Nemzetközi Rendészeti Figyelő I.

Kulcsszavak: Nemzetközi Rendészeti Figyelő, Belügyminisztérium, belügyi igazgatás

Absztrakt

A Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóirata a sajtó nyújtotta lehetőségek kiaknázásával teljesíti kettős küldetését:
• a belügyi igazgatás gyakorlatának gyors, pontos és hiteles tájékoztatását, valamint
• annak a szellemi fórumnak a megteremtését, amely az állam- és jogtudományok mellett egy új stúdium, a rendészettudomány számára kínál médiaműhelyt.
A tudományosság nem ismer országhatárokat, a kutatási eredmények nemzetközi megmérettetést igényelnek. Lapalapító elődeink jól tudták ezt. Idézzük fel a néhai főszerkesztő-helyettes, Nyerges Lajos munkásságát, aki már a hetvenes évektől kezdődően gazdag tartalommal, a jogállami minták közvetítésével, a kriminalisztika élenjáró eredményeinek bemutatásával gondozta a Szemle mellékleteként kiadott egykori Külföldi Figyelőt. A most jelentkező nemzetközi rovat nem csupán a régi értékek megőrzését tekinti hivatásának, hanem figyel korunk kihívásaira is. Külföldi orgánumok, mindenekelőtt a társadalomtudományok művelésében rangot szerzett szakfolyóiratok legértékesebb közleményeinek ismertetésével forrásokat nyit a Magyar Tudományos Akadémia által 2003-ban befogadott rendészetelmélet kutatói számára, hozzájárul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán folyó oktatói és elméletképző munkához, támogatja a Rendészettudományi Doktori Iskola fő törekvését, a rendészettudomány jövendő művelőinek felkészítését, nem utolsó sorban pedig világméretű kitekintés biztosít a lap valamennyi olvasója számára. A Nemzetközi Rendészeti Figyelő műfaja megkívánja, hogy hűen tükrözze
vissza a bemutatásra kerülő tanulmányok eredeti tartalmát. Kétségtelen, hogy helyes értelmezés szerint a recenzió tartalmazhat személyes benyomásokat és kritikai észrevételeket, jelen esetben azonban a hangsúlyt az idegen nyelvű szakirodalomban megfogalmazott gondolatok torzításmentes közreadására helyezzük. Amennyiben, reményeink szerint, sikerül a Figyelő eredeti programjának megvalósítása, akkor annak fő küldetése lesz az olvasók rendszeres tájékoztatása a nemzetközi szakirodalom aktuális témáiról. Célszerű az új rovat leendő szerzőit arra késztetni, hogy az ide szánt írásaikat ezzel a gondolatközlő, szöveghű szemlélettel készítsék el. Ha mindenki, aki ismertetésre fog vállalkozni, egyéni ízekkel ruházná fel írását, éppen a lényeg, a tájékoztatás veszne el. A tudományos élet iránt érdeklődők számára előnyt jelent, ha rendelkeznek a szükséges kritikai készséggel, amit a Figyelő csak erősíthet, noha maga nem vitafórum. Ugyanakkor az itt megjelenő írások színes tematikája, az elméleti jártasság szélesedő horizontja a pályakezdő kutatók értékelő képességeit gyarapítja, alkalmassá téve őket arra, hogy a későbbiekben maguk is sikerrel jelenjenek meg nemzetközi fórumokon. Reményeink szerint az új rovat felkelti majd a rendészet irányító és végrehajtó
szakembereinek a figyelmét is, akik tapasztalatokat gyűjthetnek arról, miként lehetséges a praxisban felhasználni a tudományok eredményeit, és hogyan lehetséges a gyakorlat támogatására partnert keresni a kutatókban. A Nemzetközi Rendészeti Figyelő bemutatkozó száma a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatóinak munkáit adja közre. A recenziók három téma köré csoportosíthatók:
• a rendészeti igazgatás és a biztonság modern megközelítése;
• a hatékonyság és a törvényesség, mint a rendészet legitimációjának alapja;
• a rendészet feladatai világjárvány idején.

Hivatkozások

Farrow, K. (2020). Policing the Pandemic in the UK Using the Principles of Procedural Justice. Policing, Policing: A Journal of Policy and Practice, 14(3), 587–592. https://doi.org/10.1093/police/paaa031

Holley, C., Mutongwizo, T. & Shearing, C. (2020). Conceptualizing Policing and Security: New Harmscapes, the Anthropocene, and Technology. Annual Review of Criminology, 3, 341-358.

https://doi.org/10.1146/annurev-criminol-011419-041330

Horváth B. (1990). A civil Belügyminisztérium a jövő rendőrségéért. Belügyi Szemle, 28(10), 3-9.

Krémer F. (2020). Az élhető társadalom és a rendőrség válsága. Gondolat Kiadó, 23.

Rhodes, L. (2020). Human Rights, Those Who Are Governed and the Legitimacy of Law Enforcement. Comparative Civilizations Review, 82(5), 5-13. https://scholarsarchive.byu.edu/ccr/vol82/iss82/5

Reicher, S. & Stott, C. (2020). Policing the Coronavirus Outbreak: Processes and Prospects for Collective Disorder. Policing: A Journal of Policy and Practice, 14(3), 569–573. https://doi.org/10.1093/police/paaa014

Reicher, S. D. & Stott, C. (2011). Mad Mobs and Englishmen? Myths and Realities of the 2011 Riots. Constable & Robinson, 95-101.

Thompson E. P. (1971). The Moral Economy of the English Crowd in the Eighteenth Century. Oxford University Press, Past & Present, 50(1), 76-136. https://doi.org/10.1093/past/50.1.76

Peeples, L. (2020). Brutality and Racial Bias: What the data Say. Nature, 583(6), 22-24. https://doi.org/10.1038/d41586-020-01846-z

Baker, D., & Pillinger, C. (2020). These people are vulnerable, they aren’t criminals’: Mental health, the use of force and deaths after police contact in England. The Police Journal, 93(1),

-81. https://doi.org/10.1177/0032258X19839275

Dübbers, C. (2020). Die Kölner Silvesternächte 2015-2018. Ein Praxisbericht zum Umgang der Kölner Polizei mit Gewalt durch Gruppen. SIAK-Journal, 1, 4-14. http://dx.doi.org/10.7396/2020_1_A.

Alcadipani, R., Cabral, S., Fernandes, A., & Lotta, G. (2020). Street-level bureaucrats under COVID-19: Police officers’ responses in constrained settings. Administrative Theory & Praxis, 42(3), 1-10. https://doi.org/10.1080/10841806.2020.1771906

Megjelent
2021-02-15
Hogyan kell idézni
BorbélyZ., CieleszkyP., CsiznerZ., ÉberhardtG., PestiT., SchmidtL., VeprikZ., & VizváriF. (2021). Nemzetközi Rendészeti Figyelő I. Belügyi Szemle , 69(2), 285-303. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.2.6
Folyóirat szám
Rovat
Nemzetközi Rendészeti Figyelő