Az erdők természetességének értékelő módszerei
Absztrakt
Az erdők természetességének értékelésére Közép-Európában többféle módszert dolgoztak ki, ezekbe ad betekintést a tanulmány. A természetesség-műviség értelmezési tartományának skálázása szinte valamennyi szerzőnél eltér, egyesek a természetesség, mások az eredetiség, míg megint mások együttesen a természetesség és az eredetiség szempontjából készítették különböző fokozatú skáláikat. Az erdőtermészetesség vizsgálatoknak alapvetően két típusa van: 1. az emberi hatásokon át történő elemzés (mely a hemeróbia-koncepcióval azonosul), 2. etalon erdőképpel való összevetés. Az előnyök és hátrányok bemutatása után a magyarországi, ausztriai, németországi és svájci erdőtermészetesség vizsgálatokról kapunk áttekintést.
Hivatkozások
Agócs, J. (1995): A degradáltság mérési lehetőségei. - Erdészeti Lapok 130: 51-52.
Ammer, U. & Utschick, H. (1984): Gutachten zur Waldpflegeplanung im Nationalpark Bayrischer Wald auf der Grundlage einer ökologischen Wertanalyse. - Nationalpark Bayerischer Wald 10: 1-95.
Anon (2002): Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I-II. - Akadémiai Kiadó, Budapest.
Arbeitskreis Forstliche Landespflege (1996): Waldlebensräume in Deutschland. Ein Leitfaden zur Erfassung und Beurteilung von Waldbiotopen. - Ecomed, Landsberg.
Bartha, D. (1992): A magyarországi dendroflóra tagjainak florisztikai, cönológiai, ökológiai és természetvédelmi mutatói. -Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 38-39: 13-32.
Bartha, D. (1994): A magyarországi erdők degradáltsága. - Erdészeti Lapok 129: 366-367.
Bartha, D. (1995): Még mindig a degradáltságról. - Erdészeti Lapok 130: 53.
Bartha, D. (2004): Die Natumähe der Wälder - Bewertung auf Bestandesebene. - Alig. Forst und Jagdzeitung 175: 8-13.
Bartha, D. (2004): Az erdők természetességének és eredetiségének értelmezése. - Természetvédelmi Közlemények (megj. alatt)
Bartha, D., Bölöni, J., Odor, P., Standovár, T., Szmorad, F. & Tímár, G. (2003): A magyarországi erdők természetességének vizsgálata. - Erdészeti Lapok 138: 73-75.
Bartha, D., Szmorad, F. & Tímár, G. (1998): A magyarországi erdők természetességének erdőrészlet szintű értékelési lehetősége. - Erdészeti Lapok 133: 74-77.
Bernátsky, J. (1904): Anordnung der Formationen nach ihrer Beeinflussung seitens der menschlichen Kultur und der Weidetiere. - Engler’s Bot. Jb. 94: 1-8.
Blume, P. & Sukopp, H. (1976): Ökologische Bedeutung anthropogener Bodenveränderungen. - Schriftenreihe für Vegetationskunde 10: 7-89.
Bondor, A. & Halász, G. (1998): Természetközeli erdeink és lehetséges bővítésük. - In: Sólymos, R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest, pp. 11-19.
Brassel, P. & Lischke, H. (2001): Swiss National Forest Invertory: Methods and Models o f the Second Assessment. - WSL Swiss Federal Research Institute, Birmensdorf.
Dierschke, H. (1984): Natürlichkeitsgrade von Pflanzengesellschaften unter besonderer Berücksichtigung der Vegetation. - Phytocoenologia 12: 173-184.
Dudley, N. (1996): Authenticity as a means of measuring forest quality. - Biodiversity Letters 3: 6-9.
Ellenberg, H. (1963): Vegetation Mitteleuropas mit den Alpen in kausaler, dynamischer und historischer Sicht. - Ulmer Verlag, Stuttgart.
Falinski, J. B. (1969): Groupements autogénes et anthropogénes. Epreuve de la défmition et de la classification. - Ekol. Polska B 15: 173-182.
Falinski, J. B. (1975): Anthropogenic changes of the vegetation of Poland. - Phytocoenosis 4: 97-116.
Falinski, J. B. (1986): Vegetation dynamics in temperate lowland primeval forests. Ecological studies in Bialowieza forest. - Dordrecht - Boston - Lancaster.
Falinski, J. B. (1998): Maps of anthropogenic transformation of plant cover (maps of synanthropization). - Phytocoenosis 10, Supplementum Cartographiae Geobotanicae 9: 15-54.
Frank, N. & Bartha, D. (1997): A magyarországi erdők értékelése a hemeróbia-fokozatok segítségével. - In: IV. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és Poszterek összefoglalói, Pécs, p. 64.
Gehu, J. M. & Gehu, J. (1979): Essai d’évoluation phytocoenotique de l’artifícialisation des paysages. - Séminaire de Phytosociol. Appliquée, pp. 95-118.
Glavac, V. (1996): Vegetationsökologie. - Gustav Fischer Verlag, Stuttgart.
