Interchangeability and synonymy relationships across meanings of verbs that are synonymous (also) in their literal meanings
Abstract
In my case study, I analyze the meanings of three verbs, namely szúr ‘pierce’, bök ‘poke’, and döf ‘stab’. The focus is on verb synonymy, specifically the type where verbs within the same synonym group share closely related meanings. My research is based on corpus data from the Hungarian National Corpus 2 (MNSZ2). It is grounded in the componential semantics of organic linguistic theory, which emphasizes the significance of meaning components in metaphorization processes (Zsilka 1978a). Additionally, frequency studies are conducted using the available corpus data to link the results of qualitative meaning analyses with frequency data. The interpretation of the findings also draws upon relevant principles from functional cognitive linguistics (cf. e.g. Dancygier (ed.) 2017).
The primary objective of this research is to enhance our understanding of the relationship between interchangeability and verbal synonymy. Furthermore, it seeks to investigate how frequency data can be integrated into the predominantly qualitative analysis-based approach outlined in this article.
References
ÉKsz.1 = Juhász József – Szőke István – O. Nagy Gábor – Kovalovszky Miklós (szerk.) (1972), Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÉKsz.2 = Pusztai Ferenc (főszerk.) (2003), Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÉrtSz. = Bárczi Géza – Országh László (főszerk.) (1959–1962), A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MNSZ2 = Magyar Nemzeti Szövegtár 2. http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev
Nszt. = Ittzés Nóra (főszerk.) (2006–), A magyar nyelv nagyszótára I–. Akadémiai Kiadó, Budapest.
TESz. = Benkő Loránd (főszerk.) (1967–1976), A magyar nyelv történeti-eti-mológiai szótára I–III. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ÚESz. = Gerstner Károly (szerk.), (2011–2022), Új magyar etimológiai szótár – online kiadás. MTA Nyelvtudományi Intézet – ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont, Budapest. https://uesz.nytud.hu/
Andor József (1998), A fogalmi keret, a szemantikai mező és a szinonimitás határvonalai. In: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina (szerk.), A szinonimitásról. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 7–19.
Cruse, D. Alan (1986), Lexical semantics. Cambridge University Press, Cambridge.
Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar S. (eds) (2015), Handbook of Cognitive Linguistics. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. https://doi.org/10.1080/07268602.2018.1507420
Dancygier, Barbara (ed.) (2017), The Cambridge handbook of Cognitive Linguistics. Cambridge University Press, Cambridge. https://doi.org/10.1017/9781316339732
Divjak, Dagmar (2006), Ways of intending. Delineating and structuring near-synonyms. In: Gries, Stefan Th. – Stefanowitsch, Anatol (eds), Corpora in Cognitive Linguistics. Corpus-based approaches to syntax and lexis. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 19–56. https://doi.org/10.1515/9783110197709.19
Dogruöz, A. Seza – Gries, Stefan Th. (2012), Spread of on-going changes in an immigrant language. Turkish in the Netherlands. Review of Cognitive Linguistics 10/2: 401–26. https://doi.org/10.1075/rcl.10.2.07sez
Geeraerts, Dirk – Cuyckens, Hubert (eds) (2007), The Oxford handbook of Cognitive Linguistics. Oxford University Press, Oxford. https://doi.org/10.1017/s0022226709005775
Glynn, Dylan (2010), Synonymy, lexical fields, and grammatical constructions. A study in usage-based cognitive semantics. In: Schmid, Hans-Jörg – Handle, Susanne (eds), Cognitive foundations of linguistic usage patterns. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. 89–118. https://doi.org/10.1515/9783110216035.89
Glynn, Dylan (2014), Polysemy and synoymy. Cognitive theory and corpus method. In: Glynn, Dylan – Robinson, Justyna A. (eds), Corpus methods for semantics. Quantitative studies in polysemy and synonymy. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 7–38. https://doi.org/10.1075/hcp.43.01gly
Glynn, Dylan – Fischer, Kerstin (eds) (2010), Quantitative methods in cognitive semantics. Corpus-driven approaches. De Gruyter Mouton, Berlin – New York. https://doi.org/10.1515/9783110226423
Glynn, Dylan – Robinson, Justyna A. (eds) (2014), Corpus methods for semantics. Quantitative studies in polysemy and synonymy. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1075/hcp.43
Gries, Stefan Th. (2015), Polysemy. In: Dąbrowska, Ewa – Divjak, Dagmar S. (eds), Handbook of Cognitive Linguistics. De Gruyter Mouton, Berlin – Boston. 472–490. https://doi.org/10.1515/9783110292022-023
Horváth Katalin (1996), Hogyan bővülnek a szinonimasorok? A poliszémia és a szinonímia összefüggéséről. Magyar Nyelv 92: 325–331.
Horváth Katalin (2001), Metafora – metonímia. In: Kemény Gábor (szerk.), A metafora grammatikája és stilisztikája. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 108–113.
