A hagyományos, a helyi és a bennszülött tudás az IPBES Globális, illetve Európa és Közép-Ázsia értékelő tanulmányában
Absztrakt
A Biológiai Sokféleség és az Ökoszisztéma-szolgáltatások Globális Értékelő Tanulmánya, amelyet az ENSZ Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testülete (IPBES) jelentetett meg 2019 májusában, elismerte, hogy a természet védelme hatékonyabbá válhat a hagyományos, bennszülött és helyi tudás bevonásával, illetve ezen tudás birtokosainak részvételével. Jelen tanulmány azokat a rendelkezésre álló tudományos eredményeket és legfontosabb üzeneteket foglalja össze, amelyek ezt az állítást alátámasztják. Az eredeti idézeteket (dőlt betűvel) a Globális és az Európa és Közép-Ázsia Értékelő Tanulmány döntéshozók számára készített összefoglalójából és az értékelő tanulmányból válogattuk össze, hogy bemutassuk, milyen következtetésekre jutottak a szerzők a tudományos és az ún. hagyományos tudás elérhető legjobb szakirodalmának értékelése során. Az eredeti szövegekhez kapcsolódóan néhány regionális (közép- és kelet-európai) vonatkozást is megemlítünk.
Hivatkozások
Agnoletti, M. (2006): Traditional knowledge and the European common agricultural policy (PAC): the case of the Italian national rural development plan 2007–2013. Cultural heritage and sustainable forest management: the role of traditional knowledge — Proceedings of the conference, 8–11. June 2006, Florence, Italy, IUFRO, Warsaw, Poland, pp. 17–25.
Babai, D., Molnár, Á. & Molnár, Zs. (2014): “Ahogy gondozza, úgy veszi hasznát” Hagyományos ökológiai tudás és gazdálkodás Gyimesben. (Traditional ecological knowledge and land use in Gyimes (Eastern Carpathians). – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Budapest, Vácrátót, 173 p.
Babai, D., Tóth, A., Szentirmai, I., Biró, M., Máté, A., Demeter, L., Szépligeti, M., Varga, A., Molnár, Á., Kun, R. & Molnár, Zs. (2015): Do conservation and agri-environmental regulations support effectively traditional small-scale farming in east-central European cultural landscapes? – Biodivers. Conserv. 24: 3305–3327. https://dx.doi.org/10.1007/s10531-015-0971-z
Babai, D., Ulicsni, V., & Avar, Á. (2017): Conflicts of economic and cultural origin between farmers and wild animal species in the Carpathian Basin—an ethnozoological approach. – Acta Ethnograph. Hung., 62: 187–206.
Biró, M., Molnár, Zs., Babai, D., Dénes, A., Fehér, A., Barta, S., Sáfián, L., Szabados, K., Kiš, A., Demeter, L. & Öllerer, K. (2019): Reviewing historical traditional knowledge for innovative conservation management: A re-evaluation of wetland grazing. – Sci. Total Environ. 666: 1114–1125. https://dx.doi.org/10.1016/j.scitotenv.2019.02.292
Blicharska, M., Orlikowska, E. H., Roberge, J.-M. & Grodzinska-Jurczak, M. (2016): Contribution of social science to large scale biodiversity conservation: A review of research about the Natura 2000 network. – Biol. Conserv. 199: 110–122. https://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2016.05.007
Bürgi, M., Gimmi, U. & Stuber, M. (2013): Assessing traditional knowledge on forest uses to understand forest ecosystem dynamics. – For. Ecol. Manage. 289: 115–122. https://dx.doi.org/10.1016/j.foreco.2012.10.012
Carrus, G., Bonaiuto, M., & Bonnes, M. (2005): Environmental concern, regional identity, and support for protected areas in Italy. – Environ. Behav. 37: 237–257. https://dx.doi.org/10.1177/0013916504269644
Demeter, L. (2017): Biodiversity and ecosystem services of hardwood floodplain forests: Past, present and future from the perspective of local communities in West Ukraine. – In: Roué, M. & Molnár, Zs. (eds.): Knowing our Land and Resources: Indigenous and local knowledge of biodiversity and ecosystem services in Europe & Central Asia. Knowledges of Nature 9. UNESCO, Paris, pp. 6–19.
