Vegetációváltozások egy nagy kiterjedésű hansági vizes élőhely-rekonstrukción

  • Takács Gábor Fertö-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
  • Margóczi Katalin Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék
  • Bátori Zoltán Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék
Kulcsszavak: vizes élőhely-rekonstrukció, vegetációtérképezés, Hanság

Absztrakt

A hansági vizes élőhely-rekonstrukciók első lépéseként felszíni árasztással megvalósult Nyirkai-Hany területén a 2001 óta végezzük a vegetáció vizsgálatát. A részletes, transzekt menti mintavételek és a teljes területre kiterjedő vegetáció-térképezés jól követik a terület vegetációjában bekövetkező változásokat. Az élőhely-rekonstrukció megvalósításakor kitűzött célok alapvetően sikerrel jártak, hiszen ismét van a Hanságban nagy kiterjedésű vizes élőhely és az ehhez kötődő fajok (főleg a madár- és a hínárfajok) gyorsan elfoglalták az új életteret. A sikert jól bizonyítja a Nyirkai-Hany jelölése Ramsari területté. A területen jelen vannak az egykori domináns fajok (Phragmites australis, Carex acutiformis, Typha sp.), azonban a ritka, korábban kipusztult fajok (pl. Liparis loeselii, Pinguicula vulgaris) hiányoznak. A közösségek szintjén egyenlőre hiányoznak a nagy kiterjedésű, összefüggő nádasok, de ezek kialakulására reális esély van. A 19. századi, lecsapolások előtti Hanság helyreállítására a jelenlegi környezeti és gazdasági feltételek mellett nincs reális esély, azonban vizsgálataink alapján lehetőség van egy tájképileg hasonló, értékes természeti környezet kialakítására, igaz, jóval kisebb területen. A felszíni árasztások következtében a szomszédos területeken is tapasztalható időszakos és állandó kisvizek jelenléte, ami további értékes élőhelyek kialakulását teszi lehetővé.

Hivatkozások

Fekete, G., Molnár, Zs. & Horváth, F. (1997): A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Kárpáti, B. (2000): Vegetáció-térképezés hansági réteken különös tekintettel az erdei tisztásokra — Szakdolgozat, Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar, Budapest.

Kövér, F. (1930): A Hanság földrajza - Föld és Ember 10: 3-47, 91-139.

Szekendi, F. (1938): A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története - Specimina dissertationum Fac. Phil. Reg. Hung. Univ. Elisabethinae Quinqueecclesiensis 126.: 1—36.

Takács, G. (2001): Az Észak-Hanság védeti területeinek botanikai vizsgálata - Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem Növénytani Tanszék, Pécs,

Takács, G. & Margóczi, K. (szerk.) (2001): A dél-hansági élőhelyrekonstrukciók (Fertö- Hanság Nemzeti Park) biodiverzitás monitorozása 2001 - Kutatási jelentés, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság.

Timmermann, T., Margóczi, K., Takács, G. & Vegelin, K. (2006): Restoring species-poor fen grasslands - Applied Vegetation Science 9. (in press).

Zádor, A. (1982): A Hanság lecsapolásának története - Soproni Szemle 36: 340-348.

Zólyomi, B. (1934): A Hanság növényszövetkezetei (összefoglalás) - Vasi Szemle 1: 146-174.

Megjelent
2007-12-31
Folyóirat szám
Rovat
Természettudományos kutatások