A Budai Sas-hegy pókegyütteseinek hosszú- és rövidtávú változása, különös tekintettel a gyeprehabilitációs kezelések hatására

  • Rákóczi András Márton SZIE, Állatorvos-tudományi Kar, Biológia MSc
  • Samu Ferenc MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Növényvédelmi Intézet
Kulcsszavak: Sas-hegy, gyeprehabilitáció, pókközösség, ökológiai fajkarakterek, jelleg alapú jellemzés, megőrzés

Absztrakt

A Budai Sas-hegy a főváros által körbezárt különleges természeti kincsünk. Pókfaunája jól kutatott: 1930-34 között Balogh János, 1994-98 között Szinetár Csaba és Samu Ferenc végeztek részletes gyűjtéseket. Jelen munkánkban a 90-es években felmért 5 konkrét gyepfoltban az akkori protokollt pontosan megismételve vettünk mintákat 2010-ben, egy éven át. Célunk a hegyen zajló hosszú távú változásokat feltárása volt a két megelőző vizsgálattal való összehasonlítással, továbbá a rövid távú változások kimutatása az egyes gyepfoltok pókegyütteseinek 90-es évek óta történt változásainak kvantitatív vizsgálatával. A hegyen egyre terjedő orgona visszaszorítására 2008-tól természetvédelmi célú cserjeirtásokat végeznek, amely 3 vizsgált gyepfoltunkat is részben érintett. Ezeknél az irtott és kezeletlen részben is vettünk mintát. A vizsgálat során 105 pókfajt azonosítottunk, ebből 16 a hegy faunájára nézve új. 80 év távlatában a gyakori státuszú fajok populációi inkább növekedtek, a ritkáké pedig inkább csökkentek, de a fajok természetességi vagy egyéb ökológiai karaktereinek átlagában nem történt elmozdulás. A hegyet fémjelző ritka fajokat sikerült kimutatnunk. A fajkompozíció a 90-es évekhez képest is jelentős sodródást mutatott. Az időbeli eltávolodáshoz mérten az irtott és kezeletlen foltok között kis különbség volt, valószínűleg a gyors visszatelepülés, és a nem totális kezelés miatt. A fajok átlagos ritkasági értékét tekintve az irtott foltok hasonlóbbak voltak a 90-es évekbeli állapotukhoz, mint a kezeletlen párjukhoz. Úgy véljük, a hegy megőrizte ritka fajokban gazdag pókfaunáját, valamint a cserjeirtás hatására, az eredetihez hasonlóbb élőhelyek jöttek létre, ami kedvezhet több ritka faj populációjának.

Hivatkozások

Báldi, A. & Vörös, J. (2006): Extinction debt of Hungarian reserves: A historical perspective. – Basic and Applied Ecology 7: 289–295.

Balogh, J. I. (1935): A Sashegy Pókfaunája. Faunisztikai, Rendszertani és Környezettani Tanulmány (Spider fauna of the Sas-hegy. A faunistical, taxonomical and environmental study.) Sárkány-Nyomda Rt., Budapest, 60. pp.

Bell, G. (2005): The co-distribution of species in relation to the neutral theory of community ecology. – Ecology 86: 1757–1770.

Bleicher, K., Samu, F., Szinetár, Cs. & Rédei, T. (1999): A budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület farkaspókjainak (Araneae, Lycosidae) vizsgálata hatvan évvel ezelőtt és napjainkban. – Természetvédelmi Közlemények 8: 111–119.

Brook, A. J., Woodcock, B. A., Sinka, M. & Vanbergen, A. J. (2008): Experimental verification of suction sampler capture efficiency in grasslands of differing vegetation height and structure. - Journal of Applied Ecology 45: 1357–1363.

Buchar, J. & Růžička, V. (2002): Catalogue of spiders of the Czech Republic. Peres, Praha 349. pp.

