A Natura 2000 területek természetvédelmi jelentősége az agrártájban: esettanulmány a lőkösházi Turai-gyep tájban betöltött szerepéről
Absztrakt
Békés megye déli részén az agrárterületek a teljes külterület közel 90%-át teszik ki, míg a természetvédelmileg értékes élőhelyek csak szigetszerűen, kis fragmentumokban maradtak fenn. Dolgozatunkban ebből a földrajzi régióból, a lőkösházi Turai-gyep Natura 2000 területről közlünk madártani és növénytani adatokat a 2010 és 2020 közötti időszakból. A terepi munka során összesen 170 madárfaj jelenlétét mutattuk ki a területről, amelyek közül 57 faj rendszeresen vagy alkalmilag fészkelt a gyepen. A fészkelők között több olyan védett és fokozottan védett faj is akad, amely a térség más részein nem költ. A botanikai adatgyűjtés során is előkerültek védett, a tájban egyébként igen ritka fajok, míg egy fokozottan védett rovarfaj (nagy szikibagoly – Gortyna borelii lunata) előfordulása szintén a terület fontosságát jelzi. Eredményeink egyértelműen jelzik, hogy a még megmaradt természetes élőhelyfoltok kulcsfontosságúak a térség biodiverzitásának fenntartásában, eltűnésük több faj lokális–regionális kipusztulását okozná.
Hivatkozások
Balogh, G. (2016): Kutatásaink és eredményeink Tótkomlóson. In: Balogh, G. (szerk.): Aki keres, talál… A Száraz-ér Társaság kutatásai 2011–2015 között. Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület, Tótkomlós, pp. 6–8.
Bede, Á., Csathó, A. I. (2019): Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145.
Bozó, L. (2017a): A Charadriiformes madárrend tagjainak vonulása és fészkelése Kevermesen és Lőkösházán. Állattani Közlemények 102(1–2): 25–49. https://doi.org/10.20331/AllKoz.2017.102.1-2.25
Bozó, L. (2017b): Kevermes madárvilága. Dél-békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület, Kevermes, 122 p.
Bozó, L. (2018): Dél-Békés természeti értékei. Magánkiadás, Kevermes, 199 p.
Brickle, N. W., Harper, D. G., Aebischer, N. J., Cockayne, S. H. 2000: Effects of agricultural intensification on the breeding success of corn buntings Miliaria calandra. Journal of Applied Ecology 37(5): 742–755. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2000.00542.x
Chamberlain, D. E., Fuller, R. J., Bunce, R. G., Duckworth, J. C., Shrubb, M. (2000): Changes in the abundance of farmland birds in relation to the timing of agricultural intensification in England and Wales. Journal of Applied Ecology 37(5): 771–788. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2000.00548.x
Csathó, A. [J.] (1986): A battonya–kistompapusztai löszrét növényvilága. Környezet- és Természetvédelmi Évkönyv 7: 103–115.
Csathó, A. J. 2005: A Battonya-tompapusztai löszpusztarét élővilága. Magánkiadás, Battonya, 129 p.
Csathó, A. I. (2009): A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó, A. I. (2010): A battonyai Gulyagyep élővilága. A Puszta 23: 201–257.
Csathó, A. I. (2015): A dombegyházi Jakabffy-gyep élővilága. A Puszta 25: 341–393.
Csathó, A. J., Csathó, A. I. (2009): A battonya-tompapusztai Külső-gulya flóralistája. Crisicum 5: 51–70.
Danyik, T. (2015): Nagy szikibagoly Gortyna borelii lunata. In: Deli, T., Danyik, T. (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park állatvilága. Gerinctelenek. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei II. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 338–339.
Danyik, T. (2018): Az atracélcincér (Pilemia tigrina) és élőhelyeinek természetvédelmi helyzetképe a Dél-Tiszántúlon. Crisicum 10: 169–192.
Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I. I., Bragina, T. M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N. I., Török, P. (2016): Cultural monuments and nature conservation: a review of the role of kurgans in the conservation and restoration of steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25(12): 2473–2490. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2
European Commission (2000a): Natura 2000. Managing our heritage. EU, Luxembourg.
