Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására

  • Báldi András Magyar Tudományos Akadémia-Magyar Természettudományi Múzeum, Állatökológiai Kutatócsoport
  • Batáry Péter Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Erdős Sarolta Magyar Természettudományi Múzeum Állattára; Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezettudományi Doktori Iskola
  • Kisbenedek Tibor Magyar Tudományos Akadémia-Magyar Természettudományi Múzeum, Állatökológiai Kutatócsoport; Janus Pannonius Múzeum
  • Orci Kirill Márk Magyar Tudományos Akadémia-Magyar Természettudományi Múzeum, Állatökológiai Kutatócsoport
  • Orosz András Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Podlussány Attila Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Rédei Dávid Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Rédei Tamás Magyar Tudományos Akadémia, Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet
  • Rozner István Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Sárospataki Miklós Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattani és Ökológiai Tanszék
  • Szél Győző Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
  • Szűts Tamás Magyar Természettudományi Múzeum Állattára
Kulcsszavak: agrár-környezetvédelem, EU Közösségi Agrárpolitika, hevesi puszták, kiskunsági szikes puszták, kiskunsági turjános, mezőgazdálkodás

Absztrakt

Európa fele, hazánk kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll. Emiatt a mezőgazdálkodás élővilágra gyakorolt hatásának ismerete kulcsfontosságú természetvédelmi biológiai kutatási téma. Egy EU 5 KP projekt (EASY) keretében extenzíven és intenzíven legeltetett szarvasmarhalegelőket hasonlítottunk össze 348 növény-, 46 madár- és 806 ízeltlábú-faj kvantitatív felvételezése alapján, kiegészítve térinformatikai adatokkal. A mintavételre a kiskunsági szikes és turjános területeken, illetve a hevesi pusztákon került sor 2003-ban. Általános kezelés-hatást nem találtunk, azaz nincs különbség az extenzív és intenzív gyepek fajszámában és abundanciájában. A három régió között elkülönültek a közösségek. Sokváltozós elemzés alapján viszont kimutattuk, hogy az általános kezelés-hatás hiánya a szignifikáns kezelés x régió interakcióra vezethető vissza. Tehát a legelés intenzitásának van hatása a vizsgált taxonok többségében, csakhogy az eltérő régiókban (azaz másmilyen gyeptípusokban) ez a hatás eltérő lehet.

Hivatkozások

Ángyán, J., Tardy, J. & Vajnáné-Madarassy, A. (szerk.) (2003): Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. - Mezőgazda, Budapest.

Báldi, A. (2005): Az agrár-környezetvédelmi programok ökológiai kutatásának szükségességéről. - A Falu, 20: 61-65.

Báldi, A., Batáry, P. & Erdős, S. (2005): Effects of grazing intensity on bird assemblages and populations of Hungarian grasslands. - Agriculture, Ecosystems & Environment, 108: 251-263.

Báldi, A., Batáry, P, Erdős, S. & Sárospataki, M. (2006): A biológiai sokféleség megőrzésének lehetőségei az agrár-környezetvédelemben. - Magyar Tudomány, 2006/6: 670-674.

Báldi, A., Batáry, P, Kleijn, D., Erdős, S., Kisbenedek, T., Őrei, K. M., Orosz, A., Podlussány, A., Rédei, D., Rédei, T., Rozner, I. Sárospataki, M., Szél, G. & Szűts, T. Effect of grazing intensity on biodiversity in semi-natural grasslands in Hungary: lessons for new agri-environment schemes. Submitted.

Batáry, P, Őrei, K.M., Báldi, A., Kleijn, D., Kisbenedek, T. & Erdős, S. (2007). Effects of local and landscape scale and cattle grazing intensity on Orthoptera assemblages of the Hungarian Great Plain. - Basic and Applied Ecology, 8: 280-290.

Demeter, A. (szerk.) (2002): Magyarország és a Natura 2000. Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. - Öko Rt., Budapest.

Dieterich, M. & Van der Straaten, J. (eds.) (2004): Cultural landscapes and land use - The nature conservation-society interface. - Kluwer Academic Publisher, Dordrecht.

Duelli, R, Obrist, M. K. & Schmatz, D. R. (1999): Biodiversity evaluation in agricultural landscapes: above-ground insects. - Agriculture, Ecosystems & Environment, 74: 33-64.

Gregory, R. D., Strien, A. van, Vorisek, R, Gmelig Meyling, A. W., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D. W. (2005): Developing indicators for European birds. - Philosophical Transactions o f the Royal Society B: Biological Sciences, 360: 269-288.

Kovács, A., Batáry, P. & Báldi, A. (2007): A tájszerkezet hatása őszi vetésű gabonaföldek flórájára és íteltlábú faunájára. Tájökológiai Lapok, 5: 151-160.

Kleijn, D. & Sutherland, W. J. (2003): How effective are European agri-environment schemes in conserving and promoting biodiversity? - Journal o f Applied Ecology, 40: 947-969.

Mattison, E. H. A. & Norris, K. (2005): Bridging the gaps between agricultural policy, landuse and biodiversity. - Trends in Ecology and Evolution, 20: 610—616.

SPSS, (1999): SPSS Base 10.0. - SPSS Inc., Chicago, USA.

Szép, T., Halmos, G. & Nagy, K. (2006): Madarak monitoringja - a természeti állapotot befolyásoló regionális, országos és globális hatások monitorozása. - Magyar Tudomány, 2006/6: 675-679.

Tóth, Z. & Báldi, A. (2006): Az organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra. - Természetvédelmi Közlemények, 12: 17-33.

Varga, Z. (1995): Geographical patterns of biological diversity in the Palaearctic Region and the Carpathian Basin. — Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 41: 71-92.

Verhulst, J., Báldi, A. & Kleijn, D. (2004): The relation between land-use intensity and species- richness and abundance of birds in Hungary. - Agriculture, Ecosystems & Environment, 104: 465-473

Megjelent
2007-12-31
Folyóirat szám
Rovat
Természettudományos kutatások