Díaz, S., Pascual, U., Stenseke, M., Martín-López, B., Watson, R. T., Molnár, Zs., Hill, R., Chan, K. M. A., Baste, I., Brauman, K. A., Polasky, S. S., Church, A., Lonsdale, M., van Oudenhoven, A. P. E., van der Plaat, F., Schröter, M., Aumeeruddy-Thomas, Y., Bukyareva, E., Davies, K., Erpul, G., Failler, P., Guerra, C. A., Hewitt, C. L., Keune, H., Larigauderie, A., Lavorel, S., Leadley, P. W., Lindley, S., Demissew, S. & Shirayama, Y. (2018): Assessing nature’s contributions to people. Recognizing culture, and diverse sources of knowledge, can improve assessments. –Science 359 (6373): 270–272. https://dx.doi.org/10.1126/science.aap8826
Elbakidze, M., Angelstam, P., Sobolev, N., Degerman, E., Andersson, K., Axelsson, R. & Wennberg, S. (2013): Protected area as an indicator of ecological sustainability? A century of development in Europe’s boreal forest. – Ambio 42: 201–214. https://dx.doi.org/10.1007/s13280-012-0375-1
Elbakidze, M., Hahn, T., Zimmermann, N. E., Cudlín, P., Friberg, N., Genovesi, P., Guarino, R., Helm, A., Jonsson, B., Lengyel, S., Leroy, B., Luzzati, T., Milbau, A., Pérez-Ruzafa, A., Roche, P., Roy, H., Sabyrbekov, R., Vanbergen, A. & Vandvik, V. (2018): Chapter 4: Direct and indirect drivers of change in biodiversity and nature’s contributions to people. – In: Rounsevell, M., Fischer, M., Torre-Marin Rando, A. & Mader, A. (eds.): The regional assessment report on biodiversity and ecosystem services for Europe and Central Asia. Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, pp. 385–568.
Fabók, V., Kovács, E., & Kalóczkai, Á. (2015). Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során. – Termvéd Közlem. 21: 64–75.
Fernández-Giménez, M. E. & Estaque, F. F. (2012): Pyrenean pastoralists’ ecological knowledge: documentation and application to natural resource management and adaptation. – Hum. Ecol. 40: 287–300. https://dx.doi.org/10.1007/s10745-012-9463-x
Fischer, J., Hartel, T. & Kuemmerle, T. (2012): Conservation policy in traditional farming landscapes. – Cons. Lett. 5: 167–175. https://dx.doi.org/10.1111/j.1755-263X.2012.00227.x
Garnett, S. T., Burgess, N. D., Fa, J. E., Fernández-Llamazares, Á., Molnár, Zs., Robinson, C. J., Watson, J. E. M., Zander, K. K., Austin, B., Brondizio, E. S., Collier, N. F., Duncan, T., Ellis, E., Geyle, H., Jackson, M. V., Jonas, H., Malmer, P., McGowan, B., Sivongxay, A. & Leiper, I. (2018): A spatial overview of the global importance of Indigenous lands for conservation. – Nature Sust. 1: 369–374. https://dx.doi.org/10.1038/s41893-018-0100-6
Grodzinska-Jurczak, M. & Cent, J. (2011): Expansion of Nature Conservation Areas: Problems with Natura 2000 Implementation in Poland? – Environ. Manage. 47: 11–27. https://dx.doi.org/10.1007/s00267-010-9583-2
Gugič, G. (2009): Managing sustainability in conditions of change and unpredictability — The living landscape and floodplain ecosystem of the Central Sava River basin. – Lonjsko Polje Nature Park Public Service, Krapje, Croatia.
