Nemzetközi Rendészeti Figyelő X.

Kulcsszavak: hálózatelmélet, szervezett bűnözés, reintegráció, idegenrendészeti őrizet

Absztrakt

Cél: A Figyelő szerkesztői fő feladatuknak tartják, hogy betekintést nyújtsanak az aktuális nemzetközi rendészeti szakirodalom tárgyköreibe. Ez a törekvés időnként lehetővé teszi egymáshoz közel álló témakörök felsorakoztatását, máskor inkább a sokszínűség jellemző. Ezúttal az olvasó egymástól távol eső kutatási kérdésekkel találkozhat. A tematika a büntetésből szabadultak reintegrációjától a szervezett bűnözésen át az írásszakértői tevékenységet alakító technikai kihívásokig terjed.
Módszertan: A külföldi források gyakran tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyeket a hazai kutatók is megfontolhatnak. A reintegráció sikeressége nem kis mértékben a civil társadalom szolidaritásán múlik, ami – ahogyan azt az Erdélyi Csaba által idézett holland példa igazolja – néha alig érzékelhető. A harmincas évek amerikai szervezett bűnözésének tanulmányozása azért szolgálhat máig érvényes tanulságokkal, mert Hlavacska Gergely munkája a hálózatelemzés módszertanába enged betekintést. Ez a recenzió azt is igazolja, hogy a hálózatelmélet tudományos igénnyel lehet eszköze a társadalmi valóság megismerésének, de vezethet kétes értékű összeesküvés-elméletek megalkotásához is.
Megállapítások: Valamennyi bemutatott külföldi kutatás igazolja, hogy a rendészeti igazgatásnak csakúgy, mint az igazságszolgáltatásnak nincs olyan területe, amelyet a digitális korszak technikai forradalmai érintetlenül hagynának. Miközben az információáramlás „forradalmi” átalakulása a rendészeti igazgatás számára felbecsülhetetlen értékeket teremt, felmerülnek akadályozó tényezők is. Drusza Tamás recenziójából idézünk egy megállapítást az amerikai tapasztalatokból: A szerzők ebben a pontban részletesen foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mobil internetes lefedettség jelentősen megnehezítette a rendszer napi használatát, mert lelassította a munkafolyamatokat, így a rendőrök több időt töltöttek az adminisztrációval és kevesebbet az alaptevékenységükkel.” Erdélyi Katalinnak az igazságügyi szakértői munkából merített külföldi forrása is arra figyelmeztet, hogy a technikai újítások kihívást jelentenek a szakértelem számára: „Az aláírások szakszerű vizsgálatához szükséges szakértői kompetencia továbbra is viták tárgyát képezi, főképp a technikai hamisítással készült dokumentumok vonatkozásában. Ha a szakértő nem rendelkezik hozzáértéssel a technikai hamisításra utaló jelek meglétének vagy hiányának a megállapításában, ha gondot okoz neki a számítógépes technológiával készült dokumentumok vizsgálata, akkor nem kompetens, ennek figyelmen kívül hagyása pedig súlyos szakmai hibákhoz vezet.”
Érték: Bogotyán Róbert recenziója a rendészeti fogva tartásnak azokat a típusait tekinti át, amelyek nem a büntetőeljárási kényszerintézkedések kategóriájába sorolhatók, és többségükben az illegális migrációval összefüggő idegenrendészeti intézkedések részét képezik. „A kiutasítás céljából és az adminisztratív fogvatartottakkal végzett személyes interjúk alapján megállapítható, hogy a fogva tartás mindkét fogvatartott típus számára nehéz és megterhelő helyzetet jelent. Azonban az is kiderült, hogy a kiutasítás céljából történő fogva tartás lényegesen nagyobb beavatkozást jelent az érintettek életébe, egy negatív jövőképpel társul.” Az ide sorolható kutatások legfőbb tanulsága az, hogy a szabadságelvonással járó feszültségek oldásának leghatékonyabb eszköze a tisztességes eljárás humánumra alapított elveinek maradéktalan betartása a rendészeti hatóságok mindennapi gyakorlatában.

Hivatkozások

Krasiuk, P. I. (2022). Problems of forensic handwriting examination in the analysis of signatures and short notes. Scientific Journal of the National Academy of Internal Affairs, 27(1), 73–78.

Miko-Schefzig, K., Hofinger, V., Reiter, C., Fuchs, W., Sardadvar, K. & Reiter H. (2020). Haftbedingungen und Polizeiarbeit in Polizeianhaltezentren. Ergebnisse aus dem Projekt MOMA. SIAK-Journal − Zeitschrift für Polizeiwissenschaft und polizeiliche Praxis, 16(1), 15–30.http://dx.doi.org/10.7396/2020_1_B

Smith, C. M. & Papachristos, A. V. (2022). Violence brokers and super-spreaders: how organised crime transformed the structure of Chicago violence during Prohibition. Global Crime, 2(1), 23–43. https://doi.org/10.1080/17440572.2021.1998772

Tongeren, J. H. S. (2022). Housing Ex-Offenders in the Netherlands: Balancing Neighbourhood Safety and Human Rights. European Journal on Criminal Policy and Research, 28(2), 57–77. https://doi.org/10.1007/s10610-020-09443-6

Megjelent
2023-06-07
Hogyan kell idézni
Erdélyi C., Hlavacska G., Bogotyán R. L., Drusza T., & Erdélyi K. (2023). Nemzetközi Rendészeti Figyelő X. Belügyi Szemle , 71(6), 1107-1131. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.6.11
Folyóirat szám
Rovat
Nemzetközi Rendészeti Figyelő

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei