Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

Biztonság növelése és fejlesztési lehetőségek a gyorsforgalmi utak tűzoltói beavatkozásainál

Kristóf Gyula Holczer — 2024-06-30

A publikáció szerzője a gyorsforgalmi utakon történő, főként tűzoltói beavatkozások biztonságának növelését és új technikák alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja, javaslatot téve olyan fejlesztési lehetőségekre, amelyek elősegíthetik a hatékony és legfőképp biztonságos beavatkozói tevékenységet. A szerző a publikációban vizsgálatot végzett, továbbá olyan praktikákat ajánl, amelyek elterjesztése a gyorsforgalmi utakon vészhelyzetbe került személyek túlélési esélyeit növelheti, a beavatkozók hatékonyságát pedig eredményesebbé teheti. Gondoljunk csak bele, hogy a hazai gyorsforgalmi utakon vajon miért csak ritkán találkozunk torlódások alkalmával azzal, hogy a járművezetők kialakítják a kéklámpás járművek számára az úgynevezett mentősávot? Megoldás lehetne erre az ösztönző táblák kihelyezése az átívelő hidakra és felüljárókra, amellyel a megkülönböztető hang és fényjelzést használó járművek kiérkezési ideje csökkenthető a torlódás megszüntetésével. Az arányosság elve itt is működik: minél előbb ér ki egy beavatkozó egység, az életveszélyben lévők túlélési esélye annál inkább nő. A publikációban a szerző olyan technikai eszközökre és további praktikák alkalmazására tesz javaslatot, amelyek a beavatkozók munkáját megkönnyíthetik, ezáltal azt hatékonyabbá, biztonságosabbá, és szakszerűbbé tehetik.

A napelemes rendszerek környezetében történő tűzoltási és műszaki mentési feladatok biztonságának növelése, különös tekintettel a feszültség csökkentés lehetőségére – I. rész

Márió Kalocsa — 2024-06-30

A napelemes rendszerek környezetében történő beavatkozások során a legnagyobb veszélyforrást a Nap folytonos besugárzásából adódó feszültségtermelő folyamat jelenti. A téma megfelelő megértése érdekében röviden ismertetem a napelemes rendszerek részegységeit, azok feladatát és a különböző rendszerek fajtáit. Megvizsgáltam hazánkban és más külföldi országokban lefolytatott napelemes kísérleteket, melyek között nagy hangsúlyt fektettem egy újonnan kifejlesztett anyag és megoldás bemutatására is.

A nagy nyelvi modellek alkalmazhatóságának áttekintése a hatósági eljárások során

Róbert Karsa — 2024-06-30

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás kutatásai az utóbbi években egyre inkább a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) irányába mozdultak el, különösképpen a nagy nyelvi modellek (LLM) és a természetes nyelvi megértés (NLU) területén. Az NLP célja, hogy számítógépeket varázsoljunk képes különböző nyelvek megértésére és szöveges információk feldolgozására, ami forradalmi változásokat hozhat hasonlóan, mint annak idején a könyvnyomtatás vagy az internet elterjedése. A közigazgatásban jelentős előrelépések történtek a digitalizációs folyamatok terén, az online kommunikációs formák előtérbe kerülésével. Az ilyen újító technológiák, mint a GPT-3 és utódai, szövegértés, gépi fordítás és szövegek osztályozása révén javíthatják a hatósági döntéshozatalt és kommunikációt. A kutatás célja olyan módszerek kidolgozása, amelyekkel a nagy nyelvi modellek segítségével hatékonyabbá és átláthatóbbá tehetjük a közigazgatási hatósági eljárásokat és kapcsolattartási formákat. Kutatásunk során egy zárt rendszerben működő nyelvi modell létrehozására vállalkozunk, amely segítheti a katasztrófavédelmi hatósági feladatokat. Áttekintjük a nagy nyelvi modellek fejlesztését, különös figyelmet fordítva a transzformer-alapú modellek, mint a BERT és GPT alkalmazási lehetőségeire a szövegértésben és szöveggenerálásban. Bemutatjuk a közigazgatási hatósági eljárások folyamatait és azokat a pontokat, ahol a gépi tanulási módszerek hatékonyan alkalmazhatók. A kutatás során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a nyelvi modelleket jogi szempontból is vizsgáljuk, garantálva a jogszerűség és átláthatóság megőrzését. Az eredmények alapján javaslatokat teszünk arra, hogyan lehet a nagy nyelvi modelleket hatósági eljárások keretében alkalmazni, biztosítva a hatékonyság és átláthatóság növelését a közigazgatási folyamatokban.

Teherhordó trapézlemez alapszerkezetű tetőfödémek tűzállósági vizsgálata: integritás és hőszigetelő képesség függvényében

Krisztina Komlai — 2024-06-30

A katasztrófavédelem három szakterülete közül a szerző a tűzvédelemmel, azon belül a passzív tűzvédelemmel kíván foglalkozni. Bemutatja, a jelenleg igen széles körűen betervezett és beépített teherhordó trapézlemez alapszerkezetű tetőfödémek szabványos vizsgálatokkal történő minősítésének lehetőségeit, különös tekintettel az integritási és hőszigetelő képességekre. Kitér a vizsgálati módszerre, a minták felépítésére, a vizsgálatra, valamint néhány példán keresztül a vizsgálatok során mért adatokra, tapasztalatokra. Összehasonlítja a különböző rétegrendeket, összefüggéseket keres a teljesítménykritériumok között.

Igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy milyen lehetséges problémák merülhetnek fel abban az esetben, ha a vizsgálatot szimulációs és számításos módszerek váltják fel, egészítik ki. Illetve röviden megindokolja miért lehetnek szükséges további, kiegészítő vizsgálatok elvégzése.

Az Európai Unió katasztrófavédelmi politikájának elemzése és lehetséges irányai I. rész

Gergely Takács — 2024-06-30

Az Európai Közösség (majd Unió) története során számos különböző válsággal és katasztrófával nézett szembe. A gazdasági visszaeséstől a természeti és ember okozta katasztrófákon át a humanitárius vészhelyzetekig terjedő kihívások következetesen a mélyebb együttműködés és szolidaritás felé terelték a tagállamokat, jellemzően az adott esemény súlyosságától függően. Ebből következik, hogy a válságok gyakran nem csak feltárják a meglévő rendszerek sebezhetőségét és hiányosságait, hanem egy szorosabb együttműködés és integráció iránti igény megfogalmazását is eredményezik. Ahogy az Európai Unió tagállamainak polgárai automatikusan uniós polgárok is, úgy azok védelme és biztonsága is több, mint tagállami szakpolitikai (katasztrófavédelmi) kérdés. A szerzők írásukban arra kívánnak rávilágítani, hogy az Európai Unió katasztrófavédelmi szakpolitikáját hogyan formálta és formálja mind a mai napig a szolidaritás, az észszerűség és a szükségszerűség egy biztonságosabb, ellenállóbb környezet létrehozása és fenntartása érdekében.

Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország szárazföldi veszélyesáru-szállítással kapcsolatos intézményi, ellenőrzési és szankcionálási rendszerének összehasonlító elemzése

Milán Bori — 2024-06-30

Veszélyes anyagok nemzetközi és belföldi szállítása jelentős kockázattal járó, ugyanakkor globális szinten kiemelt fontosságú kérdés, amelynek biztonságát minden országban igyekeznek szigorú hatósági felügyeleti rendszerrel garantálni. Az egyes országok eltérő jellegű szabályozási módszertannal rendelkeznek, amelyek közül a szerzők jelenlegi publikációjában bemutatják a magyar hatósági felügyeleti rendszert, majd megvizsgálják az Amerikai Egyesült Államok releváns jogintézményeit. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó, különböző szabályozó és felügyeleti módszertanok összehasonlító elemzése, a tapasztalatok értékelése és következtetések levonása pozitívan befolyásolhatja hasonló jellegű intézkedések meghozatalára vonatkozó döntések előkészítését és jövőbeni hatékonyságát. Jelen publikációban a szerzők a közúti, a vasúti és a folyami veszélyesáru-szállításra koncentrálnak, a légi, a tengeri és a csővezetékes szállítási technológiákat nem érintik.

Az INSARAG irányelvek érvényesülése a HUNOR mentőcsapat működésében a 2023-as törökországi földrengések során

Tekla Varró — 2024-06-30

A 2023. február 6-án Törökországot és Északnyugat-Szíriát megrázó földrengés kárfelszámolása nemzetközi segítséget igényelt, tekintettel a káreset nagyságára, az esemény bonyolultságára, és a kiterjedésére. Magyarország a nemzetközileg bevethető, nehéz kategóriás hivatalos mentőcsapatát, a HUNOR-t küldte a helyszínre, majd őket követték önkéntes mentőszervezetek, a TEK speciális csapatai, katonaorvosok és statikus mérnökök is. A szerzők az INSARAG Irányelvek előírásainak megfelelő mentési tevékenységet vizsgálják, melyet a HUNOR mentőcsapatnak is kötelező betartani, hiszen ENSZ INSARAG nehéz kutató mentőcsapatként szereztek minősítést. A Törökország nemzetközi segítségkérésétől, a mentőcsapatok ország elhagyásáig felölelő időszakban felállított ad-hoc jellegű munkacsoportok, a mentésben részt vevő egységek, valamint az INSARAG szervezetének vizsgálata adja a cikk gerincét. A téma aktuális, hiszen az ENSZ INSARAG a világ bármely táján bekövetkező katasztrófa esetén segítséget nyújt, amennyiben a bajba jutott ország kéri azt. A cikk végén a szerzők kitérnek Magyarország földrengés veszélyeztetettségének vizsgálatára, majd javaslatot tesznek a lakosság felkészítésének újabb, ezidáig még kiaknázatlan lehetőségeire. A javaslatok között szerepel a VÉSZ applikáció fejlesztési lehetősége, a hivatásos katasztrófavédelem honlapjának új modullal történő fejlesztésének lehetősége, a tájékoztató kiadványok földrengés témában történő bővítési lehetősége, valamint gyermekek számára zsebre tehető földrengési kisokos létrehozásának lehetősége.