Magyar és német rövid és hosszú magánhangzók kényelmes tempójú és felgyorsított beszédben
Abstract
A gyors beszédben a szegmentumok általában rövidebb időtartammal valósulnak meg, ugyanakkor nem minden szegmentum zsugorítható azonos mértékben. A tipológiailag nem rokon magyar és a német nyelvben egyaránt jellemző a magánhangzós hosszúsági fonológiai kontraszt megjelenése, amely a két nyelvben az időtartam és a spektrális jellemzők eltérő kombinációjával fejeződik ki. Gyors beszédben arra számítunk, hogy a beszédhangok tartama csökken, amelyet célalulmúlás, tehát hangszínbeli redukció is kísér. Ennek következtében feltételezhető, hogy a beszédsebesség fokozása veszélyezteti a magánhangzós hosszúsági kontraszt megvalósítását a kontraszt időtartambeli és spektrális vetületében is. A jelen tanulmányban bemutatott kísérletben ezt a hipotézist vizsgáltuk, és azt elemeztük, hogy a hosszú és rövid beszédhangok elkülönítése eltérő módon jelenik-e meg kényelmes tempójú és felgyorsított beszédben a magyar és a német nyelvben. A vizsgálatban 15 magyar és 14 német anyanyelvű női beszélő által produkált rövid-hosszú magánhangzópár időtartamát, időtartamarányát, valamint spektrális távolságát elemeztük az F1×F2 térben. Az eredmények azt mutatták, hogy általánosságban mind az időtartambeli, mind a spektrális jegyek megőrződtek a felgyorsított beszédben, fenntartva ezzel a produkcióban a hosszúsági kontrasztot mindkét nyelvben. Ez arra utal, hogy sem az időtartam, sem a spektrális eszközök nem tekinthetők egyértelműen redundánsnak a magánhangzós hosszúsági fonológiai oppozíció kifejezésében.
Literaturhinweise
Asu, Eva Liina – Teras, Pire (2009), Estonian. Journal of the International Phonetic Association 39/3: 367–372. https://doi.org/10.1017/S002510030999017X
Bates, Douglas – Mächler, Martin – Bolker, Ben – Walker, Steve (2015), Fitting linear mixed-effects models using lme4. Journal of Statistical Software 67: 1–48. https://doi.org/10.18637/jss.v067.i01
Boersma, Paul – Weenink, David (2022), Praat: doing phonetics by computer [Computer program]. Version 6.3. http://www.praat.org/ (A letöltés ideje: 2022. november 15.)
Brannon, Elizabeth M. – Libertus, Melissa E. – Meck, Warren H. – Woldorff, Matt G. (2008), Electrophysiological measures of time processing in infant and adult brains: Weber’s Law holds. Journal of Cognitive Neuroscience 20/2: 193‒203. https://doi.org/10.1162/jocn.2008.20016
Cole, Jennifer – Linebaugh, Gary – Munson, Cheyenne – McMurray, Bob (2010), Unmasking the acoustic effects of vowel-to-vowel coarticulation: A statistical modelling approach. Journal of Phonetics 38: 167–184. https://doi.org/10.1016/j.wocn.2009.08.004
Deme, Andrea (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó, Budapest. https://doi.org/10.1556/9789636640118
Deme, Andrea – Juhász, Kornélia – Szánthó, Zsuzsa – Zsoldos, Szabina – Greisbach, Reinhold (2024a), Segmental durations and the vowel length contrast in fast speech in Hungarian. In: Fougeron, Cencile – Perrier, Pascal (eds), ISSP 2024 – 13th International Seminar on Speech Production. 37–40. https://doi.org/10.21437/issp.2024-48
Deme, Andrea – Juhász, Kornélia – Szánthó, Zsuzsa – Zsoldos, Szabina – Greisbach, Reinhold (2024b), German and Hungarian long and short vowels in fast speech In: 5th International Symposium on Applied Phonetics (ISAPh 2024). 5–10. https://doi.org/10.21437/ISAPh.2024-2
Deme, Andrea – Juhász, Kornélia – Szánthó, Zsuzsa – Zsoldos, Szabina – Greisbach, Reinhold (kézirat), A mássalhangzók és magánhangzók időtartama, valamint a magánhangzós fonológiai hosszúsági kontraszt kényelmes tempójú és felgyorsított beszédben.
Deme Andrea – Kohári Anna – Reichel, Uwe D. – Szalontai Ádám – Mády Katalin (2019), A magánhangzós hosszúsági fonológiai kontraszt a dajkanyelvben a csecsemő életkorának függvényében. Beszédkutatás 27/1: 221–242. https://doi.org/10.15775/Beszkut.2019.221-242
Gósy Mária (2004), Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris, Budapest.
