Természetvédelmi gyakorlat és konzervációbiológia: a kutatás szerepe a gyakorlati természetvédelemben

  • Aradi Csaba Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
  • Gőri Szilvia Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
  • Lengyel Szabolcs Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
Kulcsszavak: fragmentáció, közös érdekek, kutatók és természetvédők közti kommunikáció, modellek, monitoring, mozaikstruktúrák, zavarás

Absztrakt

Az alábbi tanulmány áttekinti a gyakorlati természetvédelem és a kutatás kapcsolatát, valamint azt, hogy hogyan segítheti a kutatás a természetvédelmi munkát. A nemzeti parkok szerteágazó feladatainak (vagyonkezelés, hatósági munka, természetmegőrzés, monitoring) ellátásában a kutatásnak többféle szerepe lehet. A kezelési munkában elengedhetetlen a térbeli mintázatok (pl. élőhelymozaik-struktúrák) és a természeti rendszerek dinamikus változásának megértése, az ezeket befolyásoló tényezők feltérképezése. Csak ennek ismeretében lehetséges a megfelelő kezelés tervezése, a helyes megőrzési (prezervációs) vagy fenntartási (konzervációs) stratégiák megválasztása, valamint az élőhely-rehabilitációk és -rekonstrukciók kivitelezése. Míg az általános fajvédelmi tervek kidolgozásához elsősorban országos léptékű kutatás és tervezés szükséges, a nemzeti parkokban inkább a helyi vagy regionális kutatásokra van igény. Mindazonáltal országos egyeztetésre van szükség a természetvédelem és a kutatás között, és gyors intézkedéseket kell hozni a természetvédelmi munka néhány kiemelt területén. Elengedhetetlen egy operatív, a gyakorlati problémák megválaszolására is használható természetvédelmi információs rendszer kiépítése és működtetése. Ennek első lépcsőjeként a már fejlesztés alatt álló adatbázisok egységesítése és hozzáférhetőségének jelentős kiszélesítése szükséges. A természetvédelmi információs rendszer segítséget nyújt a kezelési tervek kidolgozásában, valamint az élőhelyvédelmi és hatósági tevékenységhez szükséges döntések meghozatalában. Az információs rendszer végső soron a nemzeti parkok kezelési, megőrzési feladatainak ellátásában nyújtott teljesítményének mérésére is alkalmas lehet a természeti értékek állapotváltozásainak nyomon követésével. Egy fogalmaiban letisztult konzervációbiológia mindezen feladatok ellátása során egységes rendezőelvként a hivatásos természetvédők és a kutatók kapcsolatának „közös nevezője” lehet.

Hivatkozások

Báldi, A. (1998): A konzervációbiológia meghatározása publikált cikkek elemzése alapján és javaslatok hazai kutatásokra. - Természetvédelmi Közlemények 7: 6-17.

Connell, J. H. (1978): Diversity in tropical rain forests and coral reefs. - Science 199: 1302-1310.

Czárán, T. (1998): Populáció- és társulásdinamika térben és időben: tömeg- és objektum-kölcsönhatási modellek. - In: Fekete, G. (szerk.): A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia, Budapest, pp. 35-58.

Gardner, R. H. & O’Neill, R. V. (1991): Pattem, process, and predictability: the use of neutral models for landscape analysis. - In: Turner, M. G. and Gardner, R. H. (eds): Quantitave methods in landscape ecology. Springer, New York, pp. 289-307.

Hanski, I. & Gilpin, M. E. (1991): Metapopulation dynamics: a brief history and conceptual domain. - Biol. J. Linn. Soc. 42: 3-16.

Hobbs, R. J. & Huenneke, L. F. (1992): Disturbance, diversity, and invasion: implications for conservation. - Conservation Biology 6: 324-337.

Juhász-Nagy, P. (1979): A környezetvédelem ökológiai alapjai. - MTA Biol. Oszt. Közl. 22: 297-309.

Kovács-Láng, E., Fekete, G. & Molnár, Zs. (1998): Mintázat, folyamat, skála: hosszútávú ökológiai kutatások a Kiskunságban. - In: Fekete, G. (szerk.): A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia, Budapest, pp. 209-224.

Lewin, R. (1984): Parks: how big is enough? - Science 225: 611-612.

MacArthur, R. H. & Wilson, E. O. (1967): The theory of island biogeography. - Princeton Univ. Press, Princeton, NJ.

Margóczi, K. (1998): Természetvédelmi biológia. - JATE Press, Szeged.

Nilsson, C. & Grelsson, G. (1995): The fragility of ecosystems: a review. - J. Appl. Ecol. 32: 677-692.

Petraitis, P. S., Latham, R. E. & Niesenbaum, R. A. (1989): The maintenance of species diversity by disturbance. - Quaterly Rev. Biol. 64: 393-418.

Pickett, S. T. A. & Thompson, J. N. (1978): Patch dynamics and the design of nature reserves. - Biological Conservation 13: 21-31.

Shrader-Frechette, K. S. & McCoy, E. D. (1993): Method in ecology. Strategies for Conservation. - Cambridge University Press, Cambridge, UK.

Sousa, W. P. (1984): The role of disturbance in natural communities. - Ann. Rev. Ecol. Syst. 15: 353-391.

Standovár, T. & Primack, R. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. - Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Turner, M. G. (1989): Landscape ecology: The effect of pattem on process. - Ann. Rev. Ecol. Syst. 20: 171-197.

Wiens, J. A., Stenseth, N. C., Van Home, B. & Ims, R. A. (1993): Ecological mechanisms and landscape ecology. - Oikos 66: 369-380.

Megjelent
2004-12-31