Halada, L., Evans, D., Romão, C. & Petersen, J-E. (2011): Which habitats of European importance depend on agricultural practices? – Biodivers. Conserv. 20: 2365–2378. https://dx.doi.org/10.1007/s10531-011-9989-z
Havel, A., Molnár, Á., Ujházy N., Molnár, Zs. & Biró, M. (2016): Zsiókások és nádasok legeltetése és egyéb használatai a Duna-völgyi szikes tavak területén a helyi emberek visszaemlékezései alapján. – Termvéd Közlem. 22: 84–95. https://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2016.22.84
Hernández-Morcillo, M., Hoberg, j. Oteros-Rozas, E., Plieninger, T., Gómez-Baggethun, E. & Reyes-García, V. (2014): Traditional ecological knowledge in Europe: status quo and insights for the environmental policy agenda. – Environment: Science and Policy for Sustainable Development 56: 3–17. https://dx.doi.org/10.1080/00139157.2014.861673
IPBES (2018a): Summary for policymakers of the regional assessment report on biodiversity and ecosystem services for Europe and Central Asia of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Fischer, M., Rounsevell, M., Torre-Marin Rando, A., Mader, A., Church, A., Elbakidze, M., Elias, V., Hahn, T., Harrison, P. A., Hauck, J., Martín-López, B., Ring, I., Sandström, C., Sousa Pinto, I., Visconti, P., Zimmermann N. E., & Christie M. – Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, 48 p.
IPBES (2018b): The regional assessment report on biodiversity and ecosystem services for Europe and Central Asia. Rounsevell, M., Fischer, M., Torre-Marin Rando, A. & Mader, A. (eds.). – Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, 892 p.
IPBES (2019a): Summary for policymakers of the global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Díaz, S., Settele, J., Brondízio, E., et al. – Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, 48 p.
IPBES (2019b): Global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Brondízio, E., Settele, J., Díaz, S., Ngo, H. T. (szerk.). – Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, 892 p.
Juhász, E., Babai, D., Biró, M., Molnár, Zs. & Ulicsni, V. (2017): Az eurázsiai hód (Castor fiber) táplálkozási és fásszárú-használati szokásaival kapcsolatos helyi tudás két évtizeddel a visszatelepítések kezdete után a Kárpát-medencében. – Termvéd Közlem. 23: 182–200. https://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.182
Juler, C. (2014): După coada oilor: long-distance transhumance and its survival in Romania. – Pastoralism 4: 4. https://dx.doi.org/10.1186/2041-7136-4-4
Kalóczkai, Á., Pataki, Gy., Kelemen, E., Kovács, E. & Fabók, V. (2015): A földhasználati konfliktusok tényezői és dinamikája védett természeti területeken. – Termvéd Közlem. 21: 97–107.
Kelemen, E., Nguyen, G., Gomiero, T., Kovács, E., Choisis, J-P., Choisis, N., Paoletti, M., Podmaniczky, L., Ryschawy, J., Sarthou J-P., Herzog, F., Dennis, P. & Balázs, K. (2013): Farmers’ perceptions of biodiversity: lessons from a discourse-based deliberative valuation study. Land Use Policy 35: 318–328. https://dx.doi.org/10.1016/j.landusepol.2013.06.005
Kis, J., Barta, S., Elekes, L., Engi, L., Fegyer, T., Kecskeméti, J., Lajkó, L. & Szabó, J. (2017): Traditional Herders’ Knowledge and Worldview and Their Role in Managing Biodiversity and Ecosystem Services of Extensive Pastures. – In: Roué, M. & Molnár, Zs. (eds.): Knowing Our Land and Resources: Indigenous and Local Knowledge of Biodiversity and Ecosystem Services in Europe & Central Asia. Knowledges of Nature 9. UNESCO, Paris, pp. 57–71.
Kovács, E., Fabók, V., Kalóczkai, Á. & Hansen, H. P. (2016): Towards understanding and resolving the conflict related to the Eastern Imperial Eagle (Aquila heliaca) conservation with participatory management planning. Land Use Policy, 54: 158–168.
