Altering habitat use of Great Bustards (Otis tarda) in a new Imperial Eagle (Aquila heliaca) territory in the Mosoni-sík, Northwest-Hungary
Abstract
In the northwestern part of the Pannon Region (in the Mosoni-sík, Hungary), a juvenile pair of Imperial Eagle set a new territory in autumn, 2007 in a Great Bustard habitat. I have studied the possible effect of the presence of the eagle pair on the habitat use of the Great Bustards. Within a circle with a 3,5 km radius from the centre of the eagle territory, Great Bustards were observed between April and August in every year between 2006 and 2008 (in 2006 24 times - 42 individuals, in 2007 45 times - 76 ind., and in 2008 25 times - 65 ind.). I measured the distance of the locations both of the groups and the individuals from the centre of the eagle territory. The average distances in 2008 (for the groups: 2696 m, for the individuals: 2534 m) were significantly higher, than in 2006 (912 m, 1068 m, P<0,001) or in 2007 (899 m, 848 m; P<0,001). Between the values from 2006 and 2007 no significant difference was found. Although latest publications suggest that the Great Bustards display considerable fidelity to their lek and nesting sites, moreover the females are strongly philopatric, recent studies prove that they can response to the appearance of a predator by changing their habitat use.
References
Alonso, J. C., Martin, E., Alonso, J. A. & Morales, M. B. (1998): Proximate and ultimate causes of natal dispersal in the great bustard Otis tarda. – Behav. Ecol. 9: 243−252.
Alonso, J. C., Morales, M. B., & Alonso, J. A. (2000): Partial migration, and lek and nesting area fidelity in female Great Bustards. – The Condor 102: 127−136.
Bland, J. D., & Temple, S. A. (1990): Effects of predation-risk on habitat use by Himalayan Snowcocks. – Oecologia 82: 187−191.
Faragó, S., Giczi, F. & Wurm, H. (2001): Management for the Great Bustard (Otis tarda) in Western Hungary. – Game and Wildlife Science 18 (2): 171−181.
Faragó, S. (2006): One-hundred-year trend of the Great Bustard (Otis tarda) population in the Kisalföld Region. – Aquila 112: 153−162.
Faragó, S. & Kalmár, S. (2006): A túzok védelme Magyarországon LIFE-Nature project 2005. évi monitoring jelentése. – In: Faragó, S. (szerk.): Magyar Apróvad Közlemények Supplement, 2006. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási Intézet, Magyar Fogolykutató csoport, pp. 1−142.
Faragó, S. & Kalmár, S. (2007): A túzok védelme Magyarországon LIFE-Nature project 2006. évi monitoring jelentése. – In: Faragó, S. (szerk.): Magyar Apróvad Közlemények Supplement, 2007. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, pp. 1−184.
Faragó, S. & Kalmár, S. (2008): A túzok védelme Magyarországon LIFE-Nature project 2007-2008. évi monitoring jelentése. – In: Faragó, S. (szerk.): Magyar Apróvad Közlemények Supplement, 2008. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet, pp. 1−282.
Horváth, M., Kovács, A. & Demeter, I. (2005): A parlagi sas biológiája a Kárpát-medencében. – In: Kovács, A., Demeter, I., Horváth, M., Fülöp, Gy., Frank, T. & Szilvácsku, Zs.: Parlagisas-védelmi kezelési javaslatok. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), Budapest, pp. 21−37.
Kollar, H. P. (2001): Aktionsplan Schutz für die Großtrappe in Österreich. – Studie des WWF Österreich im Auftrag des Bundesministeriums für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft. 98 pp.
Raab, R. (2006): Zur Situation der Großtrappe. – Weidwerk 3: 15−17.
Rodríguez, A., Andrén, H. & Jansson, G. (2001): Habitat-mediated predation risk and decision making of small birds at forest edges. – Oikos 95: 383−396.
Váczi, M. (2006): Parlagi sas fészkelése a Mosoni-síkon. – Heliaca 2006: 79−81.
