A Magyar Rendőrség előítéletek elleni fellépése – elméleti kutatás a rendőrségi és rendőri kultúra területén
Absztrakt
A szerző cikkében a Magyar Rendőrség előítéletek elleni intézkedéseit szeretné bemutatni. Az elemzéshez a rendőrségi és a rendőri kultúra („zsarukultúra”) megközelítést választotta. Célja, hogy a szervezeti kereteket és magát a személyt (embert) elkülönítve mutassa be. A szerző véleménye szerint a képzés és az oktatás a két kultúra között helyezkedik el. A szerző további kutatást és oktatást javasol a rendőri kultúrával kapcsolatban, és javasolja az interkulturális oktatás bevezetését az előítéletes viselkedés megelőzése és az együttműködés javítása érdekében. A szerző úgy véli, hogy mindkét tantárgy oktatásával a rendőrök mind az előítéleteket, mind a rendőri hivatás veszélyeit jobban megértik.
Hivatkozások
Behr, R. (2014). Über Polizei und Gewalt, Berliner Republik – Das Debattenmagazin, 3. Macht. Kampf. Raum.
Behr, R. (2017). Maskulinität in der Polizei: Was Cop Culture mit Männlichkeit zu tun hat. – Ein Essay. Juridikum, 4, 541-551.
Boda, J. (2016). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar feladatai a rendészeti képzésben. Határrendészeti Tanulmányok, 1, 4-22.
Boda, J., Finszter, G., Imre, M., Kerezsi, K., Kovács, G. & Sallai, J. (2016). A rendészettudományi kutatások elméleti megalapozása és főbb irányai. Államtudományi műhelytanulmányok, 17, 1-24.
Czuprák, O. & Kovács, G. (2013). Vezetés- és szervezéselmélet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Finszter, G. (2014). Rendészetelmélet. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Görbe, A. & Zán, K. (2014). Migráció – előítélet – idegenellenesség, Előítélet-kutatás a belügyi ágazatban. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Horváth, P. J. (2019). A Független Rendészeti Panasztestület szerepe a rendőrség demokratizálásában. Belügyi Szemle, 67(10), 59-70. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.10.4
Janza, F. (2019). Főtitkári köszöntő, Gondolatok a rendészettudományról. Gaál, Gy. & Hautzinger, Z. (Eds.), Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából (pp. 9-12). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Kerezsi, K. & Pap, A. L. (2015). Rendészet, tudomány, doktori iskola. Magyar Rendészet, 15(4), 67-83.
Klockars, C. B. (1980). The Dirty Harry Problem. Anuals of the American Academy of Political and Social Science, 452, The Police and Violence, 11, 33-47. https://doi.org/10.1177/000271628045200104
Kozáry, A. (2001). Rendőrtisztképző iskolák Magyarországon 1945 után. Belügyi Szemle, 49(10), 80-105.
Kozáry, A. (2017). Rendészetszociológia Kézikönyv II. Rejtjel Kiadó.
Kovács, G. (2016). A szervezeti és vezetői kommunikáció sajátosságai a rendészeti szerveknél. Hadtudományi Szemle, 9(1), 381-394.
Kovács, G., Pesti, T. & Tőzsér, E. (2019). A hallgatói magatartásformák megjelenése és változásának folyamata a Nemzeti Közszolgálati Egyetem „Vírus 2019” Közös Közszolgálati Gyakorlatán. Magyar Rendészet, 19(2-3), 115-142. https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.7
Sallai, J. (2017). A magyar rendészeti képzés története 1922-2017. Rendőr altiszt (tiszthelyettes) és rendőrtiszt képzés a XX-XXI. században. In Czene-Polgár, V. & Zsámbokiné Ficskovszky, Á. (Eds.), Mérföldkövek az adó- és vámigazgatás történetéből, Válogatott tanulmányok az évfordulók tükrében (pp. 86-126). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozata.
Sallai, J. (2018). November 22, a Rendészettudományi Kar kari napja. Rendőrségi Tanulmányok, 1(2), 104-109.
Staud, T. (2019). Die Polizei hat ein Männlichkeitsproblem – Ein Interview mit dem Kriminologen und Polizeiausbilder Joachim Kersten. Kleffner, H. & Meisner, M. (Eds.), Extreme Sicherheit, Rechtsradikale in Polizei (pp. 196-209). Verfassungsschutz, Bundeswehr und Justiz, Verlag Herder GmbH