Az okos város fogalom megjelenése a magyar közép- és nagyvárosok fejlesztési dokumentumaiban

Absztrakt

Az okos város (smart city) napjaink legnépszerűbb, globálisan elterjedt városfejlesztési fogalma. A 2010-es évek elején hazánkban is megjelent, napjainkra pedig az egyik legtöbbet hivatkozott városfejlesztési koncepcióvá lépett elő. Jelen vizsgálatban, mely egy átfogóbb kutatás részét képezi, arra keresem a választ, hogy ez a folyamat hogyan tükröződik a városfejlesztési dokumentumokban. Felvázolom, hogyan kategorizálhatjuk a települések részvételét az okos város diskurzusban ezen dokumentumok alapján, illetve, hogy megfigyelhető-e valamilyen összefüggés az okos város koncepció adaptálása és a városok földrajzi elhelyezkedése, lakosságszáma, jogállása között. A vizsgálat a 2014-2020-as programozási ciklus végén zajlott, amely kedvező időpont arra, hogy jó áttekintést kapjunk arról, hol tart most a folyamat, hogyan terjedt az okos város koncepció, milyen lépéseket tettek eddig az egyes városok, milyen alapokkal lépnek a következő fejlesztési ciklusba.

Az okos város koncepció általános elterjedése és az alkalmazott módszertan bemutatása után a hazai szakpolitikai dokumentumokban történő megjelenését ismertetem. A szakpolitikai dokumentumok vizsgálata alapján csoportosítom a hazai nagyvárosokat az okos város koncepció adaptálásának formája és mélysége alapján, majd röviden arra is kitérek, jellemzően hogyan értelmezik a települések városfejlesztési dokumentumai az okos város koncepciót, illetve milyen célokat fogalmaznak meg a szakpolitika helyi adaptálásakor.