European Commission (2000b): Managing Natura 2000 sites. The provisions of article 6 of the ‘Habitats’ Directive 92/43/CEE. EU, Luxembourg.
Evans, D. (2012): Building the European Union’s Natura 2000 network. Nature Conservations 1: 11–26. https://doi.org/10.3897/natureconservation.1.1808
Gill, F., Donsker, D. (eds.) (2019): IOC World Bird List (v 9.2). https://doi.org/10.14344/IOC.ML.9.2
Golawski, A. (2006): Changes in numbers of some bird species in the agricultural landscape of eastern Poland. Ring 28(2): 127–133. https://doi.org/10.2478/v10050-008-0036-8
Hadarics, T., Zalai, T. (2008): Magyarország madarainak névjegyzéke. Nomenclator avium Hungariae. An annonated list of the birds of Hungary. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, 277 p.
Haraszthy, L. (2019): Sárszalonka Gallinago gallinago. In: Haraszthy, L. (szerk.): Magyarország fészkelő madarainak költésbiológiája. 1. kötet. Fácánféléktől a sólyomfélékig. Pro Vértes Nonprofit Kft., Csákvár, pp. 513–517.
Hevesi, J. (2005): Határ mentén. Békés Megyei Önkormányzat, Typografika Kft., Békéscsaba, 175 p.
Kertész, É. (1999): Elek növényvilága. Crisicum 2: 35–49.
Király, G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 p.
Marik, P. (1998): A Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet madárvilága (1977–1997). A Puszta 15(1): 180–203.
Nagy, S., Nagy, K., Szép, T. (2009): Potential impact of EU accession on common farmland bird populations in Hungary. Acta Ornithologica. 44(1): 37–44. https://doi.org/10.3161/000164509X464867
Sallainé Kapocsi, J., Jakab, G., Csathó, A. I., Penksza, K., Tóth, T. (2012): A Dél-Tiszántúl növényfajainak Vörös Listája. In: Jakab, G. (szerk.): A Körös-Maros Nemzeti Park növényvilága. A Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékei I. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas, pp. 380–399.
Siriwardena, G. M., Baillie, S. R., Buckland, S. T., Fewster, R. M., Marchant, J. H., Wilson, J. D. (1998): Trends in the abundance of farmland birds: a quantitative comparison of smoothed Common Birds Census indices. Journal of. Applied Ecology 35(1): 24–43. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.1998.00275.x
Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. (2012): Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of longdistance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63. https://doi.org/10.2478/orhu-2013-0007
Tucker, G. M., Heath, M. F. (1994): Birds in Europe: Their Conservation Status. Birdlife International, Cambridge, 600 p.
Webster, M. S., Marra, P. P. (2005): The importance of understanding migratory connectivity and seasonal interactions. In: Ricklefs, R. E. (ed.): Birds of Two Worlds: The Ecology and Evolution of Temperate-Tropical Migration. Johns Hopkins University Press, Baltimore, pp. 199–209.
Wilson, J. D., Taylor, R., Muirhead, L. B. (1996): Field use by farmland birds in winter: an analysis of field type preferences using resampling methods. Bird Study 43(3): 320–332. https://doi.org/10.1080/00063659609461025
Xu, Y., Si, Y., Wang, Y., Zhang, Y., Prins, H. H., Cao, L., de Boer, W. F. (2019): Loss of functional connectivity in migration networks induces population decline in migratory birds. Ecological Applications 29(7): e01960. https://doi.org/10.1002/eap.1960
http1: Agrárminisztérium: A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja. http://www.termeszetvedelem.hu (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
http2: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2020): Natura 2000 adatbázis: Gyulaszabadkígyósi gyepek. http://www.mme.hu/natura-2000-teruletek/hukm20010 (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
http3: Bozó, L., Rozgonyi, J., Csathó, A. I. (2019): Bíztató lépések a mezsgyék növény- és állattani értékeinek védelméért Dél-Békésben. https://greenfo.hu/hir/biztato-lepesek-a-mezsgyeknoveny-es-allattani-ertekeinek-vedelmeert-del-bekesben/ (Letöltés dátuma: 2020. január 2.)
