Xenofóbia vizsgálati eredmények és ajánlások Magyarországon a humán migráció kezelésének rendészeti feladatait ellátók között

Kulcsszavak: humánum erősítés, migráció, multikulturalizmus, rendészet

Absztrakt

Magyarország részese a nemzetközi (humán) migrációnak, amely már elnevezése alapján is határokon átívelő, szupranacionális jelenség. Ebben a folyamatban az ország államhatárán változó intenzitással és számmal, de a világ szinte valamennyi országából érkezők megjelennek. Reguláris (normakövető) vagy akár irreguláris (meg nem engedett) módon lépnek át, az ország területén tartózkodnak vagy átutaznak azon. Kutatók vagyunk, akik belülről ismerik a rendőrség és a menekültügyi hatóság működését, a rendőrség állományába tartoznak,
akikkel a tisztviselők nyitottak voltak és megvitatták érzelmeiket a külföldiek hatáskörbe rendelt ellenőrzése kapcsán. Elfogadjuk azt a minimum követelményt, amely szerint az emberi alapjogok biztosítására a külföldi határátlépő személyek ellenőrzését olyan tisztviselőknek kell végrehajtani, akik célzott felkészítést kaptak az érkezőkre jellemző multikulturális jellemzők kezelésére. A jogszerű, szakszerű intézkedéseket az ügyintézőknek a hivatali esküjüknek és a nemzetközi, nemzeti jogszabályoknak, szakmai rendelkezéseknek megfelelve úgy kell objektíven és a méltányossági elveket is képviselve végrehajtaniuk, hogy a társadalom tagjaként eközben őket is olyan hatások érik, amelyek befolyást gyakorolhatnak eseti döntésükre. A tanulmány összehasonlító elemzéssel vizsgálja a hivatalnokokat is magában foglaló magyar társadalom egészére jellemző idegenellenességet, valamint annak a hatáskörrel rendelkező határrendész tisztviselőkre gyakorolt hatását 2010. és 2016. években. Ajánlásokat is megfogalmaz a rendészeti intézkedések humánusságának növelését célzó képzésekre vonatkozóan.

Hivatkozások

Angenendt, S., Koch, A. & Meier, A. (2020). Wie Deutschland und die EU die größte Flüchtlingskrise der Nachkriegszeit bewältigten Unerwartet, überraschend, ungeplant. Zugespitzte Situationen in der internationalen Politik Foresight-Beiträge. In Brozus, L. Stiftung Wissenschaft und Politik – Deutsches Institut für Internationale Politik und Sicherheit (pp. 446-464). Berlin

Balla Z. (2000). Rendészet, rendőrség, belső rend, közbiztonság. Jogtudományi közlöny, 55(10), 419-422.

Balogh R. (2008). Migráció, mint anomália – a bevándorló-kérdéstől a bevándorló-veszélyig. Jogés politikatudományi folyóirat, 2(2), 414-426.

Beöthy L. (1879). Comte Ágost társadalomtani nézetei (I.). Budapesti Szemle, 19(37), 64-75.

Borneman, J. & Ghassem-Fachandi, P. (2017). The concept of Stimmung - From indifference to xenophobia in Germany’s refugee crisis. Journal of Ethnographic Theory, 7(3), 105–135. https://doi.org/10.14318/hau7.3.006

Brigden, N. & Mainwaring, Ċ. (2016). Beyond the Border: Clandestine. Migration Journeys, Geopolitics, 21(2), 243-262. https://doi.org/10.1080/14650045.2016.1165575

Buckner, T. (2019). Deviance, Reality and Change. Random House.

Chimienti, M. & Solomos, J. (2011). Social Movements of Irregular Migrants, Recognition, and Citizenship. Globalizations, 8(3), 344-345. https://doi.org/10.1080/14747731.2011.576854

Clyne, R. (1987). Colonial Blue: a History of the South Australian Police Force, 1836-1916. Wakefield Press.

Committee on the Elimination of Racial Discrimination (CERD) (2019). Concluding observations on the combined eighteenth to twenty-fifth periodic reports of Hungary. https://undocs.org/CERD/C/HUN/CO/18-25

Crush, J. & Ramachandran, S. (2010). Xenophobia: International Migration and Development. Journal of Human Development and Capabilities: A Multi-Disciplinary Journal for People-Centered Development, 11(2), 209-228. https://doi.org/10.1080/19452821003677327

Csákó M. (2017). Idegenellenesség középfokon. Educatio, 26(3), 377–387. https://doi.org/10.1556/2063.26.2017.3.5

Csordás G., Ináncsi Z., Kovács M., Papp M. & Waffenschmidt J. (2014). 2011. évi népszámlálás. Központi Statisztikai Hivatal.

Duncan, A. L., Faulkner, J., Park, H. J. & Schaller, M. (2004). Evolved Disease-Avoidance Mechanisms and Contemporary Xenophobic Attitudes. Group Processes & Intergroup Relations, 7(4), 333–353. https://doi.org/10.1177/1368430204046142

Éberhardt G. (2016). A saját hatáskörön alapuló döntések vizsgálata a határrendészeti kirendeltségek rendészeti tevékenységében. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szent Lászlótól a modernkori magyar rendészettudományig (pp. 337-342). Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIX. Magyar Hadtudományi Társaság.

Erdős I. (2000). Rendvédelem és előítélet. Börtönügyi Szemle, 19(4), 19-28.

Erőss G. & Gárdos J. (2007). Az előítéletek kutatásához. Educatio, 16(1), 19-27.

Finnane, M. (2009). Controlling the ‘alien’ in mid-twentieth century Australia: the origins and fate of a policing role, ARC Centre of Excellence. Policing and Security, 19(4), 442-467.

https://doi.org/10.1080/10439460903281562

Finszter G. (2002). Az alkotmányos jogállam esélyei a terrorizmus elleni küzdelemben. Belügyi Szemle, 50(6-7), 155-166.

FRONTEX (2016). General report 2015. Frontex.

Gazdag F. & Remek É. (2018). A biztonsági tanulmányok alapjai. Dialog Campus.

Giddens, A. (1991). The consequences of Modernity. Stanford University Press.

Görbe A. Z. K. (2010). A magyarországi migráció helyzete, kezelésének feltételei és lehetőségei. PhD doktori értekezés. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

Görbe A. Z. K. (2014). Migráció – előítélet – idegenellenesség Előítélet-kutatás a belügyi ágazatban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Görbe A. Z. K. (2015). Hazai xenofóbia-kutatások; Az idegenellenesség, mint a migráció egyik társadalmi kihívása. In Hautzinger Z. (Szerk.), Migráció és rendészet (pp. 63-71). Magyar Rendészettudományi Társaság.

Gulyás É. (2016). A migráció és az idegenellenesség fokozatai – egy xenofóbia-skála lehetősége. Acta Humana, 4(4), 33-47.

Gulyás É. (2017). Magyar és német tapasztalatok a xenofóbia terén. Polgári Szemle, 13(1–3). 385-391. https://doi.org/10.24307/psz.2017.0932

Hautzinger Z. (2014). A magyar idegenjog rendszere és az idegenjogi (szak)igazgatás. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2, 69-78.

Hautzinger Z. (2018). A migráció és a külföldiek büntetőjogi megjelenése. AndAnn Kft.

Héra G. & Ligeti Gy. (2006). Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó.

Heribert, A. (2015). Xenophobia, Asylum Seekers, and Immigration Policies in Germany. Nationalism and Ethnic Politics, 21(4), 446-464. https://doi.org/10.1080/13537113.2015.1095528

Hughes, C., Zagheni, E., Abel, J. G., Wi´sniowski, A., Sorichetta, A., Weber, I. & Tatem, J. A. (2016). Inferring Migrations: Traditional Methods and New Approaches based on Mobile Phone, Social Media, and other Big Data - Inferring Migrations: Traditional Methods and New Approaches based on Mobile Phone, Social Media, and other Big Data. Feasibility study on Inferring (labour) mobility and migration in the European Union from big data and social media data, Report prepared for the European Commission project #VT/2014/093. European Commission B-1049 Brussels, 15.

Kádár A. K. (2013). Rasszizmus, xenofóbia és homofóbia a Független Rendészeti Panasztestület eseteinek tükrében. Rendészet és emberi jogok, 3(3), 49-54.

Kerezsi K. (2018). A párbeszéd hatalma - A helyreállító igazságszolgáltatás szerepe a közpolitikában. Dialóg Campus.

