seed bank, seedling recruitment and actual species composition in an old and isolated chalk grassland site. – Folia Geobotanica 30: 141–156.
