A közbiztonsági háló jelentősége a helyi rendészetben
Absztrakt
Cél: A szerző tanulmányában a rendvédelmi szervek közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a komplementer rendészeti szervek együttműködését, tevékenységét – mint egy lehetséges jó gyakorlatot – ismerteti a Mórahalmi járásban működtetett közbiztonsági háló aspektusából.
Módszertan: Az önkormányzatok helyi rendészetben, illetve a közbiztonsági hálóban betöltött szerepe tekintetében a szerző szekunder kutatás keretében a hazai jogi szabályozók, szakmai tanulmányok, statisztikai adatok feldolgozását végezte el. Az objektív megítélés kialakítása céljából a Mórahalmi járásban több résztvevős fókuszcsoportos beszélgetés keretében ismerte meg a helyi rendészettel összefüggő önkormányzati intézkedéseket, a közbiztonsági háló gyakorlati működését.
Megállapítások: Annak érdekében, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete emelkedjen és az objektív biztonság kívánatos foka is megteremtődjön, a közbiztonsági hálót célszerű és szükséges a továbbiakban is fenntartani, működtetni, és a jelenlegi gyakorlatot tovább kell erősíteni, mivel az jelentősen hozzájárul a közbiztonság magasabb szintű megvalósulásához.
Érték: A közbiztonsági háló működésének tanulmányban ismertetett tapasztalatait a helyi rendészetben közreműködők, valamint más települések vezetői, a rendészettudomány művelői a gyakorlatban hasznosíthatják. A településbiztonság fejlesztésének olyan szegmensére fogalmazott meg javaslatot a szerző, amely a már meglévő széles spektrumú társadalmi támogatottságot tovább erősítheti.
Hivatkozások
Bacsárdi J. (2018). Önkormányzati rendészet az Alkotmánybíróság és a Kúria döntéseinek tükrében. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), A XXI. század biztonsági kihívásai (pp. 121–126). Magyar Hadtudományi Társaság.
Bacsárdi J., Christián L., Hermann G., Lippai Zs. & Veres Z. (2022). Fejlesztések és fejlesztési víziók az önkormányzati rendészet területén. Magyar Rendészet 22(4), 119–138.
Bertalan D. (2022). A tömeges migrációs válság, valamint a rendészet és a honvédelem kapcsolata. Hadtudományi Szemle, (15)3, 21–32.
Christián L. (2018). Rendészeti szervek. In Jakab, A., Könczöl, M, Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (pp. 1–23). Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Jog- és Államtudományi Kar.
Christián L. (2019). A vidékbiztonság rendészeti szereplői és együttműködésük. Rendőrségi Tanulmányok, 2(1), 124–143.
Christián L. & Görömbei L. (2022). A Kistelepülések közbiztonságának fejlesztési lehetőségei. Pro Publico Bono Magyar Közigazgatás, 10(2), 100–121.
Csatári B. & Kiss A. (2004). Tanyai Kaleidoszkóp. A 2002-2003. évi Tanyakollégium munkájának eredményei. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete.
Finszter G. (2009). Közbiztonság és jogállam. Jog-Állam-Politika – Jog- és politikatudományi folyóirat, 1(3), 173–197.
Finszter G. (2012). Az Önkormányzati rendészet lehetőségei. Fundamentum, 16(2), 45–49.
Lakatos T. & Görbe A. (2015): Rendőri jelenlét a kistelepüléseken, különös tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre. (OTKA K62157) https://www.bm-tt.hu/wp-content/uploads/2022/03/ rendori_jelenlet_lakatos_gorbe.pdf
Lippai Zs. & Kardos P. (2021). Bűnmegelőzés és hazafiság. Interjú Túrós András ny. r. altábornaggyal, az Országos Polgárőr Szövetség elnökével. Magyar Rendészet, 21(4), 29–35.
.png)
