Az állami legitim fizikai erőszak monopóliumának fejlődése, különös tekintettel a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök jogszabályi hátterének változásaira

Tibor Sztodola

doi:10.66102/BSZ.2026.1.3

Sztodola Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem

DOI: https://doi.org/10.66102/BSZ.2026.1.3

Kulcsszavak: legitim erőszak, kényszerítő eszközök, intézkedési alapelvek, ultima ratio, emberi jogok

Absztrakt

A tanulmány az állam legitim fizikai erőszak-monopóliumának érvényesülését vizsgálja a büntetés-végrehajtási rendszerben, különös tekintettel a kényszerítő eszközök jogszerű és arányos alkalmazására. Célja a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény kényszerítő eszközökre vonatkozó szabályainak elemzése az elmúlt harminc év jogfejlődésének tükrében, kiemelve a 2007-es és 2014-es reformokat. A módszertan a jogszabályok összehasonlító elemzésére és gyakorlati alkalmazásuk vizsgálatára épül. Az eredmények szerint a törvény már elfogadásakor korszerű alapelvekre támaszkodott, különösen az arányosság, a szükségesség és az emberi élet védelme tekintetében. A 2007-es módosítás szűkítette a lőfegyverhasználat kereteit, míg a 2014-es reform tovább erősítette az alapelvi követelményeket és pontosításokkal járult hozzá a szakmai hatékonyság növeléséhez.

Hivatkozások

9/2004. (III. 30.) AB határozat az 1994. évi XXXIV. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatáról

1988. évi 3. törvényerejű rendelet a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről

1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 04-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

1995. évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Bartha Tibor: A nem halálos fegyverek és alkalmazásuk lehetőségei a magyar honvédség egyes nem háborús katonai műveleteiben. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola, PhD Értekezés, Budapest, 2005.

Britannica - State monopoly on violence. Online: https://www.britannica.com/topic/state-monopolyon-violence (Letöltés ideje: 2025. október 07.)

Case of Abdullah Yaşa and Others v. Turkey, (Application no. 44827/08). Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-122885%22]} (Letöltés ideje: 2025. október 09.)

Case of Ali Güneş v. Turkey (Application no. 9829/07). Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-122885%22]} (Letöltés ideje: 2025. október 09.)

Case of Izci v. Turkey (Application no. 42606/05). Online: https://hudoc.echr.coe.int/eng#{%22itemid%22:[%22001-122885%22]} (Letöltés ideje: 2025. október 09.)

Council of Europe - Az emberi jogok fejlődéstörténete. Online: https://www.coe.int/hu/web/compass/the-evolution-of-human-rights (Letöltés ideje: 2025. október 06.)

Farkas Ádám (2016): A fegyveres erőszak az államról és a jogról alkotott fogalmaink körében. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, National University of Public Service, Budapest, ISSN 2498-5627, www.allamtudomany.hu, p. 10.

Halmai Gábor - Tóth Gábor Attila (2003, szerk.): Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, ISBN: 9633893046

Koósné Mohácsi Barbara (2018): A személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jog. In: Jakab András - Fekete Balázs (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: Bodnár Eszter, Jakab András). Online: http://ijoten.hu/szocikk/a-szemelyi-szabadsaghoz-es-biztonsaghoz-valo-jog (Letöltés ideje: 2025. szeptember 25.)

Lőrincz József (2018): Börtönügyünk a trianoni határok között a II. világháborúig. Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis), HU-ISSN 1216-6774, XXVIII. évf. 56. sz.

Magyarország Alaptörvénye

Nagy Károly (1999): Nemzetközi jog. Püski Kiadó Kft., Budapest, ISBN: 9639188190

Weber, Max (1946): Politics as a Vocation. In: From Max Weber: Essays in Sociology (szerk. H. H. Gerth és C. Wright Mills), New York: Oxford University Press, p. 78.

Zakariás Kinga (2025): A személyi szabadsághoz való jog mint a legrégibb múltra visszatekintő alapjog. Online: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1996/1/Zakarias_A_szemelyi_szabadsaghoz_valo_jog.pdf (Letöltés ideje: 2025. szeptember 25.)