Grabherr, G. (1997): Naturschutzfachliche Bewertung der Natürlichkeit österreichischer Wälder. - Österr. Forstzeitung 1/1997: 11-12.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1996): Wie natürlich ist der Österreichische Wald? - Ergebnispräsentation eines "Man and the Biosphere" -Projektes. - Symposiumsmappe. Forstliche Bundesversuchsanstalt, Wien.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H. & Reiter, K. (1998a): Hemerobie österreichischer Waldöko-Systeme. - Veröffentlichungen des Österreichischen MaB-Programms, Band 17. - Universitätsverlag Wagner, Innsbruck, p. 493.
Grabherr, G., Koch, G., Kirchmeir, H.; Reiter, K. (1995): Hemerobie Österreichischer Waldökosysteme - Vorstellung eines Forschungsvorhabens im Rahmen des Österreichischen Beitrages zum MAB-Programm der UNESCO. - Zeitschrift f. Ökologie u. Naturschutz 4: 131-136.
Grabherr, G., Koch, G., Kircmeir, H. & Reiter, K. (1997): Natumähe Österreichischer Wälder - Bildatlas. Sonderdruck zu Österr. Forstzeitung 97/1: 1-39.
Grabherr, G.; Koch, G. & Kirchmeir, H. (1998b): Natumähe Österreichischer Wälder. Bildatlas. - Sonderdruck Österr. Fors/zeitung 1/97: 39 . S.
Hornstein, F. von (1950): Theorie und Anwendung der Waldgeschichte. - Forstwissenschaftliches Centralblatt 21: 163-177.
Hornstein, F. von (1954): Vom Sinn der Waldgeschichte. -Angew. Pßanzensoz. 2: 685-707.
Jalas, J. (1955): Hemerobe und hemerochore Pflanzenarten - Ein terminologischer Reformversuch. -ActaSoc. Pro Fauna et Flora Fenn. 72: 1-15.
Jerome, R. (1995): Degradáltak erdeink? - Erdészeti Lapok 130: 50.
Knapp, R. (1971): Einführung in die Pflanzensoziologie. - Ulmer - Stuttgart.
Koch, G. & Grabherr, G. (1998): Wie natürlich ist der Wald in Österreich? Klassifikation nach Hemerobiestufen. - Her. d. Reinh.-Tüxen-Ges. 10: 43-59.
Koch, G. & Kirchmeir, H. (1997): Methodik der Hemerobiebewertung. - Österr. Forstzeitung 1/1997: 24-26.
Koch, G. Kirchmeir, H. Reiter, K. & Grabherr, G. (1997): Wie natürlich ist Österreichs Wald? Ergebnisse und Trends. - Österr. Forstzeitung 97/1: 5-8.
Koloszár, J. (1995): Valóban ennyire degradáltak erdeink? - Erdészeti Lapok 130: 48.
Koloszár, J. (2004): A természetvédelem erdészeti koncepciójáról. - ErdészetiLapok 139: 42-43.
Kovács-Láng E. & Török, K. (szerk.)(1997): Degradációt okozó tényezők és degradációs jelenségek a társulásokban. In: Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. - MTA ÖBKI-MTM, Vácrátót - Budapest, pp. 79-83.
Kowarik, I. (1988): Zum menschlichen Einfluß auf Flora und Vegetation. - Schriftenreihe Fachber. Landschaftsentwicklung TU Berlin 56: 1-280.
Long, G. (1974): Diagnostic phyto-écologique et aménagement du territoire. - Paris.
Madas, K. (1997): Fejlesztési lehetőségek a körzeti erdőtervezésben. - Erdészeti Lapok 132: 383-384.
Mátyás, Cs. (1996): Erdészeti ökológia. - Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Mátyás, Cs. (1998): Alapelvek és szempontok a hazai erdők természetességének megítéléséhez. - Erdészeti Lapok 133: 282-284.
Mertz, P. (2000): Die Bewertung von Pflanzengesellschaften. In: Pflanzengesellschaften Mitteleuropas und der Alpen. - ECOMED Verlagsgesellschaft, Landsberg.
Miyawaki, K. & Fujiwara, C. (1975): Ein Versuch zur Kartierung des Natürlichkeitsgrades der Vegetation und Anwendungsmöglichkeiten dieser Karte für den Umwelt und Naturschutz am Beispiel der Stadt Fujisawa. - Phytocoenologia 34: 430-437.
Neuhäusl, R. (1975): Kartierung der potentiell natürlichen Vegetation in der Kulturlandschaft. - Preslia 47: 117-128.
Neuhäusl, R. (1980): Chemischer Zustand der Atmosphäre in Industriegebiten und die natürliche Vegetation. -Acta Bot. Acad. Sei. Hung. 26: 139-142.
Olaczek, R. (1982): Synanthropization of phytocoenoses. - Memorabilia Zool. 37: 93-112.
Pápai, G. (1995): VT xN ? - Erdészeti Lapok 130: 53.
