Rekviem egy álomért

Kulcsszavak: rendészettudomány, Rendészeti Kutatóintézet, Rendészettudományi Doktori Iskola, Rendőrtiszti Főiskola

Absztrakt

Cél: Visszaemlékezés a rendészettudomány létrejöttét megelőző belügyi tudományos kutatások sikeres történetére, nevezetesen a Belügyminisztériumban, 1991-ben létrejött Rendészeti Kutatóintézetben folyt elméleti és alkalmazott kutatásokra.
Módszer: Számbavétele annak, hogy a Rendészeti Kutatóintézet fennállása alatt milyen kutatások folytak az intézményben, valamint annak bemutatása, hogy e kutatások eredményei milyen mértékben járultak hozzá a rendészettudomány későbbi elfogadtatásához, akkreditációjához.
Megállapítások: A Belügyminisztérium Rendészeti Kutatóintézetének, majd a Rendőrtiszti Főiskola Vezetőképző és Kutatóintézetének 1991 és 1998 közötti tevékenysége érdemes arra, hogy a kutatóintézeti múlt fontos örökségeként megemlékezzünk róla. Állítható, hogy a Rendészeti Kutatóintézetben folytatott akkori kutatások nélkül nem kerülhetett volna sor a rendészettudomány akadémiai elismerésére, ami megalapozta a Rendészettudományi Doktori Iskola létrehozását.
Érték: Értéknek tekintjük azt, hogy a tudományos kutatás és vezetőképzés több éven keresztül egyetlen intézet keretei között, az említett kutatóintézetben kapott helyet, ennek eredményeként a képzésben mindig jelen voltak a rendészetelmélet legújabb hazai és nemzetközi eredményei, a kutatók pedig a vezetői tanfolyamokon tájékozódhattak a gyakorlat helyzetéről, ellenőrizhették munkájuk fogadtatását a rendészeti szolgálatoknál, és a kritikákból tanulhattak is. Több olyan törekvés, ami a rendszerváltozás idején fogalmazódott meg először, valósággá vált. Például a felsőfokú rendészeti képzés egyetemi szintre emelése, a mesterképzés meghonosodása, a rendészettudomány elfogadottságának megerősödése, a rendészettörténeti források gyarapodó feltárása, és mindezen eredmények megjelenése a Magyar Rendészettudományi Társaság működésében.

Hivatkozások

A magyar rendőrség civil kontrollja (1997). Jelentés és javaslatok. Kézirat.

A szervezett bűnözés Magyarországon (1994). Rendőrtiszti Főiskola.

Búzás P. (1996). Az előállítás jogintézményének vizsgálata. Új Rendészeti Tanulmányok, 3, 25–39.

Csikyné Hartai M. (1994). A célközpontos vezetés alkalmazásának rendőri tapasztalatai. Rendészeti Tanulmányok, 2, 186–204.

Dános V. & Tauber I. (1992). A magyar társadalom elvárásai a rendőrséggel kapcsolatban. Rendészeti Tanulmányok, 4, 5–13.

Dános, V. (1995). Aspects of Achievemnt and Efficiency Measuring of the Police Activity. Új Rendészeti Tanulmányok, 122–129.

della Porta, D. (1996). Tömegdemonstrációk rendőri kezelése a mai demokráciákban – kutatási program. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 11–17.

Fehérvári J. (1994). A rendőrség vezető erőinek nemzeti és nemzetközi továbbképzése. Rendészeti tanulmányok, 4, 39–53.

Felkai, L. (1995). The Organization of the Hungarian Police. Új Rendészeti Tanulmányok, 20–23.

Ficzere L. (1997). Közigazgatás és rendészeti igazgatás. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 23–31.

Finszter G. (1998). Rendvédelem és kriminálpolitika. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 48–94.

Finszter G. (2021). A rendőr akadémiától az egyetemig. Magyar Rendészet, 21(ksz), 101–121. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.ksz.7

Guillen, F. (1995). Decentralization of the Decison Leveli n Police Corps and the Rule of Law in Modern Democratic Systems. Új Rendészeti Tanulmányok, 50–67.

Hegyi L.-né (1994). „A társadalom és a fegyveres erők” projekt kutatási eredményeinek felhasználása a rendvédelmi vezetőképzés kialakításában. Rendészeti Tanulmányok, 2, 161–185.

Ignatov, V. (1995). Centralisation and Decentralisation of the Police Service sin the Republic of Bulgaria. Új Rendészeti Tanulmányok, 40–47.

Kántás P. (1997). A rendészet fogalmához. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 50–66.

Kerezsi K. (2020). A rendőrség militarizálódása: A rendőrség militarizálódása: áldás vagy átok? Magyar Rendészet, 20(3), 147–162. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.9

Krémer F. (2010). Rossz döntések kora Rendészetpolitikai tévelygések a rendszerváltás első húsz évében. Napvilág Kiadó.

Lebeuf, M.-E. & Szabó, D. (1995). Centralisation and Decentralisation of Police Services Management – Elements of Understanding Canadian Experience. Új Rendészeti Tanulmányok, 68–82.

Lengyel K. P. (1992). A szavahihetőség problematikája az igazságügyi pszichológiai szakértői vizsgálatokban. Rendészeti Tanulmányok, 4, 179–182.

Malét-Szabó E. (2020). A rendvédők pszichológiája. In Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 186–242). Dialóg Campus.

Manfred, M. (1994): Rendőrség, állampolgárok és politika. Rendészeti Tanulmányok, 4, 5–15.

Marteray, C. du (1995). Public Security and Criminal Police- Unite or Separate Competencies. Új Rendészeti Tanulmányok, 104–112.

Matei L. (1994). A magyar rendőroktatás jellemzői, modernizálásnak lehetőségei. Rendészeti Tanulmányok, 2, 130–139.

Moran, P. J. (1995). Measuring Police Activities through Performande Development and Review. Új Rendészeti Tanulmányok, 113–121.

Orbán B. (2020). A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye. Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.

Stréhli G. (2021). A hivatásos állományúak továbbképzése. Kézirat.

Szabó A. (2004). Helyet kér a rendészettudomány. Előterjesztés a IX. Osztály számára a rendészeti tudomány befogadására. Magyar Rendészet, 14(1), 21–26.

Szakács G. (1994). Működhet-e a Rendőrtiszti Főiskola valóságos főiskolaként. Rendészeti Tanulmányok, 2, 140–154.

Szamel L. (1997). Közigazgatás – rendészet – rendészeti szankció. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 7–22.

Szikinger, I. (1993). Community Policing in Hungary: Perspectives and Realities. In Dölling, D.

& Feltes, T. (Eds.), Community Policing: Comparative Aspects of Community Oriented Police

Work (pp. 146–150). Felix Verlag.

Szikinger I. (1994). Rendészet, rendőrség és szociális jogállamiság Németországban. Rendészeti Tanulmányok, 2, 43–51.

Szikinger I. (1996). A gyülekezési jog szabályozásának mai kérdései. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 18–31.

Szikinger I. (1997). A rendvédelem jogi alapkérdései. Új Rendészeti Tanulmányok, 1, 32–49.

Timoránszky P. (1992). A menedékjog történelmi gyökereiről, különös tekintettel a magyar menedékjogra. Rendészeti tanulmányok, 4, 137–172.

Virányi G. (1994). Gondolatoka rendészeti tisztképzés és vezetőképzés korszerűsítéséhez. Rendészeti Tanulmányok, 2, 155–160.

Megjelent
2022-05-17
Hogyan kell idézni
KorinekL. (2022). Rekviem egy álomért. Belügyi Szemle , 70(5), 887-905. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.5.1
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei