Az antropogén hatások mértékének térbeli különbségei és változásai hazai tájakon felszínborítási és talajdiagnosztikai adatok alapján

  • Tibor Novák Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
  • Szabolcs Balogh Debreceni Egyetem, TTK, Tájédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
  • József Incze Debreceni Egyetem, TTK, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
Kulcsszavak: felszínborítás változás, antropogén hatások, tájváltozás, táji indikátorok, talajok antropogén átalakítása

Absztrakt

A tájkutatással egyidős az a törekvés, hogy a különböző tájak antropogén átalakítottságát vagy éppen természetességét objektív módszer segítségével fejezzük ki. Az antropogén hatások kifejezésére leggyakrabban a növényzet, vagy a tájak ökológiai állapota szolgál indikátorként. Tanulmányunkban a felszínborítási adatoknak a talajjellemzőkre gyakorolt hatásával és azok megváltozásával jellemeztük az egyes hazai kis- és középtájak antropogén átalakítottságának mértékét. Az eredmények alapján a városodási és iparosodási folyamatok következtében lezajló közismert, és széles körben tanulmányozott talaj- és tájdegradációs folyamatok mellett a táj- és talajhasználat extenzifikációja által érintett jóval nagyobb kiterjedésű területekre illetve azok térbeli koncentrációjára tudtunk rámutatni.

Megjelent
2020-01-27
Rovat
Értekezések