Kinnear, R. (1992). National culture, migration & xenophobia: With particular reference to migration and regional development in central Europe. The European Journal of Social Science Research, 5(3), 39-62. https://doi.org/10.1080/13511610.1992.9968308

Koopmans, R. (1995). New Social Movements in Western Europe. University of Minnesota Press.

Laufer B. (2017). Migrációs státusz kérelmezők esetében felmerülő lehetséges nemzetbiztonsági és terror kockázatok. Terror és Elhárítás, 6(3), 67-107.

Lőwi I. (2020). Az előítéletesség vetületei az interdiszdiclinaritás dimenzióiban. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 143-160.

Malcolm, A. (1996). Frontiers: Territory and State Formation in the Modern World. Cambridge Polity.

Messing V. & Ságvári B. (2016). „Ahogy »másokhoz« viszonyulunk, az tükrözi azt, amilyenek magunk vagyunk” A magyarországi idegenellenesség okairól. Társadalomtudományi Szemle, 6(2), 17-37. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2016.2.17

Messing V. & Ságvári B. (2018). Looking behind the culture of fear. Cross-national anlysis of attitudes towards migration. Friedrich Ebert Stiftung.

Molnár K. & Tamási Zs. (2019). A rendőrség közösséggel való kapcsolatának javítási lehetőségei. Belügyi Szemle, 67(4), 35-56. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.4.3

Ness, I. (2015). The Global Prehistory of Human Migration. John Wiley & Sons.

Nyaoro, D. (2010). Policing with prejudice: how policing exacerbates poverty among urban refugees. The International Journal of Human Rights, 14(1), 126-145. https://doi.org/10.1080/13642980902933753

Pap A. L. (2019). Rendészet és sokszínűség. Dialóg Campus.

Park, R. E. (1928). Human Migration and the Marginal Man. American Journal of Sociology, 33(6), 887-889. https://doi.org/10.1086/214592

Peterssen, W. H. (1994). Wissenschaftliche(s) Arbeiten. Eine Einführung für Schüler und Studenten. Ehrenwirth.

Pok, B. (2012). Mass migration. Blackwell Publishing Ltd. https://doi.org/10.1002/9780470670590.wbeog370

Ritecz Gy. (2016). A terrorizmus és a migráció viszonya a számok alapján. Acta Humana, 4 (5), 103-123.

Sik E., Simonovits B. & Szeitl B. (2016). Az idegenellenesség alakulása és a bevándorlással kapcsolatos félelmek Magyarországon és a visegrádi országokban. REGIO, Kisebbség Kultúra

Politika Társadalom, 24(2), 81-108. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v24i2.114

Sik E. (Szerk.) (2007). A migráció szociológiája 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Sik E. (Szerk.) (2011). A migráció szociológiája 2. Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Simonovits B. & Szalai B. (2013). Idegenellenesség és diszkrimináció a mai Magyarországon. Magyar Tudomány, 174(3), 251-262.

Skolnick, H. J. (1996). Justice without Trial: Law Enforcement in Democratic Society. John Wiley & Sons.

Takács A. (2004). A rendőrség megítélése az ombudsmani vizsgálat alapján. Belügyi Szemle, 52(9), 5-27.

Toelstede, B. (2018). Democracy Interrupted: The Anti-Social Side of Intensified Policing Department of Economics. Linköping University. https://doi.org/10.1080/17419166.2018.1493992

Toelstede, B. (2019). Democracy Interrupted: The Anti-Social Side of Intensified Policing. Democracy and Security, 15(2), 137-149. https://doi.org/10.1080/17419166.2018.1493992

Valcsicsák I. (2013). Rendészeti szakmai etika. Nemzeti Közszolgálati Tankönyv Kiadó Zrt.

Zunes, S. (2017). Europe’s Refugee Crisis, Terrorism, and Islamophobia. Peace Review, 29(1), 1-6. https://doi.org/10.1080/10402659.2017.1272275

Megjelent
2021-06-10
Hogyan kell idézni
Zán Görbe AttilánéK., & ÉberhardtG. (2021). Xenofóbia vizsgálati eredmények és ajánlások Magyarországon a humán migráció kezelésének rendészeti feladatait ellátók között. Belügyi Szemle , 69(6), 945-981. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.6.3
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>