Új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények Miskolc vidéki szegregátumaiban Magyarországon
Absztrakt
Cél: A cikk az új pszichoaktív szerek és a szegregáció kapcsolatát vizsgálja egy városban (Miskolc), bemutatva annak hatásmechanizmusát. A tanulmány azt kívánaja bemutatni, hogy a deprivált társadalmi milliő, a szegénység és a kilátástalanság kiváló táptalaja a kábítószerbűnözés ezen új formájának. Struktúrálva ezzel a kábítószerbűnözést a szegényebb rétegek számára megfizethető új pszichoaktív szerekkel (ÚPS) és a klasszikus kábítószerekkel kapcsolatos bűnözésre.
Módszertan: A kutatás céljára tekintettel a vizsgálat elsősorban szakirodalmi és történeti adatokra, jogforrások áttekintésére, rendőrkapitánysági eset statisztikák és KSH adatok elemzésére épült. Elemzésre került a városi döntéshozók által a probléma kezelésére tett szabályozási törekvései is.
Megállapítások: Az új pszichoaktív szerek nyomornegyedeket céloznak meg, így strukturálják a drogpiacot. A szegények könnyen hozzáférhetnek az ÚPS-ekhez, míg a gazdagabb társadalmi rétegek a klasszikus drogokhoz (kokain, MDMA stb.) fordulnak. Az ÚPS jelenléte egy adott területen megváltoztatja a bûnözési tendenciát és megõrzi az elmaradottságot. Hosszú távon lassítja a javulást. A bűnüldözési és igazságügyi eszközök nem elegendőek ennek kezelésére és csökkentésére. Ráadásul alacsonyabb büntetési tétellel fenyegeti a törvény az ÚPS-ekkel való kereskedést, így még annak kockázati felára sem épül bele az ilyen anyagok árába, biztosítva ezzel a nincstelenek számára történő könnyű hozzáférést. Miközben az ilyen szerek egészségügyi és társadalmi veszélyei legalább, ha nem magasabb szinten vannak mint a hagyományos kábítószereké.
Érték: Az eredmények hasznosak lehetnek a városi döntéshozók, a bűnmegelőzési szakemberek és a rendőrség vezetése számára. A tanulmány képes tájékoztatni a szélesebb tudományos közvéleményt az ÚPS összetett veszélyeiről. A tanulmány fontos kiindulópont lehet a kábítószerbűnözés új jelenségeinek további kutatásához és az új pszichoaktív szerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi károk mértékének feltárásához. Ahogy a bűnüldözés számára új módszerek és kriminalisztikai ajánlások kidolgozására.
Hivatkozások
Andorka, R. (2006). Bevezetés a szociológiába [Introduction to sociology]. Osiris.
ESPAD (2011). Report Substance Use Among Students in 36 European Countries. http://www.espad.org/sites/espad.org/files/The_2011_ESPAD_Report_FULL_2012_10_29.pdf
European Drug Report, Trends, and Development (2021). https://www.emcdda.europa.eu/system/files/publications/13838/TDAT21001ENN.pdf
Grogger, J. (1991). Certainty vs. Severity of Punishment. Economic Inquiry, 29, 297–309.
Haraszti, M. (2018). A munkaerőhiány kialakulásának okai és hatásai Magyarországon és az Európai Unióban [The causes and effects of labour shortages in Hungary and the European Union]. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. http://midra.uni-miskolc.hu/document/29337/25168.pdf
Janssen, H. (1991). Chicago-Schule. In Hans-Jürgen, K (Ed), Kriminologie Lexikon. 4. (pp. 181–182). Kriminalistik Verlag.
King, L. A., & Kicman, A. T. (2011). A brief history of ‘new psychoactive substances. Drug Test Analysis (3), 401–403. https://doi.org/10.1002/dta.319
Központi Statisztikai Hivatal (2020). Migration margin in Hungary 2004-2019. https://www.ksh.hu/thm/2/indi2_1_6.html
Lannert, J. (2017). Kábítószer-használat a szegregátumban élő általános iskolás gyerekek körében [Drug use among primary school children living in segregated areas]. Vezetői összefoglaló.
https://www.tudok.hu/files/2/vezetoiosszefoglalodrog_korr.pdf
Lengyel, I., Vas, Zs., Lukovics, M. & Gyurkovics, J. (Edt.) (2015). Vidéki járások versenyképessége Magyarországon [Rural competitiveness in Hungary]. Szegedi Tudományegyetem. http://eco.u-szeged.hu/download.php?Docid=78781
Lóránt, K (Ed.) (2017). Az acélváros végnapjai, Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben [The final days of the steel city, i.e., how the jobs of twenty thousand people ceased in the Lenin Metallurgical Works]. Antológia Kiadó.