Chyzer, K. & Kulczynski, L. (1891): Araneae Hungariae. Tomus I: Salticoidae, Oxyopoidae, Lycosoidae, Heteropodoidae, Misumenoidae, Euetrioidae, Tetragnathoidae, Uloboroidae, Pholcoidae, Scytodoidae, Urocteoidae, Eresoidae, Dictynoidae. Academie Scientiarum Hungaricae, Budapest, 170. pp.

Chyzer, K. & Kulczynski, L. (1894): Araneae Hungariae. Tomus II, pars prior : Theridioidae. Academie Scientiarum Hungaricae, Budapest, 151. pp.

Chyzer, K. & Kulczynski, L. (1897): Araneae Hungariae. Tomus II. pars posterior: Zodarioidae, Agalenoidae, Drassoidae, Zoropseoidae, Dysderoidae, Filistatoidae, Calommatoidae, Theraphosoidae. Academie Scientiarum Hungaricae, Budapest, 147–366. pp.

Dondale, C. D. (1977): Life histories and distribution patterns of hunting spiders (Araneae) in an Ontario meadow. – Journal Of Arachnology 4: 73–93.

Frivaldszky, I. (ed.) (1823): Monographia Serpentum Hungariae. – Pest 62 pp.

Honek, A. (1997): The effect of plant cover and weather on the activity density of ground surface arthropods in a fallow field. – Biological Agriculture & Horticulture 15: 203.

Kitaibel, P. & Kanitz, Á. (1862): Reliquiae Kitaibelianae. Apud G. Braumüller, Vindobonae, 139 pp.

Kohyani, P. T., Bossuyt, B., Bonte, D. & Hoffmann, M. (2008): Grazing as a management tool in dune grasslands: Evidence of soil and scale dependence of the effect of large herbivores on plant diversity. – Biological Conservation 141: 1687–1694.

Lambeets, K., Vandegehuchte, M. L., Maelfait, J. P. & Bonte, D. (2009): Integrating environmental conditions and functional life-history traits for riparian arthropod conservation planning. –Biological Conservation 142: 625-637.

Loksa, I. (1958): Budapest és környékének állatvilága.Budapest természeti képe. Budapest, 643–661 pp.

Podani, J. (1976): A Sashegy (Budai hg.) csigafauája - Die Schneckenfauna des Sashegy (Budaer Gebirge). – Soosina 4: 13–14.

Sadler, J. (1825): Flora comitatus pestiensis. Typis Nobilis M. Trattner de Petróza, Pestini, 2 v. pp.

Samu, F. & Sárospataki, M. (1995): Design and use of a hand-hold suction sampler and its comparison with sweep net and pitfall trap sampling. – Folia entomologica Hungarica 56: 195–203.

Samu, F. (2000): A general data model for databases in experimental animal ecology. – Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 45: 273–292.

Samu, F. & Szinetár, Cs. (2000): Rare species indicate ecological integrity: an example of an urban nature reserve island. – In: Crabbé, P. (ed): Implementing ecological integrity. Kluwer Academic Publishers, 177–184 pp.

Samu, F., Csontos, P. & Szinetar, C. (2008): From multi-criteria approach to simple protocol: Assessing habitat patches for conservation value using species rarity. – Biological Conservation 141: 1310–1320.

Samu, F., Kadar, F., Onodi, G., Kertesz, M., Sziranyi, A., Szita, E., Fetyko, K., Neidert, D., Botos, E. & Altbacker, V. (2010): Differential ecological responses of two generalist arthropod groups, spiders and carabid beetles (Araneae, Carabidae), to the effects of wildfire. – Community Ecology 11: 129–139.

Saunders, D. A., Hobbs, R. J. & Margules, C. R. (1991): Biological consequences of ecosystem fragmentation - a review. – Biological Conservation 5: 18–32.

Weiss, I., Szinetár, C. & Samu, F. (1998): Zur taxonomie von Cryptodrassus hungaricus (Balogh, 1935) (Araneae: Gnaphosidae). – Arachnologische Mitteilungen 16: 56–59.

Megjelent
2012-12-31