Térbeli-társadalmi átalakulás, szociális válság és válságkezelés Miskolc és Ózd gettósodó városrészeiben

Absztrakt

Bevezetés

A tanulmány Miskolcon és Ózdon található gettósodó városrészek rendszerváltozás óta zajló társadalmi folyamatait, a kialakult szociális válságot, illetőleg arra válaszul válságkezelési beavatkozásokat mutat be. Az egykoron fontos ipari központok a szocializmus csúcsteljesítményei, az akkori fejlesztéspolitika iskolapéldái voltak: Építésük volumene kivételesen nagy ívű Magyarország egyéb iparvárosaival összevetve. Ugyanakkor példátlan mélységű az a szerkezeti válság is, amelyet a rendszerváltozás keretében történt társadalmi, gazdasági, politikai átalakulások következményeként elszenvedtek. Stigmatizált településekké váltak. (Amely helyzet a média több évtizedes negatív sztereotípiákat erősítő hatásának egyaránt felróható.) Neveik három évtizede összekapcsolódtak az etnikai színezetet (is) kapó szegénységgel és bűnözéssel, a nyomorukat generációkról generációkra tovább örökített, gettókba kényszerült emberek sorstalan élethelyzetének látványával. Feszültséggel teli leszakadó roncstársadalmak jöttek létre. Olyannyira, hogy magyarországi összehasonlításban gyakorlatilag egyedülálló társadalmi és szociális válsággal kénytelenek megküzdeni – előzetes tapasztalatok és megfelelő eszközök hiányában. Jelen írással célom kettős. Egyrészt a gettósodás folyamatát, a gettók kialakulásának lépcsőfokait, azok történeti fejlődését, döntően a gettókra (úgy, mint a koncentrált szegénység tereire) jellemző társadalmi jelenségeket mutatom be. Másrészt Miskolc és Ózd jelenleg létező, a közeli vagy a távolabbi múltban felszámolt, már rehabilitált, rehabilitáció alatt álló, vagy rehabilitációra váró gettói kerülnek elemzésre. Méghozzá a részben vagy egészben eredményes beavatkozások menete, azok társadalmi következményei tükrében. Módszertana úgyszintén kettős. A témával foglalkozó magyar, valamint nemzetközi szakirodalom másodelemzése megtörtént. Ezeket 2016 és 2018 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye több iparvárosában lefolytatott előzetesen validált, félig strukturált interjúk (N=39) következtetései egészítették ki. A cikkben olvasható kutatási eredmények a „Városfejlődési pályák és válságkezelési alternatívák – Miskolc, Ózd és Kazincbarcika rendszerváltozás utáni társadalmi, gazdasági és térszerkezeti átalakulása[1]” című, 2018-ban megjelent, e cikk szerzőjének tollából származó doktori értekezés tézisein alapszanak.