Nyitni vagy nem nyitni? – Pilisi barlangok szellőzöttsége a geokémiai adatok tükrében

Attila Demény; Ágnes Berentés; György Czuppon; Richárd Kovács; Szabolcs Leél-Őssy; Gergely Surányi

doi:10.32643/fk.145.3.3

Attila Demény Földtani és Geokémiai Intézet, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Ágnes Berentés Földtani és Geokémiai Intézet, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
György Czuppon Földtani és Geokémiai Intézet, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
Richárd Kovács Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Szabolcs Leél-Őssy Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Eötvös Loránd Tudományegyetem
Gergely Surányi MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport

DOI: https://doi.org/10.32643/fk.145.3.3

Kulcsszavak: pilisi barlangok, cseppkő, stabil izotópgeokémia, szellőzés, környezetvédelem

Absztrakt

A cseppkőképződmények a paleoklimatológiai kutatás egyik legfontosabb és legtöbb információt nyújtó tárgyai. Ugyanakkor a környezeti viszonyokra utaló adatok értelmezéséhez ismernünk kell az adott barlang működését, meg kell állapítsuk, hogy az adott helyszínen képződő karbonát összetétele milyen kapcsolatban áll a környezeti paraméterek változásával. A tanulmány a Vacska-barlangban gyűjtött cseppkőképződmények és üveglemezeken kivált karbonát stabilizotóp-geokémiai elemzésének eredményeit mutatja be. A karbonátképződmények legfiatalabb, az utolsó 1-2 évtizedben képződött rétege a barlang bejáratától legtávolabb eső egyetlen helyszín kivételével erős szellőzöttségre utaló izotópfrakcionációs jelet mutat, ami karbonátszöveti változással is járt. A szöveti változást megelőzően a cseppkőképződmények karbonátja nem mutat szellőzöttségre utaló összetételeket, ami arra utal, hogy a barlangi területek összenyitása okozhatta a változást. Ennek alapján javasoljuk helyi lezárások beépítését a Vacska-barlangban, illetve a környezetében levő Ariadne-barlangrendszerben. A tanulmány jó példát mutat arra, hogy a felfedező kutatás eredményei hasznosíthatóak a gyakorlati környezetvédelemben, a szigorúan védett barlangi környezet megóvásában.