Nyílt homokpusztagyep helyreállítási lehetőségei akác ültetvények helyén: a kaszálás hosszú távú hatása

  • Halassy Melinda Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Kövendi-Jakó Anna Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Bruna Paolinelli Reis Eötvös Loránd Tudományegyetem, Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
  • Sáradi Nóra Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
  • Szitár Katalin Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
  • Török Katalin Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet
Kulcsszavak: fehér akác, gyeprestauráció, hosszú távú monitorozás, invázió, vegyszeres kezelés

Absztrakt

A kaszálás hosszú távú hatását vizsgáltuk nyílt homoki gyepek regenerációjára akác-állományok felszámolását követően. Három homoki akácállomány került letermelésre 1994/1995 telén. Az akáctönköket vegyszeres lekenéssel kezeltük, majd a terület egy részén évi kétszeri kaszálást alkalmaztunk 1995 és 2001 között. A vegyszeres kezelés sikeresen visszaszorította az akácot a nyíltabb táji környezetben található állományok esetén. Itt a kaszált parcellákon szignifikánsan magasabb borítást értek el a nyílt homoki célfajok, mint a nem kaszált parcellákon, de 22 év alatt sem érték el a referencia gyepekre jellemző értéket, mivel a kaszálás elősegítette az idegenhonos fajok térnyerését is. Míg ültetvényekkel körülvett foltban a nem kaszált parcellákon újra felnőtt az akác, s a célfajok betelepedése elmaradt. A hosszú távú monitorozás alapján a kaszálás hatékonyan segítette elő a nyílt homokpusztagyep regenerációját letermelt homoki akácosok helyén, de a teljes helyreállításhoz további beavatkozások szükségesek.

Hivatkozások

Balogh, L., Dancza, I. & Király, G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból. – In: Mihály, B. & Botta-Dukát, Z. (szerk.): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61–92.

Bartha, D., Csiszár, Á., Zagyvai, G. & Zsigmond, V. (2012): Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.). – In: Csiszár, Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, pp. 127–131.

Bartha, S., Meiners, S. J., Pickett, S. T. & Cadenasso, M. L. (2003). Plant colonization windows in a mesic old field succession. – Appl. Veg. Sci. 6: 205–212. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2003.tb00581.x

Bolla, B. (2012): Inváziós növények irtása a Csengődi-síkon. – Termvéd Közlem. 18: 77–81.

Botta-Dukát, Z. (2008): Invasion of alien species to Hungarian (semi-) natural habitats. – Acta Bot. Hung. 50: 219–227.

Braun-Blanquet, J. (1965): Plant-Sociology: The Study of Plant Communities. – Hafner, London.

Corbin, J. D. & D’Antonio, C. M. (2012): Gone but not forgotten? Invasive plants’ legacies on community and ecosystem properties. – Invas. Plant Sci. Mana. 5: 117–124. https://doi.org/10.1614/IPSM-D-11-00005.1

Csecserits, A., Czúcz, B., Halassy, M., Kröel-Dulay, Gy., Rédei, T., Szabó, R., Szitar, K. & Török, K. (2011): Regeneration of sandy old-fields in the forest steppe region of Hungary. – Plant Biosyst. 145: 715–729. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601340

Csecserits, A., Botta-Dukát, Z., Kröel-Dulay, Gy., Lhotsky, B., Ónodi, G., Rédei, T., Szitár, K. & Halassy, M. (2016): Tree plantations are hot-spots of plant invasion in a landscape with heterogeneous land-use. – Agric. Ecosyst. Environ. 226: 88–98. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.03.024

Csiszár, Á. & Korda, M. (szerk.) (2015): Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Rosalia kézikönyvek 3. – Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 239 p.

Demeter, A., Sarlós, D., Skutai, J., Tirczka, I., Ónodi, G. & Czóbel, Sz. (2015): Kiválasztott özönfajok gazdasági szempontú értékelése – a fehér akác és a mirigyes bálványfa. – Tájökológiai Lapok 13: 193–201.

Halassy, M. (2004): A nyílt homokpusztagyep regenerációjának és restaurációjának lehetőségei degradált területeken. – PhD értekezés. ELTE, Budapest, 151 p.