Greisbach, Reinhold (1992), Reading aloud at maximal speed. Speech Communication 11: 469–473. https://doi.org/10.1016/0167-6393(92)90053-A
Greisbach, Reinhold – Juhász, Kornélia – Szánthó, Zsuzsa – Zsoldos, Szabina – Deme, Andrea (2024), Durational aspects of fast speech in German. In: 5th International Symposium on Applied Phonetics. 27–32. https://doi.org/10.21437/ISAPh.2024-6
Hirata, Yukari (2004), Effects of speaking rate on the vowel length distinction in Japanese. Journal of Phonetics 32: 565–589. https://doi.org/10.1016/j.wocn.2004.02.004
Hoole, Philip – Mooshammer, Christine (2002), Articulatory analysis of the German vowel system. In: Auer, Peter – Gilles, Peter – Spiekermann, Helmut (eds), Silbenschnitt und Tonakzente. Max Niemeyer Verlag, Berlin – Boston. 129–152. https://doi.org/10.1515/9783110916447.129
Hoole, Philip – Mooshammer, Christine – Tillmann, H. G. (1994), Kinematic analysis of vowel production in German. In: 3rd International Conference on Spoken Language Processing (ICSLP 1994) 1. 53–56. https://doi.org/10.21437/ICSLP.1994-17
Kozhevnikov, V. A. – Chistovitch, L. A. (1965), Speech articulation and perception. Joint Publications Research Service, Washington.
Kuznetsova, Alexandra – Brockhoff, Per B. – Christensen, Rune – Haubo, Bo (2017), lmerTest package: Tests in linear mixed effects models. Journal of Statistical Software 82/13: 1–26. https://doi.org/10.18637/jss.v082.i13
Lenth, Robert. V. (2021), emmeans: Estimated Marginal Means, aka Least-Squares Means. R package, version 1.7.0. https://CRAN.R-project.org/package=emmeans
Lindblom, Björn (1963), Spectrographic study of vowel reduction. Journal of the Acoustic Society of America 35: 1773–1781. https://doi.org/10.1121/1.1918816
Lindblom, Björn (1990), Explaining phonetic variation: a sketch of the H & H theory. In: Hardcastle, William – A. Marchal (eds), Speech production and speech modeling. Kluwer, Dordrecht. 403–439. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2037-8_16
Lo, Ronald Y. – Sóskuthy, Máté (2023), Articulation rate in consonants and vowels: results and methodological challenges from a cross-linguistic corpus study. In: Skarnitzl, Radek – Volín, Jan (eds), Proceedings of the 20th International Congress of Phonetic Sciences. Guarant International, Prague. 3206–3210.
Maddieson, Ian (1997), Phonetic universals. In: Hardcastle, William H. – Laver, John (eds), The handbook of phonetic sciences. Blackwell Publishers, Oxford. 619–639.
Mády Katalin (2008), Magyar magánhangzók vizsgálata elektromágneses artikulográffal normál és gyors beszédben. Beszédkutatás: 52–66.
Mády, Katalin – Tronka, Krisztián Z. – Reichel, Uwe D. (2005), Syllable cut and energy contour in vowels: a comparative study on German and Hungarian. ZAS Papers in Linguistics 42: 197–217. https://doi.org/10.21248/zaspil.42.2005.279
Magen, Harriet S. – Blumstein, Sheila E. (1993). Effects of speaking rate on the vowel length distinction in Korean. Journal of Phonetics 21: 387–409. https://doi.org/10.1016/S0095-4470(19)30227-X
Magdics Klára (1969), A magyar beszédhangok időtartama nyugodt és gyors beszédben. Nyelvtudományi Értekezések 67. Akadémiai Kiadó, Budapest. 45–63.
Munson, Benjamin – Solomon, Nancy Pearl (2004), The effect of phonological neighborhood density on vowel articulation. Journal of Speech, Language, and Hearing Research 47: 1048–1058. https://doi.org/10.1044/1092-4388(2004/078)
Markó Alexandra (2017), Hangtan. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 75–206.
Port, Robert F. – Al-Ani, Salman – Maeda, Shosaku (1980), Temporal compensation and universal phonetics. Phonetica 37: 235–252.
Pind, Jörgen (1999), Speech segment durations and quantity in Icelandic. Journal of the Acoustical Society of America 106/2: 1045–1053. https://doi.org/10.1121/1.427114
R Core Team (2018), R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. https://www.R-project.org/
Scarborough, Rebecca (2012), Lexical similarity and speech production: Neighbourhoods for nonwords. Lingua 122: 164–176. https://doi.org/10.1016/j.lingua.2011.06.006
Siebenhaar, Benjamin – Hahn, Michael (2019), Vowel space, speech rate and language space. In: Calhoun, Sasha – Escudero, Paola – Tabain, Marija – Warren, Paul (eds), Proceedings of the 19th International Congress of Phonetic Sciences, Melbourne, Australia 2019. 879–883.
Siptár, Péter – Törkenczy, Miklós (2007), The phonology of Hungarian. Oxford University Press, Oxford.
Spiekermann, Helmut (2000), Silbenschnitt in deutschen Dialekten. Niemeyer, Tübingen. https://doi.org/10.1515/9783110929874
Svastikula, M. L. Katyanee (1986), A perceptual and acoustic study of the effects of speech rate on distinctive vowel length in Thai. Doctoral Dissertation, University of Connecticut. ProQuest Information and Learning, Ann Arbor.
Wickham, Hadley (2016), ggplot2: Elegant graphics for data analysis. Springer-Verlag, New York. https://doi.org/10.1007/978-3-319-24277-4
Wood, Sidney (1973), What happens to vowels and consonants when we speak faster? Working papers Lund University, Department of Linguistics and Phonetics 9: 8–39.
