Ürgék gyakoriságát befolyásoló élőhelyi tényezők vizsgálata

  • Szórádi Zsófia Szent István Egyetem, Kaposvári Campus, AKK Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet
  • Csete Sándor Szent István Egyetem, Kaposvári Campus, AKK Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet
  • Altbäcker Vilmos Szent István Egyetem, Kaposvári Campus, AKK Környezettudományi és Természetvédelmi Intézet
Kulcsszavak: Spermophilus citellus, ürgelyukszám, Festuca, cönológiai diverzitás, talajkötöttség

Absztrakt

A fokozottan védett közönséges ürgére (Spermophilus citellus) ható legkomolyabb veszélyeztető tényező az élőhelyeinek átalakulása és megszűnése. Vizsgálatunkban 14 jelentős ürgepopuláció élőhelyét mértük fel a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén az NBmR protokoll szerint, amit kiegészítettünk a talaj, a növényzet, valamint a tájhasználat vizsgálatával. Eredményeink alapján az ürgék változatos növényzetű, talajú és kezelésű élőhelyeken fordulnak elő, de a legsűrűbb kolóniák a közepes kötöttségű talajon kifejlődött, zárt, csenkesz fajok (Festuca spp.) által uralt gyepekben vannak. Közepes csenkesz-borítás mellett is létrejöhet nagy sűrűségű kolónia, ha azok erős legeltetésnek vagy rendszeres kaszálásnak vannak kitéve. A legsűrűbben lakott ürgeélőhelyek alacsonyabb növényi diverzitása felveti egy ürgére koncentráló élőhely-kezelés kidolgozásának szükségességét.

Hivatkozások

Altbäcker, V. (2007): Szaporodási stratégiák vizsgálata az ürgénél (Spermophilus citellus). – OTKA Zárójelentés. ELTE Etológia Tanszék, Göd, 23 p.

Báldi, A., Batáry, P., Erdős, S., Kisbenedek, T., Orci, K. M., Orosz, A., Podlussány, A., Rédei, D., Rédei, T., Rozner, I., Sárospataki, M., Szél, Gy. & Szűts, T. (2007): Legelés intenzitásának hatása alföldi gyepek biodiverzitására. – Termvéd Közlem. 13: 249–257.

Benedek, Zs., Jordán, F. & Báldi, A. (2007): Kulcsfajkomplexek kutatása és ennek alkalmazási perspektívái a természetvédelem hatékonyságának növelésében. – Termvéd Közlem. 13: 27–36.

Council (1992): Council Directive 92/43/EEC on the conservation of natural habitats and of wild fauna and flora. Official Journal of the European Communities No. L 206: 7–50. Consolidated version 01/01/2007.

Csecserits, A., Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (2001): Optimális legelési intenzitás vizsgálata homokpusztagyepben. – In: Nagy, G. (szerk.) Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai: Többirányú gyephasználat szaktanácsadási alapjai. III. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok, Debrecen, pp. 34–38.

Cserkész, T. (2018): Az ürge (Spermophilus citellus) gyakoriságának változása Magyarországon 1950 és 2017 között. – LIFE13NAT/HU/000183 számú „A kerecsensólyom és a parlagi sas táplálékbázisának megőrzése a Kárpát-medencében” LIFE+NATURE projekt A1 akció. 25 p.

Gedeon, Cs., Markó, G., Németh, I., Nyitrai, V. & Altbäcker, V. (2010): Nest material selection affects nest insulation quality for the European ground squirrel (Spermophilus citellus). – J. Mammal. 91: 636–641. https://doi.org/10.1644/09-MAMM-A-089.1

Gedeon, Cs., Boross, G., Németh, A. & Altbäcker V. (2011): Release site manipulation to favour European ground squirrel Spermophilus citellus translocations: translocation and habitat manipulation. – Wildl. Biol. 17: 97–104. https://doi.org/10.2981/10-124

Győri-Koósz, B., Katona, K. & Altbäcker, V. (2013): Az ürge (Spermophilus citellus) étrendjének vizsgálata legelt és kaszált gyepterületeken. – Magyar Apróvad Közl. 11: 215–226.

Hammer, O., Harper, D. A. T. & Ryan, P. D. (2001): PAST: Paleontological Statistics software package for education and data analysis. – Palaeontol Electron 4: 1–9.

