Történelemtanítás

A francia forradalom: katasztrófa vagy a szabadság diadala?

László Kojanitz — h, 29 jún 2026 00:00:00 +0000

A tanulmány amellett érvel, hogy a középiskolai történelemoktatásban helyet kellene kapnia a legjellemzőbb történelminarratíva-típusok megismerésének. E tudás segítene a tanulóknak megérteni azt, hogy a történelmi viták jelentős része a narratív megközelítésmódok közötti különbségekből fakad. A történelem mindig valaki által értelmezett és konstruált tudás, és ez a történészek által írt tanulmányokra és a tankönyvekre is igaz.

A történelmi narratívák tanításának szemléltetésére a tanulmány egy részletes foglalkozástervet is bemutat. Ebben a foglalkozásban a francia forradalomról és a trianoni békéről szóló, egymástól eltérő szemléletű értelmezések szolgálnak példaként ahhoz, hogy a diákok megismerjék a Jörn Rüsen ontogenetikus modelljében megkülönböztetett négy narratívatípust: tradicionális, példakereső, kritikus és genetikus. A tanulók betekintést nyerhetnek abba, hogyan működnek ezek a narratívák, és milyen értelmezési logikák húzódnak meg mögöttük. A Rüsen-féle négy típus ismerete a multiperspektivikus történelemszemlélet kialakulását is támogathatja, mivel segít megérteni, hogy az eltérő nézőpontokat előtérbe helyező narratívák miként egészíthetik ki egymást, és hogyan nyújthatnak így egy gazdagabb és árnyaltabb képet a múltról

Az 1922-es soproni nemzetgyűlési választások sajtóvisszhangjának feldolgozása egy középiskolai osztályban a mesterséges intelligencia felhasználásával

Tamás Egész — h, 29 jún 2026 00:00:00 +0000

A cikk az 1922-es soproni nemzetgyűlési választások, valamint a soproni németség romló meg-ítélésének történelemórai feldolgozását mutatja be, a gimnáziumi történelemoktatás folyamatába beillesztve. A mélységelvű projektmunkát hibrid laptopok, online tanulási felületek és mestersé-ges intelligencia alkalmazása támogatta. Célom annak a feltárása volt, hogy a tanulók történelmi empátiáját és az érintettség kialakulását mennyiben befolyásolja a hét tanórás projektmunka, il-letve hogy az MI-vel kapcsolatban mennyiben változik meg (mennyire lesz tudatosabb és kritiku-sabb) a tanulói attitűd. A projekt során a tanulók korabeli sajtóforrásokat dolgoztak fel, és egy fiktív történelmi újságot készítettek digitális felületen. A kérdőíves vizsgálat feltárta, hogy a tanu-lók társadalmi érzékenysége tovább erősödött, és az MI-hez való kritikus viszonyuk is tudatosab-bá vált. A speciális pedagógiai körülmények, valamint a kismintás kérdőíves kutatás korlátai elle-nére megállapítható, hogy a mesterséges intelligenciával ötvözött projekt mint módszertani meg-oldás eredményesen alkalmazható a történelemtanítás gyakorlatában.

„A tornyok városa”

Péter Reile — h, 29 jún 2026 00:00:00 +0000

Szubjektív emlékezés egy tudós tanárra

András Katona — h, 29 jún 2026 07:46:47 +0000

Recenzió a Kaposi József 70. születésnapjára megjelent tanulmánykötetről

Zoltán Gál — h, 29 jún 2026 07:55:29 +0000