Három síkvidéki kistáj ökológiai értékelése növénytani és madártani mutatók alapján

  • Nagy Gergő Gábor Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
  • Czúcz Bálint Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Kulcsszavak: biodiverzitás index, élőhely minőség, növényzet alapú természeti tőke index, természetesség

Absztrakt

Az egyes tájak, tájegységek összehasonlító vizsgálata és értékelése hatékony eszköze a döntéshozók számára a helyes tájhasználati döntések megalkotásához. Jelen vizsgálatunkban ökológiai tájértékelésekre használható mérőszámok különböző csoportjait hasonlítottuk össze három hazai síkvidéki kistáj példáján. A vizsgált mérőszámok a növényzet (természeti tőke index) és a madarak (a mezőgazdasági területeken élő madárfajok diverzitása) szempontjából jellemzik a tájat. A növényzet alapú természeti tőke index értékét a 2003-2008 között készült MÉTA adatbázisból képeztük. A madártani mintavételezések módosított dán rendszerű pontszámlálással történtek 2011 tavaszán. A mintaterületek a Csepeli-sík, a Hortobágy és a Nagyberek voltak, melyek túlnyomórészt gyepek és mezőgazdasági földek dominálta tájegységek. Alapkérdésünk, hogy mennyire értékelik hasonlóan ezek a részben eltérő adatokon nyugvó természetességi indikátorok ezeket az alapjában hasonló jellegű, de különböző tájhasználat alatt álló tájakat. Eredményeink alapján amíg a madarak összegyedszáma nőtt a növekvő NCI értékű tájakban, addig a madárfajok diverzitása két diverzitási mérőszám alapján is szignifikás csökkenést mutatott. Ez a kontraintuitív viselkedés feltehetőleg részben a vizsgált tájak nagyléptékű tájszerkezetének eltéréseivel magyarázható, ám a jelenség pontos megértéséhez további vizsgálatokra van szükség.

Hivatkozások

Ángyán, J. (2008): Az agrárkörnyezet- és tájgazdálkodás hazai helyzete, kilátásai és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. – In: Csorba, P. & Fazekas, I. (szerk.): Tájkutatás - Tájökológia. Meridián Alapítvány, Debrecen, pp. 19–30.

Benton, T. G., Bryant, D. M., Cole, L. & Crick, H. Q. P. (2002): Linking Agricultural Practice to Insect and Bird Populations: A Historical Study over Three Decades. – Journal of Applied Ecology 34: 673–687.

ten Brink, B. (2000): Biodiversity indicators for the OECD Environmental Outlook and strategy - A feasibility study. – RIVM Report 402001014. Globio Report Series No 25., Bilthoven, 52 pp.

Csorba, P. (2006): Indikátorok az ökológiai szerkezet és tájműködés jellemzésére. – In: Kiss A., Mezősi, G. & Sümeghy, Z. (szerk.): Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, Természeti, Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, pp. 117–122.

Czúcz, B., Molnár, Zs., Horváth, F. & Botta-Dukát, Z. (2008): The Natural Capital Index of Hungary. – Acta Botanica Hungarica 50(Suppl.): 161–177.

Czúcz, B., Molnár, Zs., Horváth, F., Nagy, G. G., Botta-Dukát, Z. & Török, K. (2012): Using the natural capital index framework as a scalable aggregation methodology for local and regional biodiversity indicators. – Journal for Nature Conservation 20: 144–152.

Donald, P. F., Green, R. E. & Heath, M. F. (2001): Agricultural intensification and the collapse of Europe’s farmland bird populations. – Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 268: 25–29.

Dövényi Z. (2010): Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.

Dumortier, M., de Bruyn, L., Hens, M., Peymen, J., Schneiders, A., van Daele, T., van Reeth, W., Weyenbergh, G. & Kuijken, E. (2006): Biodiversity Indicators 2006. State of Nature in Flanders (Belgium). – Research Institute for Nature and Forest, Brussels, 44 pp.

EEA 2005: Agriculture and environment in EU-15 – the IRENA indicator report. – EEA, Copenhagen, 128 pp.

Gregory, R. D., Strien, A., Vorisek, P., Meyling, A. W. G., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. – Philosophical Transactions of the Royal Society B: Biological Sciences 360: 269–288.

OECD (1999): Environmental Indicators for Agriculture. Volume 3 Methods and Results. – OECD, Paris, 409 pp.

Reidsma, P., Tekelenburg, T., van den Berg, M. & Alkemade, R. (2006): Impacts of land-use change on biodiversity: An assessment of agricultural biodiversity in the European Union. – Agriculture, Ecosystems & Environment 114: 86–102.

R Development Core Team (2011): R: A language and environment for statistical computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. http://www.R-project.org

Megjelent
2012-12-31