Az együttműködés fejlődése és jelentősége a Magyar Rendőrségnél
Absztrakt
Cél: A magyar rendőrség nyitottságának tanulmányozása az együttműködés kontextusában.
Módszertan: Kvalitatív kutatás, dokumentum- és tartalomelemzés.
Megállapítások: Az 1989-es rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a Magyar Rendőrséget. Az akkori zárt szervezet sokkal nyitottabbá vált, napjainkra elérte a demokratikus rendőrségekre jellemző jelleget. Ez a változás nem csak a szervezettől, hanem annak állományától is erőfeszítéseket igényelt. Úgy gondolom, hogy az együttműködés területén egy pozitív fejlődési ívet figyelhetünk meg. Napjaink társadalmi változásai azonban egyre jelzik annak az igényét is, hogy a fejlődés nem állt meg, további kutatások, a lakosság és rendőrség szempontrendszerének figyelembevétele és nem utolsó sorban interkulturális ismeretek beépítése is szükséges a rendőri (felső)oktatásba.
Érték: A tanulmány értéke, hogy felhívja a figyelmet az együttműködésre a szervezeti jellegtől az egy-egy interakcióig, a rendőrség szolgálati jellegének erősítésére és továbbfejlesztésére az interkulturális ismeretek bevezetésén keresztül.
Hivatkozások
Bezerédi, I. (2021). A rendszerváltást követő kriminálpolitika rendőrségre gyakorolt hatása (The impact of post-change criminal policy on the police). Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Állam és Jogtudományi Kar.
Boda, J. (2006). A rendvédelmi békefenntartás kialakulása, fejlődése, helye és szerepe a XXI. században (The establishment, development, and role of law enforcement peacekeeping in the 21st century). Doktori (PhD) értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.
Boda, J. (2020). Nemzetközi rendészeti szervezetek vezetése 1999-2010 (International law enforcement leadership 1999-2010.). Rendőrségi Tanulmányok, 3(ksz), 163–207.
Christián, L. (2018). A helyi rendészeti együttműködés rendszere (The system of local law enforcement cooperation). Iustum Aequum Salutare, 14(1), 33–61.
Christián, L. (2016). Rendőrség és Rendészet. In Jakab, A. (Eds.), A magyar jogrendszer állapota (The state of the Hungarian legal system) (pp. 681–707). MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet.
Deuchar, R., Fallik, S., Wyatt, C. & Vaughn J. (2019). Despondent officer narratives and the „post-Ferguson” effect: exploring law enforcement perspectives and strategies in a southern American state. Policy and Society, (29)9, 1042–1057.https://doi.org/10.1080/10439463.2018.1480020
Gottlieb, G., Krözsel K., Prestel, B. (1998). A magyar rendőrség reformja – Eljárás, módszerek, eredmények (Reform of the Hungarian Police – Processes, Methods, Results). Felix Verlag GbR, Holzkirchen/Obb.
Jó Állam Jelentés (2018) (The Good State Report, 2018). Nordex Nonprofit Kft. – Dialóg Campus Kiadó.
Kovács, G., Pesti, T. & Tőzsér, E. (2019). A hallgatói magatartásformák megjelenése és változásának folyamata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vírus 2019” Közös Közszolgálati Gyakorlatán (Students behaviour patterns and the process of their change at the „VIRUS 2019” Joint Public Service Practice at the National University of Public Service). Magyar Rendészet, 19(2-3), 115–142.
Malét-Szabó, E., Hegyi, H., Hegedűs, J., Szeles, E. & Ivaskevics, K. (2018). Rendőri alapkompetenciák az egységes közszolgálati alapkompetenciák tükrében (Police core competencies in the light of common core competences for the civil service). Rendőrségi Tanulmányok, 1(online), 15–74.
Malét-Szabó, E. (2019). A Kiválasztási Munkacsoport legújabb eredményei – út a KOMP rendszertől a „KLIR” rendszerig - előadás (Results of the Working Group on Selection – the way from the „KOMP” system to the „KLIR” system). Sarlóspuszta.
Molnár, K. & Uricska, E. (2018). The Police Café – An efficient method for improving the dialogues between the Police and the Community. European Law Enforcement Research Bulletin, 4(SCE), 221–226.
MacDonald, M. J. (2019). De-policing as a consequences of the so-called „Ferguson-effect”. Criminology and Public Policy, 18(1), 47–49.
Nagy, J. (2022). A nemzetközi bűnügyi együttműködés jogi keretei, elvei, eszközei (Legal framework, principles and instruments of the international criminal justice cooperation). Rendőrségi Tanulmányok, 5(1), 119–141.
Nyeste, P. (2022). Hazánk a nemzetközi bűnüldözési együttműködés rendszerében, Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) (Our country in the system of international law enforcement cooperation, International Law Enforcement Cooperation Centre). Rendőrségi Tanulmányok, 5(1), 142–172.
Nix, J. & Wolf, E. S. (2016). Sensitivity to the Ferguson Effect: The role of managerial organizational justice. Journal of Criminal Justice, 47(6), 12–20. https://doi.org/10.1016/j.jcrimjus.2016.06.002
Sallai, J. & Borszéki, J. (2022). A nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei (Beginnings of the international police cooperation). Belügyi Szemle, 70(5), 983–1003.
Uri, L. (2013). Van-e polgári-rendőri együttműködés, vagyis CIPOC (Civilian-Police Cooperation)? (Is there a civil-police cooperation, i.e. CIPOC?) Hadtudományi Szemle, 6(1), 193–200.
Vári, V. (2017). Empirikus kutatás a rendőrök körében a civil-rendőr viszonyról, a statisztikai szemléletről és a bűnüldözés hatékonyságáról. In Christián L. (Ed.): Rendészettudományi kutatások. Az NKE Rendészetelméleti Kutatóműhely tanulmánykötete (Law enforcement research. Book of studies of University of Public Service Research Workshop on Law Enforcement Theory) (pp. 149–164). Dialóg Campus Kiadó.
Wolf, E. S. (2015). The Alleged „Ferguson Effect” and Police Willingness to Engage in Community Partnership. Law and Human Behavior.
.png)