Peterken, G. F. (1996): Natural Woodland. Ecology and Conservation in Northern Temperate Regions. - University Press, Cambridge.
Pfadenhauer, J. (1976): Arten- und Biotopschutz fur Pflanzen - ein landeskulturelles Problem. - Landschaft + Stadt 8: 37-44.
Remmert, H. (1976): Ökologie. - Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York.
Schirmer, C. (1992): Verfahren und Ergebnisse der Waldbiotopbewertung. - Alig. Forst Zeitschrift 1/1992: 38-41.
Schirmer, C. (1999). Überlegungen zur Natumähebeurteilung heutiger Wälder. - Alig. Forst u. Jagdzeitung 170: 11-18.
Schlüter, H. (1984): Kennzeichnung und Bewertung des Natürlichkeitsgrades der Vegetation. - Acta Bot. Slov. Acad. Sei. Slovacae, Ser. A. 1: 277-283.
Schlüter, H. (1985): Kartographische Darstellung und Interpretation des Natürlichkeitsgrades der Vegetation in verschiedenen Maßstabsbereichen. - In: Fortschritte in der geographischen Kartographie. - Wisenschaftliche Abhandl. Geogr. Ges. DDR, Bd. 18., Leipzig, pp. 105-116.
Schlüter, H. (1992): Vegetationsökologische Analyse der Flächennutzungsmosaike Nordostdeutschlands. Natürlichkeitsgrad der Vegetation in den neuen Bundesländern. - Naturschutz und Landschaftsplanung 5: 173-180.
Seibert, P. (1980): Ökologische Bewertung von homogenen Landschaftsteilen, Ökosystemen und Pflanzengesellschaften. -Bér. Akad. Natursch. Landschaftspß. 4: 10-23.
Seregélyes, T. & S. Csomós, A. (1995): Hogyan készítsünk vegetációtérképeket. - Tilia 1: 158-169.
Sódor, M. & Madas, K. (1998): Az erdők természetességének értékelése az erdőtervezés során. - In: Solymos R. (szerk.): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. - MTA, Budapest, pp. 20-41.
Solymos, R. (2000): Erdőfelújítás és - nevelés a természetközeli erdőgazdálkodásban. - Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Solymos, R. (2001): A természetközeli erdő és a természetközeli erdőgazdálkodás helye és szerepe Magyarország erdőstratégiájában. - Kézirat, Szentendre, p. 19.
Solymos, R. (szerk.) (1998a): Természetközeli erdő- és vadgazdaság, környezetbarát fagazdaság. (Tanulmánykötet.) - MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Bizottsága, Budapest.
Steinmeyer, A. (2003): Verfahren der Natumähebestimmung in Brandenburg. - AFZ/Der Wald 3: 143-145.
Sukopp, H. (1969): Der Einfluß des Menschen auf die Vegetation. - Vegetatio 17: 360-371.
Sukopp, H. (1972): Wandel von Flora und Vegetation in Mitteleuropa unter dem Einfluß des Menschen. - Ber. üb. Landwirtschaft 50: 112-139.
Szmorad, F. (1999): Ismét az erdők természetességi állapotának értékeléséről. -ErdészetiLapok 134: 7-9.
Szodfridt, I. (1995): Hallgattassák meg a termőhely is. - Erdészeti Lapok 130: 49-50.
Szodfridt, I. (1998): A természetességi mutatóról. - Erdészeti Lapok 133: 210-211.
Thomasius, H. (1992) Prinzipien eines ökologisch orientierten Waldbaus. - Forstw. Clb. 111: 141-155.
Tóth, B. (2004): Mi az erdő és mi a faültetvény 1 - Erdészeti Lapok 139: 51-52.
Tüxen, J. (1968): Zur Vegetationsgeschichte nw-deutscher Fliesentypen unter menschlichem Einßuß. - In: Tüxen, R. (Hrsg.): Pflanzensoziologie und Landschaftsökologie. - Ber. Internat. Symp. IW Stolzenau/Weser, Den Haag, pp. 123-133.
Tüxen, R. (1956): Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. - Angewandte Pflanzensoziologie 13: 5—42.
Uotila, A.; Kouki, J.; Kontkanen, H. & Pulkkinen, P. (2002): Assessing the naturalness of boreal forests in eastern Fennoscandia. - Forest Ecology and Management 161: 257-277.
Volk, H. & Haas, T. (1990): Waldbiotopkartierung und Waldbiotopbewertung. Allgemeine Grundlagen und Ergebnisse. - Mitteilungen der FVA Bad.-Wiirtt., Heft 150, p. 51.
Waldenspuhl, T. (1991): Waldbiotopkartierungsverfahren in der Bundesrepublik Deutschland. - Diss. Schriftenr. d. In st.f Landespflege d. Universität Freiburg, Heft 17., p. 261.
Westhoff, V. (1951): De beteknis van natuurgebieden voor wetenschap en praktijk. - Contact- Comm. Natuur- en Landschapsbescherming 3: 11-17.
