Az intenzitásjelölő annyira szerkezeti variációjáról és változásáról
Abstract
Egyes intenzitásjelölők szerkezeti sajátosságai különféle változásoknak lehetnek kitéve. Jelen tanulmány az annyira szintaktikai alakulását vizsgálja történeti és jelenkori korpuszadatok alapján. A rezultatív tagmondatok nem pusztán az adott cselekvés módját hangsúlyozzák, hanem a cselekvés intenzitását és annak következményeit is. Ez az ómagyar korszakban az annyira használatára is érvényes, tehát a mondatszerkezet gyakran megerősítette az intenzitásjelölést. Napjainkban ugyanakkor az annyira rendszeresen megjelenik szintaktikailag független mellérendelt tagmondatokban és önálló egyszerű mondatokban is, elsősorban az informális regiszterekben. Ez egy olyan pragmatikai megerősödésnek az eredménye, melynek során az annyira a nagyon közvetlen funkcionális megfelelőjévé, variánsává vált. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az annyira milyen arányban szerepel beágyazott és független tagmondatokban a különböző időszakokban és regiszterekben. Az elemzés felhívja a figyelmet olyan szintaktikai mintázatokra is, amelyekben az annyira használata kiterjedhetett a független tagmondatokra.
Literaturhinweise
KED = Gugán Katalin – Bácsi Enikő – Dömötör Adrienne – Horváth László – Mohay Zsuzsanna – Varga Mónika – Sass Bálint (2023), Középmagyar emlékirat- és drámakorpusz. https://ked.nytud.hu/#open
KLev. = Hegedűs Attila – Papp Lajos (szerk.) (1991), Középkori leveleink 1541-ig. Tankönyvkiadó, Budapest.
MNSZ2 = Magyar Nemzeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev/
MTSZ = Magyar Történeti Szövegtár. http://clara.nytud.hu/mtsz/run.cgi/first_form
ÓMK = Ómagyar Korpusz. http://clara.nytud.hu/omagyar/run.cgi/first_form
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TMK = Történeti magánéleti korpusz. https://tmk.nytud.hu/
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.) (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont. https://uesz.nytud.hu/index
Aijmer, Karin (2018), Intensification with very, really and so in selected varieties of English. In: Hoffmann, Sebastian – Sand, Andrea – Arndt-Lappe, Sabine – Dillmann, Lisa Marie (eds), Corpora and lexis. Brill, Leiden. 106–139. https://doi.org/10.1163/9789004361133_006
Bolinger, Dwight (1972), Degree words. Mouton, The Hague. https://doi.org/10.1515/9783110877786
Bordet, Lucile (2015), The renewal of intensifiers and variations in language registers: a case-study of very, really, so and totally. Intensity, intensification and intensifying modification across languages, Nov 2015, Vercelli, Italy. https://hal.science/hal-01874168v1
Bulgin, James – Elford, Nicole – Harding, Lindsay – Henley, Bridget – Power Suzanne – Walters, Crystal (2008), So very really variable: social patterning of intensifier use by Newfoundlanders online. Linguistica Atlantica 29: 101–115. https://journals.lib.unb.ca/index.php/la/article/download/22534/26190
Claridge, Claudia – Jonsson, Ewa – Kytö, Merja (2024), Intensifiers in Late Modern English. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781108560627
David Denison (2020), Explaining explanatory so. In: Jonsson, Ewa – Larsson, Tove (eds), Voices past and present – Studies of involved, speech-related and spoken texts in honor of Merja Kytö. John Benjamins, Amsterdam. 207–225. https://doi.org/10.1075/scl.97.13den
Dér, Csilla Ilona (2025a), The emergence of stand-alone insubordinate conditional clauses in Hungarian. Folia Linguistica 59: 1–42. https://doi.org/10.1515/flin-2025-2018
Dér Csilla Ilona (2025b), Függetlenedett (inszubordinált) mellékmondatok keletkezése a magyarban. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 37: 277–312.