Madras, B. K. (2016). The Growing Problem of New Psychoactive Substances (NPS). In Baumann, M., Glennon, R. & Wiley J. (Eds.), Neuropharmacology of New Psychoactive Substances (NPS). Current Topics in Behavioral Neurosciences (pp. 1–18). Springer. https://doi.org/10.1007/7854_2016_34
Mátyás, Sz. (2020). A kábítószer-bűnözés elleni küzdelem mint stratégiai kihívás a magyar bűnüldözésben [The fight against drug crime as a strategic challenge in Hungarian law enforcement]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Mezei, K. (2019). A szervezett bűnözés az interneten [Organized crime on the Internet.] In Mezei, K. (Ed.), A bűnügyi tudományok és az informatika [Criminal sciences and IT] (pp. 125–147). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Mihályi, H. (2020). Lélekszám és társai – Kis miskolci demográfia. [Population and others - A small demography of Miskolc]. Szellem és tudomány különszáma, 454–465.
Moldova, Gy. (2009). Érik a vihar – riport Miskolcról [A storm is brewing - report from Miskolc]. Urbis kiadó.
Nagy, J. (2013). Kritikus kábítószerek hatóanyag-tartalmának fokozott monitorozása. Nemzeti Szakértő és Kutató Központ.
Németh, Á. & Költő A. (Eds.) (2016). Egészség és egészségmagatartás iskoláskorban [Health and health behavior at school age]. Az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű,
az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás 2014. Évi felméréséről készült nemzeti jelentés.
Peacock, A., Bruno, R., Gisev, N., Degenhardt, L., Hall, W., Sedefov, R., White, J., Thomas, K. V., Farrell, M. & Griffiths, P. (2019). New psychoactive substances: challenges for drug surveillance,
control, and public health responses. Lancet, 394(10209), 1668–1684. https://10.1016/S0140-6736(19)32231-7
Reuter, P. & Pardo, B. (2017). Can new psychoactive substances be regulated effectively? An assessment of the British Psychoactive Substances Bill. Addiction, 112, 25–31. https://10.1111/add.13439
Ritter, I. (2016). Remix – Új típusú pszichoaktív anyagok és a büntetőeljárás [Remix - New types of psychoactive substances and the criminal procedure]. In Vókó, Gy. (Ed.), Kriminológiai Tanulmányok 53. (pp. 98-117). Országos Kriminológiai Intézet.
Sivadó, M. (2014). Új kihívások a droghelyzet kezelésében itthon, Európában és a világban – kis alkohológiai kitekintéssel [New challenges in dealing with the drug situation at home, in Europe and in the world - with a little alcoholological perspective]. In Gaál Gy. & Hautzinger, Z. (Eds.), Tanulmányok a „Biztonsági kockázatok - rendészeti válaszok” című tudományos konferenciáról [Studies from the scientific conference ‘Security risks - law enforcement responses.’] (pp. 235–242). Magyar Hadtudományi Társaság.
Sumnall, H., Evans-Brown, M. & McVeigh, J. (2011). Social, policy, and public health perspectives on new psychoactive substances. Drug Test Analysis, 3. 515–523. https://doi.org/10.1002/dta.310
Szécsi, J. & Sik, D. (2016). Szerhasználat egy hátrányos helyzetű járás szegregátumaiban [Substance use in the slums of a deprived district]. Esély, 2, 115–131. http://www.esely.org/kiadvanyok/2016_2/2016-2_4-1_Szecsi-Sik_Szehasznalat.pdf
Tihanyi, M., Mátyás, Sz, Vári, V. & Krasnova, K. (2020). Drug Policy in Hungary: Current Trends and Future Prospects. Siberian Law Review, 4, 485–494.
Ujváry, I. (2013). Tudnivalók az Új Pszichoaktív Szerek szabályozásáról [Information on the regulation of New Psychoactive Drugs].
United Nations (2013). Word Drug Report.
Vaiano, F., Pascali, J. P. & Bertol, E. (2019). New psychoactive substances: An actual problem or an overestimated phenomenon? Forensic Science International, 304, 109941. https://doi.org/10.1016/j.forsciint.2019.109941
Varró, E. & Kadét, G. (2010). A roma lakosság hozzáférése az uniós fejlesztési forrásokhoz Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében [Roma access to EU development funds in Szabolcs-Szatmár-Bereg and Borsod-Abaúj-Zemplén counties]. Társaság a Szabadságjogokért. http://tasz.hu/files/tasz/imce/Varro_kadet_kutatas.pdf
.png)
