Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A Katasztrófavédelem szerepvállalása a török-magyar kulturális évadban

Imre Berki — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A török-magyar kulturális évad során fontos szerepet játszott a Katasztrófavédelem szervezete. Gróf Széchenyi Ödön személye, aki a magyar és török tűzoltóság megalapítója jelenti a kapcsot a két ország között. Születésének 185. évfordulójára emlékeztünk, tudományos konferenciákat, alkotói pályázatot, kiállításokat szerveztünk tiszteletére. Az évad Katasztrófavédelemhez kapcsolódó eseményeit mutatja be a tanulmány.

Elektromos járművek okozta kihívások tűzoltás és műszaki mentés során

Csanád Papp — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A járműipar fejlődésével évről-évre egyre több olyan gépkocsi közlekedik hazánk útjain, amelyek hajtása eltér a megszokottól és valamilyen elektromos vagy hibrid rendszert használ. Balesetük vagy tüzük esetén a tűzoltó szakma számos új és egyre gyakrabban előforduló kihívások elé kerül. Mivel egy egészen új problémáról van szó, ezért nehéz még megtalálni rá a legjobb megoldásokat. Jelenleg a megszerzett ismeretek illetve tapasztalatok átadását tartom a legfontosabbnak. Fontos, hogy a tűzoltók minél naprakészebb információkkal és tudással rendelkezzenek, amikor szembe kell, hogy nézzenek egy ilyen jellegű káresettel. Az idehaza és külföldön gyűlő tapasztalatok pedig előbb utóbb meg fogják hozni a legjobb megoldásokat a probléma kezelésére. Ezen gondolat mentén alkottam meg az alábbi pályaművet, amiben a saját illetve a vármegyémben fellelhető tapasztalatokat és információkat igyekeztem összeszedni, hogy szélesebb körben is megismerhetők legyenek, és ezzel is kicsit közelebb vigyen minket a kihívás jelentette megoldásokhoz. Az alábbi részekből tevődik össze a mű:

A hagyományostól eltérő járműhajtás és az akkumulátor technológia sajátosságai.
A lítium technológia tűzveszélyességével kapcsolatos sajátosságok.
Az új autók karosszériájának sajátosságai tűz esetén.
Pest vármegyei példák elektromos/hibrid autók tűzoltása során
Rámutatás a káreseti példák során felmerült problémákra és megoldási javaslat rájuk.

A vármegyei területi védelmi bizottság munkacsoportjainak bemutatása és azok működésének tapasztalatai

Ildikó Metz — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait. A területi védelmi bizottság - mint testületi szerv szakmai munkáját és funkcionális tevékenységét munkacsoportok támogatják a jogszabályban meghatározott feladatok maradéktalan ellátása érdekében. A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott négy munkacsoport létrehozására, tagokkal történő feltöltésére valamennyi TVB kötelezett. A 2012-ben és 2015-ben lezajlott szervezeti változások és átalakulások a TVB tagságát és irányítását érintették, valamint az új biztonsági kihívásoknak és az esetlegesen jelentkező feladatoknak megfelelően határozták meg a szakmai irányító szervezeteink a munkacsoportok tagjait, feladatait. Írásomban röviden összefoglalom a munkacsoportok rendszerét, feladataikat, a működésükkel kapcsolatos tapasztalatokat az elmúlt évek gyakorlatai és valós eseményeinek kezelése során. Az utóbbi időszak védelmi és biztonsági igazgatást érintő kihívásainak megoldása szinte kivétel nélkül nem a „papírforma szerint” működött, azonban a feladatellátás végrehajtása megtörtént.

[1] A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 54. § (1) bekezdés

CT felvételekkel elemzett Lindner módszerrel égetett fa minták és kúpos kaloriméteres vizsgálatok összehasonlítása

András Biró, Éva Lublóy, Rhoda Afriyie Mensah, Oisik Das — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A faanyagok tűzre való méretezésekor a beégési sebesség egy kritikus paraméter, ugyanakkor a vonatkozó szabványban definiált értékei nem minden esetben a biztonság javára vannak meghatározva. A beégési sebesség tényleges adott anyagra történő meghatározása a szabványos elfogadott módszerekkel (kúpos kaloriméter, nagyelemes vizsgálatok) költséges, így ezekre kerestünk kiselemes vizsgálati alternatívát. A Lindner módszer alkalmas lehet a beégési sebesség meghatározására, azonban szabványos vizsgálattal való összehasonlítása szükséges (pl. kúpos kaloriméter) a két módszer eredményeinek kapcsolatára vonatkozó összefüggés meghatározása végett. Vizsgáltuk a kúpos kaloriméteres és a Lindner módszeres beégés vizsgálatok összefüggését tömör fa mintákon, illetve rétegelt lemezeken. Vizsgálataink alapján a vizsgálatok eredményei erős korrelációt mutatnak. Korábbi kutatás során megállapítottuk, hogy a komputer tomográfiás (CT) felvételek alkalmasak égetett tömörfa minták térbeli elemzésére és jelen kutatás során az égetett rétegelt lemez mintákról készített felvételek segítségével elemeztük, a CT alkalmazhatóságát égetett rétegelt lemezek esetében. Megállapítottuk, hogy a tömör fákánál alkalmazott szegmentálási algoritmus nem alkalmas további alaki szűrők nélkül a rétegelt lemezek vizsgálatára a gyártás során a belső rétegekben kialakuló hézagok és a beégett térfogat összemetsződése miatt.

A kontrolling, mint egy lehetséges támogató eszköz

Nándor Kovács, Zoltán Bács — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A globalizált világunk felgyorsult, folyamatosan külső- és belső hatások érik a gazdasági szereplőket. A kontrolling ezekre a hatásokra egyrészről védelmet nyújt, másrészről segítséget, támogatást biztosít a döntéshozók számára. A cikkben elsőként a kontrolling összefoglalásra, majd statisztikai módszerekkel (faktoranalízis, klaszterelemzés) feltárásra került a Katasztrófavédelem költségvetési szakterületén részt vevők ez irányú jellemzései.

A védelmi referensek történelme

Zoltán Dániel — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A XXI. század második évtizedének új típusú biztonsági kihívásai okán a hazánk biztonságával foglalkozó mérvadó alapdokumentumok, egymásra épülő logikai sorrendben módosultak. 2020-ban a Nemzeti Biztonsági Stratégia, majd az Alaptörvény módosult, majd ezekre épülve 2021-ben megalkották, 2022-ben életbe léptették a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényt. Ebben a jogszabályban, amely módosította a katasztrófák elleni védekezés irányítását, és ezen belül módosította az önkormányzati katasztrófavédelem feladatait, az abban résztvevők feladatkörét, megjelenik a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek megfogalmazás, amely a korábbi jogszabályokban létrehozott honvédelmi-, valamint a közbiztonsági referensek összefoglaló elnevezése. A szabályozás új, a feladat nem. Publikációmban arra keresem a választ, hogy a tűz-, a polgári- és a honvédelem közös, kilencven éves múltjában is fellelhetőek-e ezen feladatok, beosztások.

A városi földhasználat és a városi árvízkockázat különböző szempontjainak együttes kezelése, és az azokkal történő sikeres gazdálkodás lehetőségeinek meghatározása

László Mrekva — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A földhasználat és az árvízkockázat összefüggéseinek vizsgálata elengedhetetlen a fenntartható városfejlesztés és a hatékony árvízkezelés szempontjából. Az urbanizáció és a klímaváltozás együttes hatása jelentős mértékben növeli a városi árvízkockázatot, mivel a városok sokszor koordinálatlan terjeszkedése a természetes vízgyűjtők és zöldterületek csökkenésével jár, ami csökkenti a talaj vízbefogadó képességét és fokozza a felszíni vízlefolyást. A városok tervezése során figyelembe kell venni a földhasználat azon változásait, amelyek közvetlen hatással vannak a vízgyűjtők hidrológiai viszonyaira. A városi árvízkockázat kezelésének egyik kulcseleme a megfelelő földhasználat tervezés, amely megakadályozza a túlzott arányú beépítést, főleg a magas árvízkockázatú területeken. A kutatások szerint a jövőbeli árvízkockázatok csökkentése érdekében koordinált módon kell megvalósítani az infrastrukturális beruházásokat. A fenntartható árvízkezelés érdekében holisztikus megközelítések alkalmazására lesz szükség, amelyek magukban foglalják a strukturális és nem strukturális intézkedéseket is. Az ilyen intézkedések közé tartozik a közösségi részvétel, a zöld infrastruktúra fejlesztése, valamint a természetes vízgyűjtők védelme és helyreállítása.

Új képzési és felkészítési formák, módszerek alkalmazhatósága a hazai katasztrófavédelemben

Tekla Varró — k, 31 dec 2024 00:00:00 +0000

A természeti és civilizációs katasztrófák egyre gyakoribbak és súlyosabbak a mai modern világban. Kivédésükre minden egyes állampolgár, valamint a hivatásos katasztrófavédelem munkájára szükség van. Az innovatív megoldások és a technológiai fejlesztések lehetővé teszik a gyorsabb és pontosabb beavatkozást, azonban a társadalom felkészültsége elengedhetetlen a sikeres védekezéshez. A szerző célja tehát egy olyan oktatási rendszer kialakítása, kidolgozása, mely a tűzvédelmi és munkavédelmi oktatáshoz hasonlóan kötelező jelleggel beépíthető lenne cégek oktatási rendszerébe. A cikk bemutatja a civilizációs és természeti katasztrófák elleni védekezés módszereit, felkészítését, valamint a jogi szabályozását. Bemutatásra kerülnek a leginkább kihívást jelentő kockázati tényezők, melyeket a Magyarország nemzeti katasztrófa-kockázat értékeléséről szóló 2023-as jelentés nevesít, valamint az ezekre történő felkészülés folyamata. A szerző kiemelten foglalkozik a megelőzés időszakában zajló folyamatokra, hiszen a dolgozat fő témája a lakosság felkészítése természeti és civilizációs eredetű katasztrófákra, mely a megelőzés időszakában történik. A szerző javaslatot tesz az ismeretátadásra használt módszerek és eszközök palettájának szélesítésére a mai modern technológia használatával.