Adatok a Mátra-hegység ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) faunájához, különös tekintettel az út menti élőhelyekre

  • Vona-Túri Diána Eötvös József Középiskola
  • Szmatona-Túri Tünde Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola
Kulcsszavak: Mátra-hegység, szárazföldi ászkarák, specialista, generalista, természetes, antropogén, út menti

Absztrakt

Dolgozatunkban azt vizsgáltuk, milyen hatással van az utak menti bolygatottság az ászkarákok fajösszetételére. Vizsgálatainkat a Mátra-hegység három kistáján, a Keleti- Mátraalján, a Déli-Mátrában és a Magas-Mátrában végeztük. A mintavételezés természetes élőhelyeken és az utak menti régiókban történt, hogy az élőhelyek természetességi-zavartsági állapotát és az ott élő fajok viszonyait vizsgáljuk. A Mátra természetes élőhelyeiről 15 szárazföldi ászkarák faj lett kimutatva, míg a közutak mentén mindössze 13 faj bukkant fel. Az utak melletti élőhelyeken egy természetes élőhelyekhez ragaszkodó faj, a lombos erdőkben a zavart élőhelyek két faja is megtalálható volt. Továbbá sikerült kimutatni a területről egy ritka kárpáti elemet (Trachelipus difficilis Radu, 1950). Eredményeink alapján jól látszik, hogy az antropogén tényezők hatására új ászkafajok jelennek meg, továbbá számos faj nem képes olyan ütemben alkalmazkodni a környezet változásához, amilyen intenzitással nő az urbanizált területek mérete. E ritka ászkafajok fennmaradásához és egyedszámának növekedéséhez elengedhetetlen a természetes élőhelyek megóvása, további erdőrezervátumok és különleges természet-megőrzési területek létrehozása, valamint a természetvédelmi kezeléseket továbbfejlesztő kutatások végzése.

Hivatkozások

Allspach, A. (1996): The terrestrial Isopods of the Bükk National Park (Crustacea, Isopoda, Oniscidea). – In: Mahunka, S. (szerk.): The fauna of the Bükk National Park. II. Hungarian Natural History Museum, Budapest, pp. 71–74.

Berg, M. P. & Wijnhoven, H. (1998): Landpissebedden. Een tabel voor de landpissebedden (Crustacea; Oniscidae) van Nederland en België. – Wetenschappelijke Mededelingen KNNV, 221: 1–80.

Dombos, M. & Van Gestel, C. A. M. (2003): Eszik-e vagy iszák? – kadmium szennyezés vizsgálata a táplálékon és a talajnedvességen keresztül a Porcellio scaber ászkarákon. – In: Dombos, M. & Lakner, G. (szerk.): 6. Magyar Ökológus Kongresszus, előadások és poszterek összefoglalói, Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, p. 75.

Farkas, S. & Vilisics, F. (2006 ): A Mecsek szárazföldi ászkarák együttesei (Isopoda: Oniscidea). – Folia Comloensis 15: 25–34.

Forró, L. & Farkas, S. (1998): Checklist, preliminary distribution maps, and bibliography of woodlice in Hungary. – Miscellania Zoologica Hungary 12: 21–44.

Hopkin, S. P. (1991): A Key to the Woodlice of Britain and Ireland. – AIDGAP, Field Studies, 7: 599–650.

Hornung, E., Vilisics, F. & Szlávecz, K. (2007): Hazai szárazföldi ászkarák fajok (Isopoda, Oniscidea) tipizálása két nagyváros, Budapest és Baltimore (ÉK Amerika) összehasonlításának példájával. – Természetvédelmi Közlemények 13: 47–58.

Hornung, E., Vilisics, F. & Sólymos, P. (2009): Ászkarák együttesek (Crustacea, Isopoda, Oniscidea) felhasználhatósága élőhelyek minősítésében. – Természetvédelmi Közlemények 15: 381–395.

Hornung, E., Vilisics, F. & Solymos, P. (2011): Élőhelyek minősíthetősége ászkarák faunájuk (Isopoda, Oniscidea) összetétele alapján. – In: Lengyel, Sz., Varga, K. & Kosztyi, B. (szerk.): VII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, program és absztrakt-kötet. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, p. 117.

Kleijn, D. & Sutherland, W. J. (2003): How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? – Journal of Applied Ecology 40: 947–969.

Kontschán, J. (2003): Néhány ritka ászkarák (Crustacea: Isopoda: Oniscidea) újabb előfordulási adatai Magyarországról. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis Suppl. 27: 43–48.

Kontschán, J. (2004): Néhány adat az Északi-középhegység ászkarák faunájához (Crustacea: Isopoda: Oniscidae). – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis Suppl. 28: 91–93.

Kontschán, J., Hegyessy, G. & Csordás, B. (szerk.) (2006): Abaúj és Zemplén tájainak makroszkopikus rákjai (Crustacea).– Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület, Sátoraljaújhely, 89 pp.

Magos, G., Szabó, Sz., Szuromi, L. & Urbán, L. (2010): Természetvédelem a Mátrai tájegységben. –In: Baráz, Cs., Dudás, Gy., Holló, S., Szuromi, L. & Vojtkó, A. (szerk.): A Mátra Tájvédelmi Körzet Bükki nemzeti Park Igazgatósága, Eger, pp: 373–398.

Schmalfuss, H. (szerk.) (2003): World catalog of terrestrial isopods (Isopoda: Oniscidea). – Stuttgarter Beitraege zur Naturkunde. Serie A. Biologie 654: 341 pp.

Schmidt, C. (1997): Revision of the European species of thegenus Trachelipus Budde-Lund, 1908 (Crustacea: Isopoda: Oniscidea). – Zoological Journal of the Linnean Society 121: 129–244.

Sólymos, P., Vilisics, F., Kemencei, Z., Páll-Gergely, B., Farkas, R., Nagy, A., Kisfali, M. & Hornung, E. ( 2009): Globális változás, lokális túlélés: kitettség és nedvességi grádiens hatása avarlakó gerinctelenekre aggteleki töbrök alapján. – Természetvédelmi Közlemények 15: 396–411.

Vilisics, F. & Hornung, E. (2010): Újabb adatok Magyarország szárazföldi ászkarákfaunájához (Crustacea, Isopoda, Oniscidea). – Állattani Közlemények 95(1): 87–120.

Vilisics, F., Nagy, A., Sólymos, P., Farkas, R., Kemencei, Z., Pall-Gergely, B., Kisfali, M. & Hornung, E. (2008): Data on the terrestrial Isopoda fauna of the Also-hegy, Aggtelek National Park, Hungary. – Folia Faunistica Slovaca 13(4):19–22.

Megjelent
2012-12-31