Kriminalisztikai pszichológia: hogyan segíthet a pszichológia a bűnüldözésben?
Absztrakt
Cél: Jelen cikkben azt szeretném bemutatni, hogy a pszichológia, különösen annak kriminalisztikai alkalmazott területe, hogyan segítheti a nyomozó hatóságokat az egyes bűncselekmények eredményes felderítésében. Noha a rendvédelemben dolgozó pszichológusok többsége alapellátó szakemberként dolgozik, és alapjaiban a kollégák pszichikai alkalmassági vizsgálatait végzik, illetve a mentális jó- és jóllét megteremtésén dolgoznak, lényeges látnunk, hogy a pszichológia tudománya ennél jóval összetettebb módon alkalmazható a rendvédelemben, és nagy relevanciával bír a bűnügyi területeken is.
Módszertan: Hazai és nemzetközi tanulmányok is sokat foglalkoznak ezen témával, noha néhány esetben a kriminálpszichológia és kriminalisztikai pszichológia szinonimaként kerül megnevezésre. Jelen tanulmányban szakirodalmi áttekintést teszek, hogy a kriminalisztikai pszichológia milyen eszközökkel segítheti az eredményes felderítést.
Megállapítások: Noha a specifikus elkövetői profilalkotás módszere nem újdonság, az elsősorban sorozat-bűncselekmények felderítésére kidolgozott eljárás az egyedi bűncselekmények felderítésekor is nagy relevanciával bír. Továbbá az életellenes bűncselekményeken túl a szexuális jellegű bűncselekmények elemzés-értékelése során is jól alkalmazható, ahogyan a kihallgatási stratégiák megtervezésekor is.
Érték: Jelen tanulmányban a kriminalisztikai pszichológia két módszertani eleme, a profilalkotás és a kihallgatási stratégia kerül elemzésre, a szexuális bűncselekmények tükrében.
Hivatkozások
Alföldi Á. D. (2012). A profilalkotás tudományterületi elhelyezkedése és elméleti modelljei. Magyar Tudomány, 173(8), 980–987.
Boros J. & Csetneky L. (2000). Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó.
Boros J. (2004). Jogpszichológia és kriminálpszichológia. Belügyi Szemle, 52(6), 5–19.
Csernyikné Póth Á. & Fogarasi M. (2006). Kriminálpszichológia. Rejtjel Kiadó.
Douglas, J. E., Ressler, R. K., Burgess, A. W. & Hartman, C. R. (1986). Criminal profiling from crime scene analysis. Behavioral Sciences & The Law, 4(4), 401–421. https://doi.org/10.1002/bsl.2370040405
Fliegauf G. (2012). A börtönpszichológia elhatárolása a kriminálpszichológiától. Börtönügyi Szemle, 31(1), 45–62.
Gee, D. & Belofastov, A. (2007). Profiling Sexual Fantasy: Fantasy in Sexual Offending and the Implications for Criminal Profiling. In Kocsis, N. R. (Ed.), Criminal Profiling – International Theory, Research and Practice (pp. 49–72). Humana Press. https://doi.org/10.1007/978-1-60327-146-2_3
Haller J., Bellavics Zs. M. & Baráth N. E. (2020). Kriminálpszichiátria – elméleti háttér és gyakorlati hasznosítás. Magyar Rendészet, 20(3), 119–135. https://doi.org/10.32577/mr.2020.3.7
Hamden, R. H. (2021). Psychology of Terrorists – Profiling and Counter Action. CRC Press, Taylor & Francis Group.
Hazelwood, R. R. & Warren, J. I. (2003). Linkage analysis: Modus operandi, ritual, and signature in serial sexual crime. Aggression and Violent Behavior, 8, 587–598. https://doi.org/10.1016/S1359-1789(02)00106-4
Innes, B. (2007). Bűnös elmék. Pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Skandi-Wald Könyvkiadó.
Kemény G. (1999). A profilalkotás adaptálásáról. Belügyi Szemle, 47(3), 3–20.
Korinek L. & Lévay M. (2013). A kriminológia fogalma, feladata, kutatási területei; helye és szerepe a bűnügyi tudományokban és a társadalomban. In Gönczöl K, Kerezsi K., Korinek L. & Lévay M. (Szerk.), Kriminológia – Szakkriminológia (pp. 23–44). CompLex Jogi és Üzleti Kiadó.
Lehoczky Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(6), 62–81.
Nagy E. & Elekesné Lenhardt Zs. (2004). A specifikus elkövetői profilalkotás elmélete és gyakorlata. Belügyi Szemle, 52(6), 51–65.
Nagy M. (2020). A női terrorizmus. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem.
Nagy M. (2019). A terrorista profilalkotás lehetséges tendenciái. In Baráth N. E. & Mezei J. (Szerk.), Rendészet-tudomány-aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével (pp. 206–212). Doktoranduszok Országos Szövetsége.
O’Donohue, W. (2021). A Forensic Interview Protocoll for Adult Sexual Assault: Content Validity and Consumer Acceptability. International Journal of Psychology & Psychological Therapy, 21(1), 133–147.
Pásztor A., Mityók Cs. & Németh F. (2009). A rendvédelmi bűnügyi-kriminálpszichológiai tevékenység szakmai protokollja. In Vajger É. & Virág L. (Szerk.), A rendvédelmi tevékenység szakmai protokollja (pp. 303–331). Határrendészeti Tanulmányok.
Petőfi A. (2017). A 2008–2009-es romagyilkosság-sorozat nyomozása. Belügyi Szemle, 65(7-8), 38–55. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.7-8.2
Petrétei D. (2019). Elkövetői profilalkotás és a bűnügyi helyszín elemzése. Rendőrségi Tanulmányok, 1, 3–50.
Popper P. (2014). A kriminalitásig súlyosbodó személyiségzavarok pszichikai tényezőinek vizsgálata. Saxum Kiadó.
Schlesinger, L. B., Kassen, M., Mesa, B. & Pinizzotto, A. (2010). Ritual and Signature in Serial Sexual Homicide. Journal of the American Academy of Psychiatry and the Law, 38, 239–246.
Szatmári A. (2019). A különleges bánásmódot igénylő sértettek meghallgatásának bűnüldözési lehetőségei és tapasztalatai a rendőrségi eljárásokban. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.),
A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői (pp. 181–189). Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XXI. Magyar Hadtudományi Társaság.
Szijártó L. (2018). Alkalmazott pszichológiai módszerek a terrorizmus elleni harcban. Szélsőséges csoportok és személyek internetes tevékenységének pszichológiai szempontú tartalomelemzése. Doktori disszertáció. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Vilics T. (2020). Kriminálpszichológia és kriminálpszichológus. Magyar Rendészet, 20(4), 219–239. https://doi.org/10.32577/mr.2020.4.14
Visontai-Szabó J. (2017). A jog és a pszichológia összekapcsolódása: úton egy új tudományág kialakulása felé. In Homoki-Nagy M. & Hajdú J. (Szerk.), Ünnepi kötet dr. Zakár András c. egyetemi tanár 70. születésnapjára (pp. 291–302). Szegedi Tudományegyetem.
.png)
