On structural variation and change of intensity-marking annyira ‘so much’
Abstract
The structural characteristics of certain intensifiers can be subject to various changes. The present paper investigates the syntactic changes of annyira (‘so, so much’) based on historical and modern corpus data. Resultative clauses not only highlight the manner of a given activity but also its intensity and consequences. Regarding the Old Hungarian period, this applies to clauses with annyira as well. Thus, the sentence structure often supported the expression of intensity. In Modern Hungarian, annyira frequently occurs in coordinated clauses and in stand-alone sentences, especially in informal registers. This is the result of pragmatic strengthening during which annyira has become a direct functional equivalent or variant of nagyon ‘very’. The paper studies the ratios of annyira occurring in embedded and independent clauses across different periods and registers. The analysis also highlights a variety of syntactic patterns in which annyira expanded into independent clauses.
References
KED = Gugán Katalin – Bácsi Enikő – Dömötör Adrienne – Horváth László – Mohay Zsuzsanna – Varga Mónika – Sass Bálint (2023), Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open
KLev. = Hegedűs Attila – Papp Lajos (szerk.) (1991), Középkori leveleink 1541-ig. Tankönyvkiadó, Budapest.
MNSZ2 = Magyar Nemzeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev/
MTSZ = Magyar Történeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
ÓMK = Ómagyar Korpusz. http://clara.nytud.hu/omagyar/run.cgi/first_form
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TMK = Történeti magánéleti korpusz. https://tmk.nytud.hu/
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.) (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://uesz.nytud.hu/index
Aijmer, Karin (2018), Intensification with very, really and so in selected varieties of English. In: Hoffmann, Sebastian – Sand, Andrea – Arndt-Lappe, Sabine – Dillmann, Lisa Marie (eds), Corpora and lexis. Brill, Leiden. 106–139. https://doi.org/10.1163/9789004361133_006
Bolinger, Dwight (1972), Degree words. Mouton, The Hague. https://doi.org/10.1515/9783110877786
Bordet, Lucile (2015), The renewal of intensifiers and variations in language registers: a case-study of very, really, so and totally. Intensity, intensification and intensifying modification across languages, Nov 2015, Vercelli, Italy. https://hal.science/hal-01874168v1
Bulgin, James – Elford, Nicole – Harding, Lindsay – Henley, Bridget – Power Suzanne – Walters, Crystal (2008), So very really variable: social patterning of intensifier use by Newfoundlanders online. Linguistica Atlantica 29: 101–115. https://journals.lib.unb.ca/index.php/la/article/download/22534/26190
Claridge, Claudia – Jonsson, Ewa – Kytö, Merja (2024), Intensifiers in Late Modern English. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781108560627
David Denison (2020), Explaining explanatory so. In: Jonsson, Ewa – Larsson, Tove (eds), Voices past and present – Studies of involved, speech-related and spoken texts in honor of Merja Kytö. John Benjamins, Amsterdam. 207–225. https://doi.org/10.1075/scl.97.13den
Dér, Csilla Ilona (2025a), The emergence of stand-alone insubordinate conditional clauses in Hungarian. Folia Linguistica 59: 1–42. https://doi.org/10.1515/flin-2025-2018
Dér Csilla Ilona (2025b), Függetlenedett (inszubordinált) mellékmondatok keletkezése a magyarban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 37: 277–312.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3
Gugán Katalin (2017), Diakrón rondó: tagadás – hogy-törlés – igemódosítók – tagadás. In: Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.), Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. JATEPress, Szeged. 71–80.
Haader Lea (1995), Az alárendelő mondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 506–664.
Haader Lea (2003), Mondattörténet. Az összetett mondat. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 500–559, 677–691.
S. Hámori Antónia (2008), Melléknévi alaptagú szószerkezetek középmagyar kori szövegeinkben. In: Haader Lea – Horváth László (szerk.), Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 88–109.
Hiltunen, Turo (2021), Intensification in eighteenth century medical writing. Journal of English Linguistics 49/1: 90–113. https://doi.org/10.1177/0075424220982649
Károly Sándor (1995), Kései ómagyar kori emlékek szöveggrammatikája. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 761–834.
Klemm Antal (1928–1942), Magyar történeti mondattan. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Lorenz, Gunter (2002), Really worthwhile or not really significant? A corpus-based approach to the delexicalization and grammaticalization of intensifiers in Modern English. In: Wischer, Isle – Diewald, Gabriele (eds), New reflections on grammaticalization. John Benjamins, Amsterdam. 143–161. https://doi.org/10.1075/tsl.49.11lor
D. Mátai Mária (1992), A határozószók. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 570–661.
Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne (2018), Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8
Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint (2014), The Hungarian Gigaword Corpus. In: Calzolari, Nicoletta et al. (eds.), LREC 2014 – Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation. European Language Resources Association, Lisbon. 1719–1753.
Papp Zsuzsanna (1995), A mellérendelő mondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 474–505.
Rácz Endre (1995), A nem mondatrészkifejtő mellékmondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 694–718.
Sass Bálint (2017), Keresés korpuszban: a kibővített Magyar történeti szövegtár új keresőfelülete. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. SZTE, Szeged. 267–277.
Simon Eszter – Sass Bálint (2012), Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 26: 243–264.
Tagliamonte, Sali A. (2008), So different and pretty cool! Recycling intensifiers in Canadian English. English Language and Linguistics 12/2: 361–394. https://doi.org/10.1017/S1360674308002669
Tagliamonte, Sali A. (2016), So sick, so cool – Language of the youth. Language in Society 45: 1–32. https://doi.org/10.1017/S0047404515000780
Tagliamonte, Sali A. – Roberts, Chris (2005), So weird; so cool; so innovative: The use of intensifiers in the television series Friends. American Speech 80: 280–300. https://doi.org/10.1215/00031283-80-3-280
G. Varga Györgyi (1992), A határozószók. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 455–569.
Varga Mónika (2024), Felette igen nagy jó – Intenzitásjelölők variációja 16–18. századi regiszterekben. Argumentum 20: 194–223. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2024/11