Hrenek Éva (2023a), Igei poliszémia és igei szinonímia. Doktori disszertáció. Kézirat. ELTE, Budapest. https://doi.org/10.15476/ELTE.2023.188
Hrenek Éva (2023b), A tulajdonképpeni (elsődleges) jelentés fogalmának újradefiniálása. Nyelvtudományi Közlemények 119: 109–143. https://doi.org/10.15776/NyK.2023.119.4
Janda, Laura A. – Solovyev, Valery D. (2009), What constructional profiles reveal about synonymy. A case study of Russian words for sadness and happiness. Cognitive Linguistics 20/2: 367–393. https://doi.org/10.1515/COGL.2009.018
Kállay Géza (2016), Zsilka János és a jelentés elméletei. In: Ladányi Mária – Hrenek Éva (szerk.), A szerves-dialektikus nyelvelmélet és hatásai. Tanulmánykötet Zsilka János professzor (1930–1999) tiszteletére. ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 19–31.
Ladányi Mária (1993), Az eszik ige és szinonimái. Általános mozzanatok szerepe a metaforizációban és a szinonimitásban. In: Hadas Emese (szerk.), A metaforikus és a hipotetikus jelentés további konkretizációja. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 10. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 13–41.
Ladányi Mária (1994), Szerkezetek metaforizációja – állandósult szerkezetek jelentéstípusai. In: Kelemen Sándor (szerk.), Allegória. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 11. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 19–36.
Ladányi Mária (1997), A szerves-dialektikus nyelvelmélet. Eredeti megjelenés: Palimpszeszt 1997/3. (március–április). Jelenlegi elérhetősége: http://alknyelv.elte.hu/szerves.pdf
Ladányi Mária (1998), Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvelméleti keretben. Magyar Nyelv 94: 407–423.
Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor (2008), Funkcionális nyelvészet. In: Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.), Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest. 17–58.
Lakoff, George (1987), Women, fire, and dangerous things. What categories reveal about the mind. University of Chicago Press, London. https://doi.org/10.1017/s0142716400009061
Langacker, Ronald W. (1987), Foundations of cognitive grammar 1. Theoretical prerequisites. Stanford University Press, Stanford. https://doi.org/10.1017/s0008413100021265
Lyons, John (1995), Linguistic semantics. Cambridge University Press, Cambridge.
Murphy, Lynne (2003), Synonymy and similarity. In: Semantic relations and the lexicon. Antonymy, synonymy, and other paradigms. Cambridge University Press, Cambridge. 133–169. https://doi.org/10.1017/CBO9780511486494.005
NyMDK. 1–11. = A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 1–11. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest. 1982–1994.
Panther, Klaus-Uwe – Thornburg, Linda L. – Barcelona, Antonio (eds) (2009), Metonymy and metaphor in grammar. John Benjamins, Amsterdam – New York. https://doi.org/10.1075/hcp.25
Ruzsiczky Éva (1978), Bevezetés. In: O. Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva, Magyar szinonimaszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5–9.
Sass Bálint (2018), Mazsola – mindenkinek. In: Vincze Veronika (szerk.), XIV. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szegedi Tudományegyetem Informatikai Intézet, Szeged. 16–24.
Simon Gábor – Bajzát Tímea – Ballagó Júlia – Havasi Zsuzsanna – Roskó Mira – Szlávich Eszter (2019), Metaforaazonosítás magyar nyelvű szövegekben: egy módszer adaptálásáról. Magyar Nyelvőr 143/2: 223–247.
Steen, Gerard J. (2007), Finding metaphor in grammar and usage. A methodological analysis of theory and research. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. https://doi.org/10.1075/celcr.10
Steen, Gerard J. – Biernacka, Ewa – Dorst, Aletta G. – Kaal, Anna A. – López-Rodríguez, Clara I. – Pasma, Tryntje (2010), Pragglejaz in practice. Finding metaphorically used words in natural discourse. In: Low, Graham – Todd, Zazie – Deignan, Alice – Cameron, Lynne (eds), Researching and applying metaphor in the real world. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 165–184. https://doi.org/10.1075/hcp.26.11ste
Tátrai Szilárd (2017), Pragmatika. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.), Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest. 899–1058. https://doi.org/10.14232/jeny.2018.1.8
Tátrai Szilárd (2021), Nézőpont kérdése. A konstruálás pragmatikai vonatkozásairól. Argumentum 17: 532–550. https://doi.org/10.34103/argumentum/2021/27
Tognini-Bonelli, Elena (2001), Corpus linguistics at work. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia.
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.) (2017), Nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.
Tyler, Andrea – Evans, Vyvyan (2001), Reconsidering prepositional polysemy networks: the case of over. Language 77/4: 724–765. https://doi.org/10.1353/lan.2001.0250
Verschueren, Jef (1995), Pragmatic perspective. In: Verschueren, Jef – Östman, Jan-Ola – Blommaert, Jan (eds), Handbook of pragmatics. John Benjamins, Amsterdam – Philadelphia. 1–19. https://doi.org/10.1075/hop.m
Verschueren, Jef (1999), Understanding pragmatics. Arnold, London – New York – Sydney – Auckland.
Xu, Wen – Taylor, John R. (eds) (2021), The Routledge handbook of Cognitive Linguistics. Routledge, London – New York. https://doi.org/10.4324/9781351034708
Zsilka János (1975), A jelentés szerkezete. (A jelentés-mozgás egysége.) Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zsilka János (1978a), Jelentés-integráció. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Zsilka János (1978b), Válasz Bakos Ferencnek. Nyelvtudományi Közlemények 80: 447–462.
Zsilka János (1982), De constructione. Történet és állapot egysége a nyelvben. Akadémiai Kiadó, Budapest.
