A COVID hatása a humánerőforrás-menedzsment fejlesztésére a közszolgálatban
Absztrakt
A COVID jelentős hatást gyakorolt a human erőforrás menedzsmentre. E dolgozat célja, hogy megvizsgálja a nemzetközi válaszokat, és feltárja a legjobb gyakorlatokat. Különböző módszereket, technikákat, trendeket és ötleteket elemzünk a világ minden tájáról. Magyarország, Ausztria, Németország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Hollandia, az Egyesült Királyság, Írország, az Egyesült Államok és Kanada megoldásait vesszük figyelembe. A munkavégzés áttevődött a virtuális térbe. A home office a közszolgáltatás fejlesztésének motorjává nőtte ki magát. Valószínű, hogy a jövőben a munkavégzést hibrid modellek fogják jellemezni. Ugyanakkor az online működéshez több kihívás is kapcsolódik, mint például: az eljárások egyszerűsítése és hatékonyságának növelése, az átalakulás jogi szabályozása és az adatvédelem. Számos kérdésre kell választ adnunk a virtuális tér használatával kapcsolatban: Hogyan fog működni a csapatmunka? Milyen változásokra van szükség a tanulás és fejlesztés területén? Mi lesz a vezetők új szerepe? Hogyan biztosíthatjuk a mentális egészséget? Hogyan segíthetjük elő a rugalmasságot? Egy másik tendencia a munkaerő-felvétel és a kiválasztás digitalizációját érinti. A digitalizáció hatóköre kiterjed a kapcsolódó területekre is, mint például a munkáltatói márka építése, a mobilitás-menedzsment és a pályakezdők beillesztése. Hogyan fog kinézni a COVID utáni korszak? A HRM-változások mélysége és kiterjedése az egyszerű alkalmazkodástól a paradigmaváltásig terjed. A legfontosabb területek a következők: a felgyorsult digitális átalakulás következményei, az informatikai készségek növekvő jelentősége, a tanulás és fejlesztés új módszertana, a reziliencia iránti igény, a fenntartható fejlődés, a hatékonyság, a társadalmi párbeszéd, valamint a munkáltató és a munkavállaló közötti bizalom helyreállítása. A közszolgálatnak alkalmazkodnia kell a megváltozott társadalmi-gazdasági környezethez. Szerkezete és működése reformra szorul. Ez a folyamat magában foglalja azt a reményt, hogy a digitalizáció minőségi változásokat hozhat a közszolgálat működésében. A COVID lehetőséget teremtett arra, hogy ne csak kihasználjuk a digitális technológia nyújtotta lehetőségeket, hanem magasabb minőségi szintre helyezzük az állam működését.
Hivatkozások
Adam, C. (2020). Egy millió munkanélküli egy hét alatt Kanadában — Példanélküli segélycsomagot vezettek be [One million unemployed in Canada within a week. Unprecedented aid package introduced]. Kanadai Magyar Hírlap, 29. March 2020.
Aitken-Fox, E., Coffey, J., Dayaram, K., Fitzgerald, S., Gupta, C. & McKenna, S. (2020). COVID-19 has put trust front and centre in human resources management. LSE Business Review, 5(22), 1–4.
Alipour, J.-V., Falck, O. & Schüller, S. (2020). Germany’s Capacities to Work from Home. IZA. https://doi.org/10.2139/ssrn.3579244
Bajnok, A. (2019). Szervezetfejlesztés: Szervezeti kommunikáció [Organizational development: Organizational communication]. In Bajnok A, Berta, J. Kajtár, E., Kriskó, E. & Roberts, É. (Eds.), Szervezetfejlesztés [Organizational development]. (pp. 15–25). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Balázs, P. (2020). A COVID-19 válság integrációs hatásai [The impact of the COVID-19 crisis on integration]. Közgazdaság-Review of Economic Theory and Policy, 15(2), 5–12. https://doi.org/10.14267/RETP2020.02.01
Bankó, Z. (2005). A távmunka szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon [The regulation of home office in the European Union and in Hungary]. Munkaügyi Szemle, 49(2), 25–28. http://www.munkaugyiszemle.hu/sites/default/files/Banko_Zoltan.pdf
Bankó, Z. (2010). Az atipikus munkajogviszonyok [Atypical labor legal relationships]. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Berta, J. (2019). Szervezetszociológia: Érzelmi intelligencia és stresszkezelés. In Bajnok, A., Berta, J. Kajtár, E., Kriskó, E. & Roberts, É. (Eds.), Szervezetfejlesztés [Organizational development] (pp. 59–71). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Blatch-Jones, A. (2020). Using digital tools in the recruitment and retention in randomised controlled trials: survey of UK Clinical Trial Units and a qualitative study. Trials, 21(304), 1–11.
