A létező falusi világ a fogalmak és folyamatok Prokrusztész-ágyában

Absztrakt

A Magyarország Nemzeti Atlasza Társadalom kötetének szerkesztése közben számos kérdés és probléma merült fel a magyarországi falvak tipológiájával és társadalmi-gazdasági folyamataival kapcsolatban. Mivel ezek kifejtésére az atlaszban a szűk terjedelmi korlátok miatt nem volt lehetőség, így e tanulmányban kívánjuk ezeket a kételyeket, problémákat áttekinteni. Elsőként a falvak definiálásának problémáját járjuk körül, vagyis azt, hogy mely települések tekinthetők falunak ma Magyarországon? Vajon az összes nem városias közigazgatási egység falu-e, illetve létezhetnek-e falvak közigazgatási önállóság nélkül? Számos olyan egykori önálló település van, amely elvesztette közigazgatási önállóságát, de minden jellegzetessége alapján faluszerű. Másrészt számos közigazgatásilag önálló törpefalu található csak néhány tucat lakóval, mindenféle egyéb funkció nélkül. A tanulmány második részében azokkal az új társadalmi gazdasági folyamatokkal (urbanizáció-szuburbanizáció, társadalmi-gazdasági változások, a helyi identitás megváltozása) foglalkozunk, melyek különösen nehézzé teszik a falvak csoporotsítását.