Az optimizmus és a pesszimizmus szerepe és alkalmazási lehetőségei a természetvédelmi kommunikációban
Absztrakt
A természetvédelmi üzenetek megfogalmazásának régi dilemmája, hogy az optimista vagy pesszimista üzenetek képesek-e erősebb hatást elérni az olvasók között. Ugyanakkor a problémát illetően hazai adatok alig állnak rendelkezésre. Vizsgálatunk során kétféle megközelítésből vizsgáltuk a kérdést. Elkészítettük egy természetvédelmi hír pozitív és negatív hangvételű változatát, melyeket a közösségi médiában osztottunk meg, követve mindkettő hatásait. Másrészt két hírportál optimista és pesszimista témájú híreiből készített adatbázist elemeztünk. Míg az átdolgozott hír, valamint a Greenfo oldalairól származó adatok alapján a pesszimista üzenetek látszanak sikeresebbnek, addig a National Geographic Magyarország oldalairól származó információk alapján a pozitív üzenetek szerepeltek jobban. Eredmények rámutatnak, hogy a pozitív vagy negatív hangvétel önmagában nem garantálja a hatékony kommunikációt. A célcsoport igényeinek megfelelően szükséges az optimista és pesszimista üzenetek egyensúlyának megteremtése.
Hivatkozások
Balmford, A., Knowlton, N. (2017): Why earth optimism? Science 6335(356): 225. https://doi.org/10.1126/science.aan4082
Bandura, A. (1997): Self-Efficacy: The Exercise of Control. W H Freeman/Times Books/ Henry Holt & Co.
Beever, E. (2000): Diversity: the roles of optimism in conservation biology. Conservation Biology 14(3): 907–909.
Dagoula, C. (2018): Constructive journalism. Journal of Applied Journalism és Media Studies 7(3): 569–574. https://doi.org/10.1386/ajms.7.3.569_1
Dúll, A. (2001): A környezetpszichológia története. Magyar Pszichológiai Szemle 56(2): 287–328.
Dúll, A. (2022): A környezetpszichológiától az ember-környezet tranzakció tudományig – áttekintés az elmúlt (majdnem) 30 évről. Magyar Pszichológiai Szemle 76(3-4): 727–745. https://doi.org/10.1556/0016.2021.00050
Dúll, A., Dósa, Z. (2005): A természeti környezet – környezetpszichológiai megközelítésben. Tájökológiai Lapok 3(1): 19–25.
Gifford, R. (2011): The dragons of inaction: psychological barriers that limit climate change mitigation and adaptation. American Psychologist 66(4): 290. https://doi.org/10.1037/a0023566
Greijdanus, H., de Matos Fernandes, C. A., Turner-Zwinkels, F., Honari, A., Roos, C. A., Rosenbusch, H., Postmes, T. (2020): The psychology of online activism and social movements: Relations between online and offline collective action. Current Opinion in Psychology 35: 49–54. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2020.03.003
Hermans, L., Gyldensted, C. (2019): Elements of constructive journalism: Characteristics, practical application and audience valuation. Journalism 20(4): 535–551. https://doi.org/10.1177/1464884918770537
Hermans, L., Prins, T. (2020): Interest matters: The effects of constructive news reporting on Millennials’ emotions and engagement. Journalism 23(5): 1064–1081. https://doi.org/10.1177/1464884920944741
Hornsey, M. J., Harris, E. A., Bain, P. G., Fielding, K. S. (2016): Meta-analyses of the determinants and outcomes of belief in climate change. Nature Climate Change 6(6): 622–626. https://doi.org/10.1038/nclimate2943
Johns, L. N., Jacquet, J. (2018): Doom and gloom versus optimism: an assessment of ocean-related US science journalism (2001-2015). Global Environmental Change 50: 142–148. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2018.04.002
Kidd, L. R., Bekessy, S. A., Garrard, G. E. (2019): Neither hope nor fear: Empirical evidence should drive biodiversity conservation strategies. Trends in Ecology és Evolution 34(4): 278–282. https://doi.org/10.1016/j.tree.2019.01.018
Kralj Novak, P., Smailović, J., Sluban, B., Mozetič, I. (2015): Sentiment of emojis. PloS one 10(12): e0144296. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0144296
Kristofferson, K., White, K., Peloza, J. (2014): The nature of slacktivism: How the social observability of an initial act of token support affects subsequent prosocial action. Journal of Consumer Research 40(6): 1149–1166. https://doi.org/10.1086/674137
Lee, Y. H., Hsieh, G. (2013): Does slacktivism hurt activism? The effects of moral balancing and consistency in online activism. Cyberpsychology Behavior, and Social Networking 16(9): 645–649. https://doi.org/10.1145/2470654.2470770
Lu, P., Zhang, Y., Xiang, Y. (2019): Collective actions from online to offline: External public pressure or internal structural factors. Physica A: Statistical Mechanics and Its Applications 533: 120889.