Kovács, E., Kelemen, E., Kiss, G., Kalóczkai, Á., Fabók, V., Mihók, B., Megyesi, B., Pataki, Gy., Bodorkós, B., Balázs, B., Bela, Gy., Margóczi, K., Roboz, Á. & Molnár, D. (2017). Evaluation of participatory planning: Lessons from Hungarian Natura 2000 management planning processes. – J. Environ. Manage. 204: 540–550. https://dx.doi.org/10.1016/j.jenvman.2017.09.028
Lieskovský, J., Kenderessy, P., Špulerová, J., Lieskovský, T., Koleda, P., Kienast, F. & Gimmi, U. (2014): Factors affecting the persistence of traditional agricultural landscapes in Slovakia during the collectivization of agriculture. – Landsc. Ecol. 29: 867–877. https://dx.doi.org/10.1007/s10980-014-0023-1
Martín-López, B., Church, A., Başak Dessane, E., Berry, P., Chenu, C., Christie, M., Gerino, M., Keune, H., Osipova, E., Oteros-Rozas, E., Paillard, S., Rossberg, A. G., Schröter, M. & van Oudenhoven, A. P. E. (2018): Chapter 2: Nature’s contributions to people and quality of life. – In: Rounsevell, M., Fischer, M., Torre-Marin Rando, A. & Mader, A. (eds.): The regional assessment report on biodiversity and ecosystem services for Europe and Central Asia. Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn, pp. 57–185.
Mathevet, R., Thompson, J. D., Folke, C. & Chapin, F. S. (2016): Protected areas and their surrounding territory: socioecological systems in the context of ecological solidarity. – Ecol. Appl. 26: 5–16. https://dx.doi.org/10.1890/14-0421
Meuret, M. & Provenza, F. (eds.) (2014): The art & science of shepherding — Tapping the wisdom of French herders. – Acres, Austin, Texas, 434 p.
Mihók, B., Biró, M., Molnár, Zs., Kovács, E., Bölöni, J., Erős, T., Standovár, T., Török, P., Csorba, G. & Báldi, A. (2017): Biodiversity on the waves of history: conservation in a changing social and institutional environment in Hungary, a post-soviet EU member state. – Biol. Cons. 211: 67–75. https://dx.doi.org/10.1016/j.biocon.2017.05.00
Mihók, B., Kiss, G., Kovács, E., Margóczi, K., Fabók, V. & Kalóczkai, Á. (2016): Ki mondja meg, mi a fontos? – Részvétel és természetvédelem. – Termvéd Közlem. 22: 131–154.
Molnár, Zs. (2011b): A hortobágyi pásztorok növényzetismerete. – Bot. Közlem. 98: 133–172.
Molnár, Zs. (2011a): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. – Termvéd Közlem. 17: 12–30.
Molnár, Zs. (2012a): A Hortobágy pásztorszemmel. A puszta növényvilága. – Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen, 160 p.
Molnár, Zs. (2012b): A Hortobágyi pásztorok növényosztályozása, a vadon termő növények ismertsége és néven nevezettsége. – Crisicum 7: 153–207.
Molnár, Zs. (2012c): Hortobágyi pásztorok tájtörténeti és vegetációdinamikai ismeretei. – Bot. Közlem. 99: 103–119.
Molnár, Zs. (2015): „Kiszáradt a tóbúl mind a sár, mind a víz” – a Hortobágy, a szíkes puszta és a legeltetés a pásztor, az író, költő és a botanikus szemével. – In: Juhász, Z. (szerk.): Pásztorművészet. Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, pp. 27–80.
Molnár, Zs. (2018): A hagyományos ökológiai tudás szerepe a fenntarthatósági célok kapcsán. – In: Fülöp, S. (szerk.): Országunk-világunk átalakítása. A fenntartható fejlődés terén 2030-ig megoldandó feladataink. Ökopolisz Alapítvány, Budapest, pp. 103–108.
Molnár, Zs., Bartha, S. & Babai, D. (2008): Traditional ecological knowledge as a concept and data source for historical ecology, vegetation science and conservation biology: A Hungarian perspective. – In: Szabó, P. & Hédl, R. (eds.): Human Nature. Studies in Historical Ecology and Environmental History. Institute of Botany of the ASCR, Brno, pp. 14–27.
Molnár, Zs., Bartha, S. & Babai, D. (2009): A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. – Bot. Közlem. 96: 95–116.
Molnár, Zs. & Berkes, F. (2018): Role of Traditional Ecological Knowledge in Linking Cultural and Natural Capital in Cultural Landscapes. – In: Paracchini, M. L. & Zingari, P. (eds.): Reconnecting Natural and Cultural Capital – Contributions from Science and Policy. Office of Publications of the European Union, Brussels, pp. 183–194.