Hegyeli, Z. (2020): Spermophilus citellus. – The IUCN Red List of Threatened Species 2020: e.T20472A91282380 https://doi.org/10.2305/IUCN.UK.2020-2.RLTS.T20472A91282380.en.

Janderková, J., Matějů, J., Schnitzerová, P., Petruš, J., Sedláček, J. & Uhlíková, J. (2011): Soil characteristics at Spermophilus citellus localities in the Czech Republic (Rodentia, Sciuridae). – Lynx n. s. (Praha) 42: 99–111.

Katona, K. (1997): Az ürge (Spermophilus citellus) mikrohabitat használata Bugacpusztán. – Szakdolgozat, ELTE, Etológia Tanszék, Göd, 47 p.

Katona, K., Váczi, O. & Altbäcker, V. (2002): Topographic distribution and daily activity of the European ground squirrel population in Bugacpuszta, Hungary. – Acta Theriol 47: 45–54. https://doi.org/10.1007/BF03193565

Kenyeres, Z., Bauer, N., Nagy, L. & Szabó, Sz. (2018): Enhancement of a declining European ground squirrel (Spermophilus citellus) population with habitat restoration. – J. Nat. Conserv. 45: 98–106. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2018.08.006

Kis, J., Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1998): A növényzet magasságának hatása a cinegési ürgék élőhelyválasztására. – Termvéd Közlem. 7: 117–123.

Laundré, J. W. (1998): Effect of ground squirrel burrows on plant productivity in a cool desert environment. – J. Range Manage. 51: 638–643.

Lindtner, P., Gömöryová, E., Gömöry, D., Stašiov, S. & Kubovčík, V. (2019): Development of physico-chemical and biological soil properties on the European ground squirrel mounds. – Geoderma, 339: 85–93. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2018.12.043

Lovassy, S. (1927): Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. – Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 895 p.

Matějů, J., Šašek, J., Vojta, J. & Poláková, S. (2011): Vegetation of Spermophilus citellus localities in the Czech Republic (Rodentia : Sciuridae). Vegetace na lokalitách sysla obecného (Spermophilus citellus) v České republice (Rodentia : Sciuridae). – Lynx, n. s. (Praha) 42: 133–143.

Millennium Ecosystem Assessment (2005): Ecosystems and human well-being: Synthesis. – Island Press World Resources Institute, Washington, DC. https://doi.org/10.1007/978-94-007-6172-8_81-1

Ónodi, G., Csatádi, K., Németh, I., Váczi, O., Botta-Dukát, Z., Kertész, M. & Altbäcker, V. (2008): Birka- (Ovis aries L.) és nyúllegelés (Oryctolagus cuniculus L.) hatásainak vizsgálata az égésre homokpusztagyepekben. – Termvéd Közlem. 14: 117–129.

Tóthmérész, B. (1997): Diverzitási rendezések. – Scientia Kiadó, Budapest, 98 p.

Váczi, O. & Altbäcker, V. (1999): Füves repülőterek ürgeállományának felmérése. – Termvéd Közlem. 8: 205–214.

Váczi, O., Katona, K. & Altbäcker, V. (1996): A bugacpusztai ürgepopuláció tér- és időbeli mintázata. – Vadbiológia 5: 141–148.

Váczi, O., Altbäcker, V. & Takács, G. (2015): Ürgemonitorozás. – Természetvédelmi Információs Rendszer, Központi protokoll: 9.

Wagner, D. & Drickamer. L. C. (2004): Abiotic habitat correlates of Gunnison’s prairie dog in Arizona. – J. Wildl. Manage. 68: 188–197. https://doi.org/10.2193/0022-541X(2004)068[0188:AHCOGP]2.0.CO;2

Vásárhelyi, I. (1964): Borsod-Abaúj-Zemplén megye gerinces faunája. – Kézirat.

Zaharia, G., Petrencu, L. & Baktag, E. S. (2016): Site selection of European ground squirrels (Spermophilus citellus) in Eastern Romania and how they are influenced by climate, relief, and vegetation. – Turk. J. Zool. 40: 917–924. https://doi.org/10.3906/zoo-1505-28

"1/1982." (III. 15.) OKTH rendelkezés a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról, egyedeik értékéről, a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról, valamint egyes védett állatfajokkal kapcsolatos korlátozások és tilalmak alóli felmentésekről

"13/2001." (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

Megjelent
2020-11-23
Rovat
Természettudományos kutatások