MacKinnon, M., Davis, A. C., Arnocky, S. (2022): Optimistic environmental messaging increases state optimism and in vivo pro-environmental behavior. Frontiers in Psychology 13: 856063. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.856063
McAfee, D., Connell, S. D. (2019): Balancing the benefits of optimism and pessimism in conservation: A response to Kidd, Bekessy, and Garrard. Trends in Ecology és Evolution 34(8): 692–693. https://doi.org/10.1016/j.tree.2019.05.004
McAfee, D., Doubleday, Z. A., Geiger, N., Connell, S. D. (2019): Everyone loves a success story: optimism inspires conservation engagement. BioScience 69(4): 274–281. https://doi.org/10.1093/biosci/biz019
McIntyre, K., Gyldensted, C. (2018): Constructive journalism: An introduction and practical guide for applying positive psychology techniques to news production. The Journal of Media Innovations 4(2): 20–34. https://doi.org/10.5617/jomi.v4i2.2403
Morris, B. S., Chrysochou, P., Karg, S. T., Mitkidis, P. (2020): Optimistic vs. pessimistic endings in climate change appeals. Humanities and Social Sciences Communications 7: 82. https://doi.org/10.1057/s41599-020-00574-z
Markowitz, E. M., Shariff, A. F. (2012): Climate change and moral judgement. Nature Climate Change 2(4): 243–247. https://doi.org/10.1038/nclimate1378
Nordgren, A. (2021): Pessimism and optimism in the debate on climate change: a critical analysis. Journal of Agricultural and Environmental Ethics 34(4): 22. https://doi.org/10.1007/s10806-021-09865-0
O’Neill, S., Nicholson-Cole, S. (2009). „Fear won’t do it” promoting positive engagement with climate change through visual and iconic representations. Science Communication 30(3): 355–379. https://doi.org/10.1177/1075547008329201
O’Neill, S. J., Boykoff, M., Niemeyer, S., Day, S. A. (2013): On the use of imagery for climate change engagement. Global Environmental Change 23(2): 413–421. https://doi.org/10.1016/j.gloenvcha.2012.11.006
Ruiter, R. A., Abraham, C., Kok, G. (2001): Scary warnings and rational precautions: A review of the psychology of fear appeals. Psychology and Health 16(6): 613–630. https://doi.org/10.1080/08870440108405863
Serani, D. (2008): If it bleeds, it leads. The clinical implications of fear-based programming in news media. Psychotherapy and Psychoanalysis 24(4): 240–250. https://doi.org/10.3200/PSYC.24.4.240-250
Sharot, T. (2011): The optimism bias. Current Biology 21(23): R941–R945. https://doi.org/10.1016/j.cub.2011.10.030
Spence, A., Poortinga, W., Butler, C., Pidgeon, N. F. (2011): Perceptions of climate change and willingness to save energy related to flood experience. Nature Climate Change 1(1): 46–49. https://doi.org/10.1038/nclimate1059
Sunstein, C. R., Bobadilla-Suarez, S., Lazzaro, S. C., Sharot, T. (2016): How people update beliefs about climate change: Good news and bad news. Cornell Law Review 102(6): 1431.
Swaisgood, R. R., Sheppard, J. K. (2010): The culture of conservation biologists: show me the hope! BioScience 60(8): 626–630. https://doi.org/10.1525/bio.2010.60.8.8
Van der Linden, S. (2015): The social-psychological determinants of climate change risk perceptions: Towards a comprehensive model. Journal of Environmental Psychology 41: 112–124. https://doi.org/10.1016/j.jenvp.2014.11.012
Van Zomeren, M., Spears, R. (2009): Metaphors of protest: A classification of motivations for collective action. Journal of Social Issues, 65(4): 661–679. https://doi.org/10.1111/j.1540-4560.2009.01619.x
Vissers, S., Hooghe, M., Stolle, D., Maheo, V. A. (2012): The impact of mobilization media on off-line and online participation: Are mobilization effects medium-specific? Social Science Computer Review 30(2): 152–169. https://doi.org/10.1177/0894439310396485
Witte, K., Allen, M. (2000): A meta-analysis of fear appeals: Implications for effective public health campaigns. Health Education és Behavior 27(5): 591–615. https://doi.org/10.1177/109019810002700506
http 1: University of Oxford, Department of Zoology: Optimism and pessimism in conservation stories and their salience on social media https://www.zoo.ox.ac.uk/article/optimism-and-pessimism-conservation-stories-and-their-salience-social-media
http 2: Greenfo – Zöld iránytű a neten: https://greenfo.hu/
http 3: National Geographic Magyarország: https://ng.24.hu/
http 4: Greenfo.hu – Zöld iránytű a neten Facebook-oldala: https://www.facebook.com/greenfo.hu
http 5: National Geographic Magazin Magyarország Facebook-oldala: https://www.facebook.com/NatGeoMagazineHU
http 6: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Hírek: Miért nincs annyi rovarmaradvány a szélvédőkön, mint azelőtt? https://www.bnpi.hu/hu/hir/miert-nincs-annyi-rovarmaradvany-a-szelvedokon-mint-azelott
http 7: Természetvédelmi Mérnök blog, Debreceni Egyetem: Mi is sokat tehetünk beporzóink megmentéséért https://termeszetvedelemmernok.blogspot.com/2021/03/mi-is-sokat-tehetunk-beporzoink.html
http 8: Természetvédelmi Mérnök blog, Debreceni Egyetem: A beporzó rovarok drámai megfogyatkozása mindannyiunk jövőjét fenyegeti! https://termeszetvedelemmernok.blogspot.com/2021/03/a-beporzo-rovarok-dramai_24.html
http 9: Graphpad program: https://www.graphpad.com/
