Development of near-natural habitats in abandoned lowland construction material mines as a result of nature conservation regulations
Abstract
We present the results of ecological assessments of spontaneously established high natural value habitats in recultivated construction material mines controlled by nature conservation regulations. One of our study areas is an abandoned shallow-water gravel mine that imitates a natural branch of the Danube river. The other is an abandoned sand quarry with partial and periodic water cover, imitating a natural saline lake and saline steppe habitat mosaic. In both areas, only the environmental conditions resulting from abandonment were determined by the measures of the nature conservation state administration. The diverse species and habitat assemblages developed in less than two decades by spontaneous succession. The purpose of our publication is to demonstrate that, unlike the current general practice, the huge resources of construction material mining industry, which cause significant landscape degradation, could be used, with appropriate site selection and recultivation methods, to create wetlands of high natural value, which are declining throughout their natural occurences in the cultural landscapes of the Carpathian Basin.
References
Archibald, K. M., Buler, J. J., Smolinsky, J. A., Smith, R. J. (2017): Migrating birds reorient toward land at dawn over the Great Lakes, USA. The Auk: Ornithological Advances 134: 193–201. https://doi.org/10.1642/AUK-16-123.1
Barina, Z. (2000): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata I. Kitaibelia V(2): 313–318.
Barina, Z. (2002): Felhagyott homokbányák florisztikai vizsgálata II. Kitaibelia VI(1): 157–165.
Biró, M., Iványosi Szabó, A., Molnár, Zs. (2015): Táj és történelem - ez a mi kis hazánk: A Duna–Tisza köze tájtörténete. In: Iványosi Szabó, A. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 41–58.
Biró, M., Révész, A., Molnár, Zs., Horváth, F. (2006): Regional habitat pattern of the DanubeTisza interfluve in Hungary I. - The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Botanica Hungarica 49(3): 267–303.
Boros, E., Ecsedi, Z., Oláh, J. (2013): Ecology and Management of Soda Pans in the Carpathian Basin. Hortobágy Environmental Association, Balmazújváros, 551 p.
Bozó, L. (2017): A Charadriiformes madárrend fajainak vonulása és fészkelése Kevermesen és Lőkösházán. Állattani Közlemények 102(1–2): 25–49. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2017.102.1-2.25
Bölöni, J., Molnár, Zs., Kun, A. (2011): Magyarország élőhelyei, vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 441 p.
Deák, B. (2018): Természet és történelem. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft, 151 p.
Engi, L. (2005): A dorozsmai hosszúháti trágyaszikkasztó és a közelben létesült homokbánya madárfaunisztikai adatai. A Puszta 2004-1/21: 223–234.
Fekete, R. (2021): Utak hatása a növényi sokféleségre. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 123 p.
Hegyeli, Zs. (2011): Adatok a Gyergyói-medence déli részének herpetofaunájához. In: Markó, B., Sárkány-Kiss, E. (szerk.): A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei. Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, pp. 175–182.
Hudák, T. (2018): A nappali lepkefauna vizsgálata Székesfehérváron (Lepidoptera: Rhopalocera). Natura Somogyiensis 31: 113–136.
Király, G., Molnár, Zs., Bölöni, J., Csiky, J., Vojtkó, A. (2008): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, 248 p.
Kókai, K., Kasza, F., Lovászi, P. (2020): A Tisza-Maros-szög madárfaunája 2000-2018 között. Crisicum 11: 199–233.
Löki, V. (2019): A temetők szerepe a biodiverzitás megőrzésében. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 152 p.
Magyar, L. (2019): A gyommagvak terjedése II. Biotikus terjesztési módok: önterjesztés és az állatok segítségével történő magterjesztés. Magyar gyomkutatás és technológia 20(2): 25–46.
Molnár, Zs., Biró, M. (2011): A Duna-Tisza köze és a Tiszántúl természetközeli növényzetének változása az elmúlt 230 évben: összegzés tájökológiai modellezések alapozásához. In: Rakonczai, J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba, pp. 75–85.
Pigniczki, Cs. (2015): A magyar gyűrűs kanalasgémek (Platalea leucorodia) diszperziója és vonulása. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, 142 p.
Šálek, M. (2012): Spontaneous succession on opencast mining sites: implications for bird biodiversity. Journal of Applied Ecology 49(6): 1417–1425. https://doi.org/10.1111/j.1365-2664.2012.02215.x
Somogyi, S., Szabó, J. (2012): Mocsarak, lápok. In: Dövényi Z. (szerk.): A Kárpát-medence földrajza. Akadémiai Kiadó, pp. 207–208.
Sonkoly, J. (2016): Reproduktív jellegek szerepe a növényi életciklusban és a biodiverzitás fenntartásában. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem, 81 p.
Sulyok, J., Ilonczai, Z. (2002): Lápok, Nemzeti Ökológiai Hálózat 3. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, 28 p.
Tóth, K., Bogyó, D., Tar, J., Valkó, O. (2016): A kis lilik (Anser erythropus L.) és közel rokon nagytestű lúdfajok magterjesztésben betöltött szerepe és élőhelyi preferenciája a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Kitaibelia 21 (1): 136-147. https://doi.org/10.17542/kit.21.136
Tölgyesi, Cs., Torma, A., Zoltán, B., Šeat, J., Popović, M., Gallé, R., Gallé-Szpisjak, N., Erdős, L., Vinkó, T., Kelemen, A., Török, P. (2022): Turning old foes into new allies—Harnessing drainage canals for biodiversity conservation in a desiccated European lowland region. Journal of Applied Ecology 59(1): 89–102. https://doi.org/10.1111/1365-2664.14030
Varga, A. (1995): Kétéltű és hüllő adatok Magyarországról II. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20: 209–217.
PADAPT Pannonian Database of Plant Traits. Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszéke és az MTADE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoportja gondozásában. https://padapt.eu/
"37/2002 (XII.30.)" sz. önkormányzati rendelet Székesfehérvár Sóstó természeti terület helyi védetté nyilvánításáról.