https://doi.org/10.1186/s13063-02004234-0
Boeren, E., Roumell, A. E. & Roessger, K. M. (2020). COVID-19 and the Future of Adult Education: An Editorial. Adult Education Quarterly, 70(3), 201–204. https://doi.org/10.1177/0741713620925029
Centre for the New Economy and Society and the World Economic Forum (2018). The Future of Jobs Report 2018. Centre for the New Economy.
Del Boca, D., Oggero, N, Profeta, P. & Rossi, M. C. (2020). Women’s Work, Housework and Childcare, before and during COVID-19. IZA. https://doi.org/10.2139/ssrn.3644817
Delmastro, M. & Zamariola, G. (2020). The Psychological Effect of COVID-19 and Lockdown on the Population: Evidence from Italy. https://doi.org/10.21203/rs.3.rs-82494/v1
Eurofound (2020). Living, working and COVID-19. COVID-19 series. Publications Office of the European Union.
Giovannini, E., Benczur, P., Campolongo, F., Cariboni J. & Manca A. R. (2021). Time for transformative resilience. The COVID-19 emergency. Publications Office of the European Union.
Global Deal (2021). Social dialogue, skills and covid-19. 2020: The global deal for decent work and inclusive growth flagship report. ILO.
GOV/PGC (2020). 14 Initial Budget and Public Management Responses to the Coronavirus (COVID-19) Pandemic in OECD Countries Organisation for Economic Co-operation and Development Unclassified Public Governance Directorate Public Governance Committee. Government of Canada (2020). Canada’s COVID-19 Economic Response Plan. www.canada.ca/en/department-finance/economic-response-plan.html
Hazafi, Z. & Kajtár, E. (2021). A COVID-járvány hatása a közszolgálati HRM fejlődésére [The Impact of COVID on the Development of HRM in Public Service]. In Rixer, Á. (Ed.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra [Long-distance effects of the pandemic on the Hungarian public administration] (pp. 247–263). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
ILO (2020). Restructuring for recovery and resilience in response to the COVID-19 crisis.
Kajtár, E. (2015). Európai ügyek a Facebook sötét oldaláról. A munkavállalók közösségi oldalakon tanúsított kötelezettségszegő magatartása [European cases from the dark site of Facebook. Obligations breaking behavior of the employees on community sites]. In Horváth, I. (Ed.), Tisztelgés. Ünnepi tanulmányok Dr. Hágelmayer Istvánné születésnapjára [Salute. Festive essays on the birthday of Dr. Istvánné Hágelmayer] (pp. 199–213). Eötvös Kiadó.
Kártyás, G., Répáczki, R. & Takács, G. (2016). A munkajog digitalizálása. A munkajog hozzáalkalmazása a digitális munkakörnyezethez és a változó munkavállalói kompetenciákhoz. Kutatási zárótanulmány [The digitalization of labor law. The application of labor law to the digital working environment and to the changing competencies of employees]. Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány.
Klotz, P. (2020). Munkakör alapú humánerőforrás-gazdálkodás intézményesítésének nemzetközi gyakorlata – Írország [The international practice of institutionalization of job based HReconomy – Ireland]. In Gáspár, M. & Szakács, G. (Eds.), Munkaköralapú humánerőforrás gazdálkodás intézményesítésének nemzetközi gyakorlata (országtanulmányok) [The international practice of institutionalization of job based HR- economy (country studies)] (pp. 341– 349). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Koós, B., Kovács, S. Zs., Páger, B. & Uzzoli, A. (2020). Epilógus [Epilog]. In Czirfusz, M. (Ed.), Az új koronavírus-járvány társadalmi-gazdasági hatásai és ezek területi következményei [The effects of the new coronavirus pandemic on the society and on the economy and their regional consequences] (pp. 123–131). Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete.
