Páfrányok a budai vár falain
Absztrakt
Régóta ismert jelenség, hogy egyes páfrányok gyakran megtelepednek mesterséges élőhelyeken, mint pl. kutakban vagy kőfalakon (Boros 1930, Degen 1925, Győrffy 1929). E fajok eredetileg sziklás talajú erdők vagy csupasz kőfelszínek pionír növényei, így nem meglepő, hogy a hasonló feltételeket kínáló épített kőfelszíneken is megtalálják életfeltételeiket. Egyes építmények a páfrányok megtelepedésére alapvetően alkalmatlan környezetben is kedvező felszíni és mikroklimatikus viszonyokat teremtenek. Néhány faj számára hazánk erősen átalakított alföldi tájain ezek az élőhelyek jelentik az egyedüli fennmaradási lehetőséget (pl. a gímpáfrány az alföldi kutakban: Degen 1925, Győrffy 1929).
Hivatkozások
Boros, Á. (1930): A páfrányok alföldi előfordulásához. - Bot. Köziem. 27: 77-78.
Degen, Á. (1925): A Phyllitis Scolopendrium (L.) Newm. újabb termőhelye a Nagyalföldön. - Magyar Bot. Lapok 24: 107.
Győrffy, I. (1929): Harasztok Csanád és Csongrád vármegyéből.-Acta Bioi., Szeged 1(2): 192-197.
Szerdahelyi, T. (1984): Rare ferns of Hungary III. The establishment of fern species in a planted pine forest. - Studia bot. hung. 17: 15-22.
Szerdahelyi, T. & Pintér, I. (1996): The establishment o f fern species and subsequent changes in a planted pine forest in Hungary. - In: Camus, J. M., Gibby, M. & Johns, R. J. (eds): Pteridology in Perspective, Royal Botanic Gardens, Kew, pp. 673-674.
Vida, G. & Pintér, I. (1981): The rarest interspecific Polystichum hybrid, Polystichum lonchitiforme, found in Hungary. - Acta bot. hung. 27: 455—460.