Gondolatok a gyermek- és fiatalkorúak bűnözéséről a statisztika tükrében
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja az, hogy a gyermekek és a fiatalkorúak bűnelkövetésének új jelenségeit nagyító alá vegyük, elsősorban a COVID–19-járvány által indukált társadalmi változások tükrében.
Módszertan: A szerzők statisztikai adatelemzés és forrásfeldolgozás módszerével vizsgálták a jelenséget.
Megállapítások: Az elmúlt évtizedekben a fiatalkorúak bűnelkövetése csökkent, amelyet a pandémia érdemben nem befolyásolt. A szerzők a járvány következményeként minőségi változásokat detektáltak a tinédzserek kriminalitásában. A gyermekkorúaknál az elmúlt évben jelentkező radikális növekedésből pedig arra lehet következtetni, hogy a járványt kísérő korlátozások és gazdasági változások kriminalitásra gyakorolt hatásai várhatóan az elkövetkezendő években jelennek meg.
Érték: A tanulmány megállapításai hozzásegíthetnek annak megértéséhez, hogy a szociális kapcsolatok korlátozása, a családokat érintő egzisztenciális bizonytalanság és a személyes jelenlét nélküli iskolai oktatás milyen káros hatást gyakorol a serdülők jelentős részére.
Hivatkozások
Aebi, F. M. et al. (2021). European Sourcebook of Crime and Criminal Justice Statistics. Göttingen University Press. https://doi.org/10.17875/gup2021-1787
Bolyky O. & Sárik E. (2005). A fiatalkorú elkövetők gyermekkora – az elkövetővé válás előzményei. In Irk F. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 42. (pp. 327–352). Országos Kriminológiai Intézet.
Bolyky O. & Sárik E. (2018). A bűnelkövetéshez vezető út megismerése visszaeső elítéltek körében. – Előkészítő szakasz. Börtönügyi Szemle, 37(3), 5–24.
Bolyky O. & Sárik E. (2022). A fiatalkorúak bűnelkövetésének jellemzői napjainkban. Kutatási jelentés. Kézirat. Országos Kriminológiai Intézet.
Campistol, C. & Aebi, F. M. (2018). Are juvenile criminal justice statistics comparable across countries? A study of the data available in 45 European nations. European Journal on Criminal Policy and Research, 24(1), 55–78. https://doi.org/10.1007/s10610-017-9345-2
Domokos T., Kántor Z., Pillók P. & Székely L. (2020). Magyar Fiatalok 2020. Kérdések és válaszok – fiatalokról, fiataloktól. Erzsébet Ifjúsági alap. https://tarsadalomkutato.hu/wp-content/uploads/2021/07/magyar_ifjusag_2020_web-v%C3%9Ag.pdf
Kerezsi K. & Parti K. (Szerk.) (2008). Látens fiatalkori devianciák – ISRD-2. nemzetközi összehasonlító vizsgálat magyar blokkja. ELTE ÁJK–Országos Kriminológiai Intézet.
Korinek L. (1991). A bűnözés alakulása Magyarországon és a jövőbeli kilátások. Info-társadalomtudomány 5(16), 7–12.
Nan, L., Quintana, D., Shelton, M. & Grigorenko, E. L. (2023). Impact of the COVID–19 pandemic on youth delinquency: A discountinous growth analysis. Frontiers in Education, 8. https://doi.org/10.3389/feduc.2023.1007807
Revital, S. S. & Haviv, N. (2022). Juvenile delinquency and COVID–19: the effect of social distancing restrictions on juvenile crime rates in Israel. Journal of Experimental Criminology. 19(3), 785–808. https://doi.org/10.1007/s11292-022-09509-x
Sárik E. (2012). Ifjúsági értékrend és deviancia. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 49. (pp. 130–165). Országos Kriminológiai Intézet.
Song, F., Li, R., Wang, W. & Zhang, S. (2022). Psychological Characteristics and Health Behavior for Juvenile Delinquency Groups. Occupational Therapy International. (SI) https://doi.org/10.1155/2022/3684691
Tamási E. (Szerk.) (2015). Különös kegyetlenséggel… Fiatalkorú és fiatal felnőtt emberölést elkövetők kriminológiai vizsgálata. Országos Kriminológiai Intézet.
Zsila Á., Ujhelyi A. & Demetrovics Zs. (2015). Online zaklatás a legújabb kutatások tükrében. Imágó, 4(4), 50–64.
.png)
