Védelem Tudomány a Katasztrófavédelem online szakmai, tudományos folyóirata

A katasztrófavédelmi műveletekbe bevont helikopterek logisztikai biztosítása II. rész

Gábor Dombrády — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a helikopterek logisztikai támogatásának lehetséges formáit, különös tekintettel az erdő- és vegetációs tüzesetek során. Ismertetésre kerülnek az üzem- illetve oltóanyag vételezése során betartandó biztonsági előírások, az oltóanyag ellátásának lehetséges megoldásai, azok előnyeinek és hátrányainak ismertetésével. A beavatkozás hatékonyságának növelése érdekében szükséges technikai módosítások és fejlesztések mellett a légi műveleti koordinátor, mint új beosztás is bemutatásra kerül, amely a bel- és külföldi szabadtéri tűzesetek során tapasztaltak alapján az események felszámolásánál nélkülözhetetlen feladatkörként jelenik meg. A tanulmány zárásaként összegzésre kerülnek mindazon fejlesztési javaslatok, amelyek személyi, technikai és képzési szinten is ajánlásokat fogalmaznak meg, melyek által a helikopterek jelenlétében történő beavatkozások gyorsabbak, hatékonyabbak és biztonságosabbak lehetnek a jövőben.

A kockázat alapú gondolkodás gyakorlati elemei a kritikus szervezeteknél I. rész

Judit Mógor, Mária Anett Baloghné Pruha — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

Az EU kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó irányelve, valamint a hazai szabályozás ma már részletesen tartalmazza a kockázat alapú gondolkodással, továbbá az összveszély megközelítéssel kapcsolatos követelményeket. A szerzők ezen fogalmak fejlődésének rövid ismertetését és elemzését követően gyakorlati példákon és ajánlásokon keresztül mutatják be, hogy a kritikus, valamint az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezeteknél mely módon alkalmazhatóak a gyakorlatban az ellenálló képesség fejlesztéséhez kapcsolódó egyes módszertani megoldások.

A magyar ivóvízhálózatok statisztikai értékelése a kritikus infrastruktúra-védelem keretében

Péter Orgoványi — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A víziközmű-hálózatok a nemzeti létfontosságú infrastruktúra részét képezik, így állapotuk és működőképességük közvetlen hatással van a lakosság ellátásbiztonságára. Ezért fenntartásuk, folyamatos fejlesztésük és védelmük a kritikus infrastruktúra-védelem kiemelt feladatai közé tartozik. Elemzésem során a Központi Statisztikai Hivatal 1990–2023 közötti adatsorait használtam fel, és olyan kulcsindikátorokat vizsgáltam, mint a bekötési arány, az egy főre jutó vízfogyasztás, a háztartási fogyasztás aránya, a lakásonkénti hálózathossz és a csőtörési gyakoriság. A közműolló mutatók segítségével feltérképeztem a víz- és szennyvízcsatorna hálózatok kiépítettségének aránytalanságait is. Az eredmények azt mutatják, hogy bár az országos lefedettség magas, a hálózatok műszaki állapota komoly kihívásokat jelent. Az elöregedett azbesztcement csőszakaszok, a növekvő csőtörési arány és a kiugróan magas hálózati veszteségek – amelyek egyes rendszerekben meghaladják a 60%-ot – sürgetik a célzott rekonstrukciós beavatkozásokat. A regionális elemzés során azonosított különbségek a katasztrófavédelmi tervezés szempontjából is relevánsak. A kutatás eredményei alapján javaslatokat fogalmaztam meg a víziközmű-ágazat stratégiai fejlesztésére, különösen a haváriahelyzetek megelőzése, a digitális monitoring rendszerek kiépítése és a vízbázisok védelme terén.

Kockázatok csökkentése és a balesetek megelőzése a vasúti veszélyesáru-szállítás ellenőrzésének eredményeként

Milán Bori, Sándor Kozma — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A veszélyes áruk szállítása számos kockázattal jár, melyek csökkentése és a balesetek megelőzése érdekében szigorú nemzetközi és hazai szabályozások vonatkoznak a tevékenységre. Ezen szabályozások betartása és betartatása elsősorban a szállítási láncban résztvevők feladata, melynek megfelelőségét a katasztrófavédelmi hatóság az ellenőrzés eszközével felügyeli annak érdekében, hogy a mulasztásból adódó eseményeket megelőzzék. A szerzők – vasúti veszélyesáru-szállítás fókusszal – publikációjukban bemutatják a veszélyesáru-szállítás hatósági felügyeletének kialakulását, az ellenőrzések módszertanát, továbbá elemzik a végrehajtást is. A publikációban szemléltetik továbbá a hazánkban és külföldön bekövetkezett balesetek kezelését, a további események megelőzése érdekében tett intézkedéseket, a reagáló képesség, a humán erőforrás és a technikai adottságok fejlesztését.

GIS alapú villámárvíz-kockázati térképezési módszertan eredményeinek bemutatása

András Dobai, Endre Zsolt Dobos — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A mezoskálájú konvektív rendszerek (MKR) légnyomás gerincek mentén újra fejlődő zivatarjai által kiváltott villámárvizek jelensége komoly kihívás elé állítja valamennyi, az árvízi védekezésben résztvevő szervezetet. E szélsőséges vízhozamot és helyi vízkárt okozó események következtében egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a kockázatelemző és -értékelő rendszerek, így a kockázati térképezési módszertanok. Jelen cikk egy téradatokon alapuló kockázati térképezési módszertan eredményeit mutatja be az Észak-Magyarországi mintaterületre vonatkozóan. A módszertan alapját a szakirodalomban elfogadott és alkalmazott felszínleíró vektoros és raszteres térinformatikai állományok, valamint távérzékelési adatok képezik, kiegészítve olyan terület specifikus adatbázisokkal, mint a Nemzeti Földügyi Központ által biztosított erdészeti adatbázisból származó leíró adatok, illetve a régiót leíró digitális e-Soter talaj textúra térképe. Ezen adatok eltérő súllyal vehetnek részt egy villámárvíz esemény során, így ennek eldöntésére az Analitikus Hierarchia Módszer (AHP) döntési mátrixát alkalmaztuk. Ezek felhasználásával legjobban közelítve a valós térben várható villámárvíz események kockázatát. A térképanyag 5m-es felbontású, amely nem igazodik a klasszikus értelemben vett térképészeti méretarányokhoz (pl. 1:10 000), hanem nagyobb felbontásban, lényegesen részletesebb információ tartomány mentén értelmezhető, lehetővé téve a térkép valós, gyakorlati védekezésben való alkalmazását. A módszertan összehasonlításra került más módszertani alapokon nyugvó, országos szintű kockázatértékelési módszertannal, amelyek összevetése során a térkép anyagokban a legnagyobb mértékű közelítő egyezés a legszélsőségesebb, legkedvezőtlenebb feltételezések mellett mutatkozott, ezért a magasabb kockázatú területek részletes elemzését is bemutatjuk, amelyet kiemelten ajánlunk a védekezés aktív résztvevői számára.

A Mura folyón 2023. augusztusában levonult ár védekezési munkálatainak katasztrófavédelmi tapasztalatai

András Tóth, Attila Prepok — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A vízügyi szakemberek tapasztalata alapján a folyókon 9 évente ismétlődnek a nagy árvizek. A tanulmány célja bemutatni azt, hogy a Duna, Tisza, Dráva, Körösök mellett az országosan kevésbé ismert vízfolyások is okazhatnak fennakadásokat egy jelentősebb csapadékzóna külföldi és hazai átvonulása során a vízügy valamint a katasztrófavédelem szakemberei számára. A Mura folyó Ausztriában ered határfolyóként lép be az országba, folyik a határ mentén majd a Drávába torkollik. A 2014-es áradásának tanulságait felhasználva töltésmagasítást és kulisszazárású mobil árvízvédelmi falat építettek a védvonalak egy szakaszán. 2023-ban a megfigyelt 9 éves ciklus végén megjelenő árvíz során a korábbi évek fejlesztései jól működtek. Az önkormányzati védvonalakon kellett a lakóépületeket bevédeni és ideiglenes töltésmagasítást építeni. A katasztrófavédelem tudományág polgári védelmi szakterületének fejlődéséhez fontosnak tartjuk a közelmúlt eseménykezelésének tudományos vizsgálatát. A kudarcok mellett a sikerek boncolgatása is rávilágíthat a későbbi negatív események elkerüléséhez, mindkét esetben a megelőzés fontosságára fókuszálva. Az eseménykezelések tapasztalatai alapján a Mura folyó mellett fekvő településeken korábban „kezdő árvízvédelmi készletek” elhelyezését rendeltük el, amely 500–1000 homokzsákból és 1-4 köbméter homokból állt. A kezdőkészlettel a vízügyi szakirányító kiérkezése előtt, vele egyeztetve megkezdhető a lakóépületek bevédése, így az eseménykezelés nem szenved időbeli hátrányt.

Rendkívüli események kezelését célzó külföldi projektek és informatikai fejlesztések bemutatása - II. rész

Gyula Dsupin — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A cikksorozat második részében rendkívüli káresemények külföldi kezelését és az ott fejlesztett beavatkozásokat támogató alkalmazások bemutatását szeretném folytatni. Az előző cikkben ismertetett ELD-BS rendszer után a második ilyen programmal 2025. év elején a Brüsszelben, az EDERA projekt alkalmával volt lehetőségem megismerkedni a koordinátorok és fejlesztők résztvevők szemszögéből.

A kontrolling szerepe az államháztartásban: szisztematikus irodalomelemzés katasztrófavédelmi kitekintéssel

Nándor Kovács, Zoltán Bács — k, 30 szept 2025 00:00:00 +0000

A közszféra működése napjainkban fokozott társadalmi, gazdasági és biztonsági kihívásokkal szembesül, amelyek a költségvetési gazdálkodás és a döntéshozatali folyamatok megerősítését teszik szükségessé. A kontrolling ebben a környezetben a hatékony irányítás és az erőforrások átlátható felhasználásának egyik meghatározó támogató eszközévé vált. A tanulmány célja a kontrollingról szóló hazai és nemzetközi szakirodalom szisztematikus feldolgozása, különös tekintettel a központi költségvetéshez és a közszféra intézményeihez kapcsolódó alkalmazásokra. A feldolgozott források tematikus csoportosítása (elméleti, támogató és gyakorlati kontrolling) lehetővé tette a kontrolling multidiszciplináris jellegének, valamint
alkalmazási tendenciáinak azonosítását. Az elemzés rámutatott, hogy a kutatások súlypontja egyre inkább a gyakorlati implementáció felé tolódik, miközben az elméleti keretek és a támogató rendszerek folyamatos fejlődést mutatnak.