Hothorn, T., Bretz, F. & Westfall, P. (2008): Simultaneous inference in general parametric models. – Biometrical J. 50: 346–363. https://doi.org/10.1002/bimj.200810425

Kuhn, M., Weston, S., Wing, J. & Forester, J. (2016): The Contrast Package. – http://cran.ma.ic.ac.uk/web/packages/contrast/vignettes/contrast.pdf

Ónodi, G., Altbäcker, V., Aszalós, R., Botta-Dukát, Z., Hahn, I. & Kertész, M. (2014): Long-term weather sensitivity of open sand grasslands of the Kiskunság Sand Ridge forest-steppe mosaic after wildfires. – Community. Ecol. 15: 121–129.

Ónodi, G. (2016): Az idegenhonos, illetve inváziós fafajok élőhelyformáló hatásai. – Erdészettudományi Közlem. 6: 101–113.

Pinheiro, J., Bates, D., DebRoy, S., Sarkar, D., Heisterkamp, S., Van Willigen, B. & Maintainer, R. (2017): Package ‘nlme’. Linear and nonlinear mixed effects models, 3-1. – R package version 3.1-128. https://cran.r-project.org/web/packages/nlme/index.html

R Core Team (2018): R: A language and environment for statistical computing. – R Foundation for Statistical Computing, Vienna. http://www.R-project.org/

Reis, B. P., Kövendi-Jakó, A., Szitár, K., Török, K. & Halassy, M. (early view): Long-term effect of mowing on the restoration of Pannonian sand grassland to replace invasive black locust plantation. – Restor. Ecol. https://doi.org/10.1111/rec.13152

Sala, O. E., Chapin, F. S., Armesto, J. J., Berlow, E., Bloomfield, J., Dirzo, E., Huber-Sanwald, E., Huenneke, L. F., Jackson, R. B., Kizing, A., Leemans, R., Lodge, D. M., Mooney, H. A., Oesterheld, M., Poff, N. L., Sykes, M. T., Walker, B. H., Walker, M. & Wall, D. H. (2000): Global biodiversity scenarios for the year 2100. – Science 287: 1770–1774. https://doi.org/10.1126/science.287.5459.1770

Sádlo, J., Vítková, M., Pergl, J. & Pyšek, P. (2017): Towards site-specific management of invasive alien trees based on the assessment of their impacts: the case of Robinia pseudoacacia. – NeoBiota 35: 1–34. https://doi.org/10.3897/neobiota.35.11909

Tilman, D. & Isbell, F. (2015): Biodiversity: recovery as nitrogen declines. – Nature 528: 336. https://doi.org/10.1038/nature16320

Tölgyesi, Cs., Török, P., Hábenczyus, A. A., Bátori, Z., Valkó, O., Deák, B., Tóthmérész, B., Erdős, L. & Kelemen, A. (2020): Underground deserts below fertility islands? Woody species desiccate lower soil layers in sandy drylands. – Ecography 43: 848–859. https://doi.org/10.1111/ecog.04906

Török, K., Botta-Dukát, Z., Dancza, I., Németh, I., Kiss, J., Mihály, B. & Magyar, D. (2003): Invasion gateways and corridors in the Carpathian Basin: biological invasions in Hungary. – Biol. Invasions 5: 349–356. https://doi.org/10.1023/B:BINV.0000005570.19429.73

Török, K., Szitár, K., Halassy, M., Szabó, R., Szili-Kovács, T., Baráth, N. & Paschke, M. W. (2014): Long-term outcome of nitrogen immobilization to restore endemic sand grassland in Hungary. – J. Appl. Ecol. 51: 756–765. https://doi.org/10.1111/1365-2664.12220

Vítková, M., Müllerová, J., Sádlo, J., Pergl, J. & Pyšek, P. (2017): Black locust (Robinia pseudoacacia) beloved and despised: A story of an invasive tree in Central Europe. – Forest Ecol. Manag. 384: 287–302. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2016.10.057

Zólyomi, B. (1951): Növényszociológiai alapfogalmak és felvételezési módszerek. – In: Soó, R. & Zólyomi, B. (szerk.) Növényföldrajzi-térképezési tanfolyam jegyzete. Vácrátót, pp. 103–107.

Megjelent
2020-11-23
Rovat
Természettudományos kutatások