A Merzse-mocsár mint a kovaalgák genetikai diverzitásának őrzője
Absztrakt
2002. február, április és szeptember hónapokban bentikus kovaalgamintákat gyűjtöttünk a Merzse-mocsáron. A Merzse-mocsár apró, védett terület Budapest határánál. Makrovegetációja és madárfaunája alapján értékes terület. Gerinctelen faunáját, valamint vizének algaflóráját mindeddig nem vizsgálták, holott ezek a szervezetek általában igen alkalmasak állapotfelmérésre, vízminősítésre. A bentikus kovaalga-közösségek elemzését a Hofmann-féle vízminősítő rendszerrel végeztük el, mely alapján a víz trofitási és szaprobitási viszonyaira következtethetünk. Emellett a Lange-Bertalot-féle németországi vörös lista alapján becsültük az egyes fajok elterjedtségének mértékét. Eredményeink alapján a Merzse-mocsár vize eutróf és béta-alfa-mezoszaprób, ami hazai felszíni vizeinkre általában jellemző, emberi tevékenység által befolyásolt, leromlott, de nem javíthatatlan minőséget jelent. A vörös lista szerint számos értékes, visszaszoruló állományú kovaalgafaj él a Merzse-mocsárban, ami természetvédelmi értékét feltétlenül növeli. Hosszú távú molekuláris taxonómiai vizsgálatok céljából kovaalga-tenyészeteket is leoltottunk.
Hivatkozások
Ács, É., Szabó, K. & Kiss, K. T. (2002): Nature conservation oriented algal biodiversity investigations in the main arm and some dead arms of the River Tisza I. Benthic Diatoms. - Internal Assoc. Danube Res., Tulcea 34: 111-120.
Beszteri, B., Ács, É., Makk, J., Kovács, G., Márialigeti, K. & Kiss, K. T. (2001): Phylogeny of six naviculoid diatoms based on 18S rDNA sequences. - Int. J. Syst. Evol. Microbiol. 51: 1581-1586.
Carroll, C. R. & Meffe, G. K. (1997): Management to meet conservation goals: General principles. - In: Meffe, G. K. & Carroll, C. R. (eds): Priciples of conservation biology. 2nd ed. Sinauer Associates, Sunderland, Massachusetts.
Conti, M. E. & Cecchetti, G. (2001): Biological monitoring: lichens as bioindicators of air pollution - a review. - Environm. Pollution 114(3): 471-492.
Czekanowski, J. (1909): Zur differential Diagnose der Neandertalgruppe. - Korrespbl. Dt. Ges. Anthrop. 40: 44-47.
Ferrier, R. C. & Edwards, A. C. (2002): Sustainability of Scottish water quality in the early 21st century. - The Science of the Total Environment 294: 57-71.
Hofmann, G. (1994): Aufwuchs diatoms in See und ihre Eignung als Indikatoren der Trophie. - Bibl. Diatomologica 30: 1-241.
Jaccard, P. (1908): Nouvelles recherches sur la distribuion florale. - Bull. Soc. Vand. Sci. Nat. 44: 223-270.
Lange-Bertalot, H. (1979): Pollution tolerance of diatoms as a criterion for water quality estimation. - Beih. Nova Hedwigia 64: 285-304.
Lange-Bertalot, H. (1996): Rote Liste der limnischen Kieselalgen (Bacillariophyceae) Deutschlands. - Schrift. f. Vegetationsk. 28: 633-678.
Lecointe, C., Coste, M. & Prygiel, J. (1993): “OMNIDIA”: a software for taxonomy, calculation of diatom indices and inventories management. - Hydrobiologia 269/270: 509-513.
Lenz, R., Malkina-Pykh, I. G. & Pykh, Y. (2000): Introduction and overview. - Ecological Modelling 130: 1-11.
Moyle, P. B. & Leidy, R. A. (1989): Loss of biodiversity in aquatic ecosystems: evidence from fish faunas. - In: Fielder & Jain (eds): Conservation B io lo g y . Chapman and Hall, New York.
Petrőczy, T. & Gazdag, L. (1998): A Merzse-mocsdr. - CD-ROM.
Smith, T. B. & Wayne, R. K. (eds) (1996): Molecular genetic approaches in conservation. - Oxford University Press.
Sutherland, W. J. & Hill, D. A. (1995). Managing habitats for conservation . - Cambridge University Press.
Török, K. (szerk.) (1997): Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. TV. Növényfajok. - MTM, Budapest, 140 pp.