KPMG (2019). Les ressources humaines de demain-2019.
Kriskó, E. (2020). Kanada közigazgatása és munkaköri rendszerei [Public adminstration and job systems in Canada]. In Gáspár M. & Szakács, G. (Eds.), Munkaköralapú humánerőforrás gazdálkodás intézményesítésének nemzetközi gyakorlata (országtanulmányok) [The international practice of institutionalization of job based HR- economy (country studies)] (pp. 202–242). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Kshirsagar, A. Mansour, T., McNally, L. & Metakis, M. (2020). Adapting workplace learning in the time of coronavirus. McKinsey.
Kun, A. (2018). Munkajogviszony és a digitalizáció – rendszerszintű kihívások és a kezdetleges európai uniós reakciók [Labor law relation and digitalization – challenges on system level and primitive reactions of the European Union] In Pál, L. & Petrovics, Z. (Eds.), Visegrád 15.0 – A XV. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai [Visegrád 15.0 -Edited lectures of the 15th Hungarian Labor Law Conference] (pp. 389–416). Wolters Kluwer.
Li, T. C. (2020). Privacy in Pandemic: Law, Technology, and Public Health in the COVID-19 Crisis. Loyola University Chicago Law Journal, 52(3), 104–201. https://doi.org/10.2139/ssrn.3690004
Linder, V. (2021). Covid 19 – transzparencia és participáció a közszolgálatban [Covid 19 – transparence and participation in the public service]. In Rixer, Á. (Ed.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra [Long-distance effects of the pandemic on the Hungarian public administration] (pp. 265–282). Károli Gáspár Református Egyetem.
Lord, P. (2020). Incentivizing Employment during the COVID-19 Pandemic. The Theory and Practice of Legislation, 8(3), 355–372. http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3573176
Ludányi, D. (2019). Álláshelyalapú létszámgazdálkodás [Job based manpower management]. In Hazafi, Z. & Ludányi D. (Eds.), Közszolgálati jog I.: A kormánytisztviselők kormányzati szolgálati jogviszonya [Public service law 1: Governmental legal relationship of government officers] (pp. 41–54). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Némethy, K. A. (2018). A jövő munkahelyének HR igény változásai a robotizáció és a fenntartható fejlődés tükrében [Changes in HR demand of future jobs as reflected by robotization and sustainable development]. Doktori értekezés. Szent István Egyetem.
OECD (2020). Public servants and the coronavirus (COVID-19) pandemic: Emerging responses and initial recommendations.
Poór, J. al. (Eds.) (2020). Koronavírus-válság kihívások és HR válaszok - Magyarország 2020. A kutatás első fázisának kiértékelése [Coronavirus crisis – challenges and HR answers, Hungary 2020. The evaluation of the first period of the research]. Szent István Egyetem.
Rajkumar, R. Ph. (2020). COVID-19 and mental health: A review of the existing literature. Asian Journal of Psychiatry, 52, 102066. https://doi.org/10.1016/j.ajp.2020.102066
Rixer, Á. (2021). A COVID-19 koronavírus-járvány hatása a magyar közigazgatásra: a kettős fejlődés modellje [The effect of the COVID-19 coronavirus pandemic on the Hungarian public
adminstration: the model of double development]. In Rixer, Á. (Ed.), A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra [Long-distance effects of the pandemic on the Hungarian public administration] (pp. 47–68). Károli Gáspár Református Egyetem.
Szondi, R. (2020). Tudásmenedzsment-eszközök alkalmazásához társított attitűdök [Attitudes to the application of knowledge-management means]. Acta Carolus Robertus, 10(2), 171–187.
https://doi.org/10.33032/acr.2484
WHO (2020). Pandemic fatigue Reinvigorating the public to prevent COVID-19.
.png)
