Az előmeneteli és illetményrendszerek szabályozása a magyar közigazgatásban
Absztrakt
Tanulmányomban a jogviszony tartalmán belül kifejezetten az előmeneteli és illetményrendszereket vizsgálom meg. Az elemzett közszolgálati törvények a személyzetpolitikai rendszermegoldások széles skáláját alapul veszik. Amíg egyik törvény a karrierrendszerekre jellemző, döntően „közjogias” és centralizált szabályozási módszereket részesíti előnyben, addig egy másik inkább a „munkajogias” és decentralizált megoldásokra helyezi a hangsúlyt, míg a harmadik ennek valamilyen szintű vegyítésére „esküszik”. Így bár valamennyi esetben hasonló jogalkotói szándék azonosítható, mégis teljesen más megközelítés tükröződik egyik vagy másik jogviszony szabályozása mögött. Mindezek alapján számos kérdés megfogalmazható; vajon melyik rendszermegoldás illeszkedik „jobban” a közszolgálati jogalkotás nemzetközi trendjeihez? Milyen jogi és személyzetpolitikai megoldásokat alkalmaz egyik vagy másik szabályozási irányvonal? Vajon a differenciálódás vagy fragmentálódás hozzájárulhat a közszolgálati életpályák modernizálásához? Egyáltalán, beszélhetünk-e ebben az esetben kész megoldási útvonalakról vagy egyelőre inkább egy „posztbürokratikus” útkeresés szemtanúi vagyunk?
Hivatkozások
Czaputowicz, J. & Sakowicz, M. (2013). Public Administration in Poland. In Liebert, S., Condrey, S., Stephen, E. & Goncharov, D. (Eds.), Public Administration in Post-Communist Countries: Former Soviet Union, Central and Eastern Europe, and Mongolia (pp. 293–317). Taylor and Francis Book. https://doi.org/10.4324/9781315089300-13
Demmke, C. (2019). The Legitimacy of Civil Services in the 21st Century. Oxford Research Encyclopedia of Politics. https://doi.org/10.1093/acrefore/9780190228637.013.982
György, I. (1998). Közszolgálat, közszolgálati jog, közszolgálati törvény [Public Service, Public Service Law, Public Service Act]. Magyar Közigazgatás, 48(3), 129–139.
György, I. (2014). Az autonóm szervek személyi állományának közszolgálati jogviszonyáról [On the Civil Service of the Staff of the Autonomous Bodies]. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.
György, I. (2019). Kormányzati személyzetpolitika és közszolgálati pragmatika [Government Personnel Policy and Civil Service Pragmatics]. In Hazafi, Z. (Ed.), Kormányzati személyzetpolitika [Government Personnel Policy] (pp. 111–126). Dialóg Campus Kiadó.
Hazafi, Z. (2019a). Európai modellek [European Models]. In Hazafi, Z. (Ed.), Kormányzati személyzetpolitika [Government Personnel Policy] (pp. 72–78). Dialóg Campus Kiadó.
Hazafi, Z. (2019b). A közszolgálati jogalkotás fejlődése a rendszerváltozás után [Development of Civil Service Legislation after the Change of Regime]. In Hazafi, Z. & Ludányi, D. (Eds.), Közszolgálati jog I. [Civil Service Law I] (pp. 11–18). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet.
Hegyesi, Z. & Juhász, D. (2021). A kormányhivatalok kormánytisztviselői [Government officials of the government offices] (270. §, 277. §). In Hazafi, Z. & Ludányi, D. (Eds.), Kommentár a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényhez [Commentary to Act CXXV of 2018 on Government Administration] (pp. 770–790). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Itrich-Drabarek, J. (2012). The Legal Foundations and the Quality and Ethical Standards of the Polish Civil Service. In Itrich-Drabarek, J. & Morczka, K. & Swietlikowski, L. (Eds.), Civil
Service in Poland (pp. 9–37). University of Warsaw. https://doi.org/10.3726/978-3-653-05019-6
Itrich-Drabarek, J. (2015). The Civil Service in Poland – Theory and Experience. Peter Lang GmbH.
Kártyás, G. (2019). Díjazás a közszolgálati foglalkoztatási jogviszonyokban [Remuneration in the Public Service]. In Kiss, Gy. (Ed.), Közszolgálati életpályák jogi szabályozása [Legal Regulations of Public Service Careers] (pp. 231–244). Dialóg Campus Kiadó.
Kiss, Gy. & Hazafi, Z. (2019). Az életpálya fogalmáról [About the Concept of Career]. In Kiss, Gy. (Ed.), Közszolgálati életpályák jogi szabályozása [Legal Regulations of Public Service Careers] (pp. 19–62). Dialóg Campus Kiadó.
Ludányi, D. (2020). A közszolgálati jogviszony differenciálódása [The Differentiation of the Public Service Legal Relationship]. Munkajog, 4(1), 42–51.
Magasvári, A. (2021). Egy új jogviszony „születése” – az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony vizsgálata [The ‘Birth’ of a New Legal Relationship – An Examination of the Tax and Customs Service Relationship]. In Csaba, Z. & Zsámbokiné Ficskovszky, Á. (Eds.), Tehetség, szorgalom, hivatás [Talent, Diligence, Profession] (pp. 69–85). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.1.5
Mikkelsen, S., Ľudmila - Števove, K. & Dlesková, A. (2017). Remuneration and benefits in Central Government Civil Service in the EU Member States and European Comission. Government Office of Slovakia.
Nemec, J. (2018). Public Administration Reforms in Slovakia: Limited Outcomes (Why?). The NISPAcee Journal of Public Administration and Policy, 11(1), 115–134. https://doi.org/10.2478/nispa-2018-0005
Petrovics, Z. (2018). A közszolgálati jogviszony tartalmának integrálása és differenciálása [The Integration and Differentiation of the Content of the Public Service Legal Relationship]. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 6(1), 140-159.
Staroňova, K. (2016). Remuneration of the Civil Service in Slovakia: Transparency and Predictibility of the System. Comenius University in Bratislava.
Staroňová, K. (2017). Performance appraisal in the EU Member States and the European Commission. Government Office of Slovakia.
.png)