Molnár, Zs. & Kovács, G. (2014): Egy pásztoroktól tanult élőhelytípus: a marikkal rakott főd a Hortobágyon, táji környezete, geomorfológiája, növényzete és madárvilága. – In: Tóth, A. (szerk.): A tájkutatás szolgálatában. 40 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor. Geopont ’95 Bt., Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás, pp. 201–223.
Molnár, Zs., Kis, J., Vadász, Cs., Papp, L., Sándor, I., Béres S., Sinka, G. & Varga, A. (2016): Common and conflicting objectives and practices of herders and nature conservation managers: the need for a new profession, the “conservation herder”. – Ecosyst. Health Sustain. 2: e01215. https://dx.doi.org/10.1002/ehs2.1215
Oteros-Rozas, E., Ontillera-Sánchez, R., Sanosa, P., Gómez-Baggethun, E., Reyes-García, V. & González J. A. (2013): Traditional ecological knowledge among transhumant pastoralists in Mediterranean Spain. – Ecol. Soc. 18:33. https://dx.doi.org/10.5751/ES-05597-180333
Öllerer, K. (2014): The ground vegetation management of wood pastures in Romania ‒ Insights in the past for conservation management in the future. Appl. Ecol. Env. Res. 12: 549–562. https://doi.org/10.15666/aeer/1202_549562
Purvis, A., Molnár, Zs., Obura, D., Ichii, K., Willis, K. (2019): Status and trends – Nature (Chapter 2.2). – In: Brondízio, E., Settele, J., Díaz, S. &Ngo, H. T. (eds.): Global assessment report on biodiversity and ecosystem services of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services. Secretariat of the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, Bonn.
Reyes-García, V., Fernández-Llamazares, A., McElwee, P., Molnár, Zs., Öllerer, K., Wilson, S. & Brondízio E. (2019): The contributions of Indigenous Peoples and Local Communities to ecological restoration. – Restor. Ecol. 27: 3–8. https://dx.doi.org/10.1111/rec.12894
Rotherham, I. D. (2007): The implications of perceptions and cultural knowledge loss for the management of wooded landscapes: A UK case-study. – Forest Ecol. Manag. 249: 100–115. https://dx.doi.org/10.1016/j.foreco.2007.05.030
Roué, M. & Molnár, Zs. (eds.) (2017): Knowing our Land and Resources: Indigenous and local knowledge of biodiversity and ecosystem services in Europe & Central Asia. – Knowledges of Nature 9. UNESCO, Paris, 148 p.
Ulicsni, V., Babai, D., Vadász, Cs., Vadász-Besnyői, V., Báldi, A. & Molnár, Zs. (2019): Bridging conservation science and traditional knowledge of wild animals: the need for expert guidance and inclusion of local knowledge holders. – Ambio 48: 769–778. https://dx.doi.org/10.1007/s13280-018-1106-z
Varga, A., Heim, A., Demeter, L. & Molnár, Zs. (2016a): Rangers bridge the gap: integration of wood-pasture related traditional ecological knowledge into nature conservation. – In: Roué, M. & Molnár, Zs. (eds.): Knowing our Land and Resources: Indigenous and local knowledge of biodiversity and ecosystem services in Europe & Central Asia. Knowledges of Nature 9. UNESCO: Paris, pp. 78–91.
Varga, A. & Molnár, Zs. (2018): Fás-erdős legeltetési rendszerek a magyar nyelvű néprajzi irodalom tükrében. – In: Gyuricza, Cs. & Borovics, A. (szerk.): Agráerdészet. Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Szeged, pp. 93–114.
Varga, A., Molnár, Zs., Biró, M., Demeter, L., Gellény, K., Miókovics, E., Molnár, Á., Molnár, K., Ujházy, N., Ulicsni, V. & Babai, D. (2016b): Changing year-round habitat use by extensively herded cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation management. – Agr. Ecosyst. Environ. 234: 142–153. https://dx.doi.org/10.1016/j.agee.2016.05.018
Varga, A., Samu, Z. T. & Molnár, Zs. (2017): A fáslegelők és legelőerdők használata magyarországi pásztorok és gazdálkodók tudása alapján. – Termvéd Közlem. 23: 242–258. https://dx.doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.242
http1: https://ipbes.okologia.mta.hu/ (utolsó csatlakozás: 2019. szeptember 10.)