Dömötör Adrienne – Gugán Katalin – Novák Attila – Varga Mónika (2017), Kiútkeresés a morfológiai labirintusból – korpuszépítés ó- és középmagyar kori magánéleti szövegekből. Nyelvtudományi Közlemények 113: 85–110. https://doi.org/10.15776/NYK.2017.113.3
Gugán Katalin (2017), Diakrón rondó: tagadás – hogy-törlés – igemódosítók – tagadás. In: Szécsényi Tibor – Németh T. Enikő (szerk.), Stratégiák és struktúrák. Tanulmányok Kenesei István 70. születésnapjára. JATEPress, Szeged. 71–80.
Haader Lea (1995), Az alárendelő mondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 506–664.
Haader Lea (2003), Mondattörténet. Az összetett mondat. In: Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.), Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest. 500–559, 677–691.
S. Hámori Antónia (2008), Melléknévi alaptagú szószerkezetek középmagyar kori szövegeinkben. In: Haader Lea – Horváth László (szerk.), Tanulmányok a középmagyar kor mondattana köréből. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 88–109.
Hiltunen, Turo (2021), Intensification in eighteenth century medical writing. Journal of English Linguistics 49/1: 90–113. https://doi.org/10.1177/0075424220982649
Károly Sándor (1995), Kései ómagyar kori emlékek szöveggrammatikája. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 761–834.
Klemm Antal (1928–1942), Magyar történeti mondattan. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.
Lorenz, Gunter (2002), Really worthwhile or not really significant? A corpus-based approach to the delexicalization and grammaticalization of intensifiers in Modern English. In: Wischer, Isle – Diewald, Gabriele (eds), New reflections on grammaticalization. John Benjamins, Amsterdam. 143–161. https://doi.org/10.1075/tsl.49.11lor
D. Mátai Mária (1992), A határozószók. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 570–661.
Novák, Attila – Gugán, Katalin – Varga, Mónika – Dömötör, Adrienne (2018), Creation of an annotated corpus of Old and Middle Hungarian court records and private correspondence. Language Resources and Evaluation 52: 1–28. https://doi.org/10.1007/s10579-017-9393-8
Oravecz, Csaba – Váradi, Tamás – Sass, Bálint (2014), The Hungarian Gigaword Corpus. In: Calzolari, Nicoletta et al. (eds.), LREC 2014 – Ninth International Conference on Language Resources and Evaluation. European Language Resources Association, Lisbon. 1719–1753.
Papp Zsuzsanna (1995), A mellérendelő mondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 474–505.
Rácz Endre (1995), A nem mondatrészkifejtő mellékmondatok. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Akadémiai Kiadó, Budapest. 694–718.
Sass Bálint (2017), Keresés korpuszban: a kibővített Magyar történeti szövegtár új keresőfelülete. In: Forgács Tamás – Németh Miklós – Sinkovics Balázs (szerk.), A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IX. SZTE, Szeged. 267–277.
Simon Eszter – Sass Bálint (2012), Nyelvtechnológia és kulturális örökség, avagy korpuszépítés ómagyar kódexekből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 26: 243–264.
Tagliamonte, Sali A. (2008), So different and pretty cool! Recycling intensifiers in Canadian English. English Language and Linguistics 12/2: 361–394. https://doi.org/10.1017/S1360674308002669
Tagliamonte, Sali A. (2016), So sick, so cool – Language of the youth. Language in Society 45: 1–32. https://doi.org/10.1017/S0047404515000780
Tagliamonte, Sali A. – Roberts, Chris (2005), So weird; so cool; so innovative: The use of intensifiers in the television series Friends. American Speech 80: 280–300. https://doi.org/10.1215/00031283-80-3-280
G. Varga Györgyi (1992), A határozószók. In: Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Akadémiai Kiadó, Budapest. 455–569.
Varga Mónika (2024), Felette igen nagy jó – Intenzitásjelölők variációja 16–18. századi regiszterekben. Argumentum 20: 194–223. https://doi.org/10.34103/ARGUMENTUM/2024/11
