A Tisza-tó vízinövény társulásainak és élőhely-típusainak vegetáció térképe, hínártársulások dinamikájának alakulása

Elemér Szalma

doi:10.59258/hk.17596

Szalma Elemér Magyar Hidrológiai Társaság Vizes élőhely-védelmi szakosztály

Kulcsszavak: Tisza-tó, Kiskörei-tározó, vegetáció térkép, vízinövény társulások, áramlóvizű élőhelyek, eutróf állóvízű (mocsári) élőhelyek, disztróf (láptavi) élőhelyek, geofizikai vizsgálatok

Absztrakt

A Kiskörei-tározó, Tisza-tó 1994. és 1998. évekre vonatkozó térinformatikai támogatású vegetáció-térképei 2000-2001. években készültek el, ezek részletes kiértékelése 2004. évben fejeződött be. A Kiskörei-tározó magasabbrendű vízinövényeinek megjelenését és terjedését elsődlegesen, a víztest áramlási viszonyai (lotikus, lentikus), a víz tápanyag-ellátottsága (eu- és mezotróf) és a vízutánpótlás milyensége (felszíni, felszín alatti) határozzák meg. Ezek alapján a tározóban három: 1. áramlóvizű, 2. eutróf állóvízű (mocsári) és 3. disztróf állóvízű (polihumózus vizű, láptavi) élőhelytípusokat tudtunk azonosítani. A térinformatikai támogatottságú vegetáció-térképek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az egyes élőhelytípusokat és a hozzá tartozó társulások mind térbeli, mind időbeli változásait nyomon követhessük, ezáltal az összefüggéseket, rejtett törvényszerűségeket, korábbi és jelenlegi terepbotanikai tapasztalatokkal kiegészítve, újra értelmezzük.

Információk a szerzőről

Szalma Elemér, Magyar Hidrológiai Társaság Vizes élőhely-védelmi szakosztály

SZALMA ELEMÉR a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense, a Szalma Bt. ügyvezető igazgatója. Biológia- testnevelés és biológia szakos általános és középiskolai tanári diplomákat a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (Szeged) és a József Attila Tudományegyetemen (Szeged) szerezte. Doktori disszertációját a József Attila Tudományegyetem védte 1986-ban melynek címe: „A Tisza-menti holtágak hínárvegetációjának synökológiai analízise”. A PhD fokozatot 2004. évben a Debreceni Egyetemen szerezte, melynek címe, „Vízinövények életformája és élőhelyeik szerinti csoportosítása”. Kutatási területe: álló és folyóvizek vízi makrofita társulásainak hidrobotanikai vizsgálata. Felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek, szikes tavak és lápok kutatása. Vízi- és mocsári növényfajok élet- és növekedési formáinak ökológiája. Vízinövények funkcionális csoportjainak ökológiai és ökohidrológiai kutatása. Az SZTE Hidroökológiai kutatócsoport vezetője. A Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportjának elnökhelyettese, a CSEMETE környezetvédelmi egyesületalapító- és elnökségi tagja: A Magyar Hidrológiai Társaság Vizes élőhely-védelmi szakosztály elnöke és a Társaság tagja 2016 óta.

Hivatkozások

Armstrong, W. (1979). Aeration in higher plants. Adv. Bot. Res., 7. pp. 225-332. https://doi.org/10.1016/S0065-2296(08)60089-0

Armstrong, W., Beckett, P.M. (1987). Internal aeration and the development of stelar anoxia in submerged roots. A multishelled mathematical model combining axial diffusion of oxygen in the cortex with radial losses to the stele, the wall layers and the rhizosphere. New Phytol 105. pp. 221-245. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1987.tb00860.x

B. Tóth M. (1977). A tározó területén fekvő holtágak hidroökológiai viszonyai. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Budapest. pp. 95-97.

Bancsi I. (1977). Az Abádszalóki kísérleti terület vizsgálatának eredményei. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Budapest. pp. 112-137.

Bárdosi E., Nagy S., Dévai Gy., Grigorszky I., Kiss B., Végvári P., Bancsi I. (2000). Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny, 80. évf. 5. szám, pp. 275-277.

Bodrogközy Gy. (1965). Die Vegetation des Theiss- Wellenraumes. II. Vegetationanalyse und Standortökologie der Wasser- und Sumpflanzenzönoze im Raum von Tiszafüred. Tiscia 1. pp. 5-31.

Braun-Blanquet, J. (1964). Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. – 3. Aufl., Springer, Wien / New York, 6 5. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Decay, J.W.H. (1980). Internal winds in waterlilies: an adaptation for life in anaerobic sediments. Science. 210. pp. 1017-1019. https://doi.org/10.1126/science.210.4473.1017

Decay, J.W.H. (1981). Pressurized ventilation in yellow waterlily. Ecology 62. pp. 1137-1147. https://doi.org/10.2307/1937277

Decay, J.W.H., Klug, M.J. (1979). Methane efflux from lake sediments trough water lillies. Science 203. pp. 1253-1255. https://doi.org/10.1126/science.203.4386.1253

Decay, J.W.H., Klug, M.J. (1982). Ventilation by floating leaves in Nuphar. Amer. J. Bot. 69 (6). pp. 999-1003. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1982.tb13344.x

Hamar, J. (1987). A Kiskörei-tározó vízi vegetációja. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. pp. 205-213.

Kiss J., Szalma E. (2007). Tündérrózsák és a gravitációs tér!? Magyar Geofizika 48. évf. 2. szám. pp. 1001-1014.

Kitka G. (2003). A Tisza-tó környezeti hatásainak és vegetációjának vizsgálata geoinformatikai eszközökkel. Diplomamunka, - SZTE. Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, pp. 1-44.

KÖTIVIZIG adatszolgáltatás (2001) A Kiskörei Laboratórium 2000. 06. 14, 2001. 05. 07. és 2001. 07. 14. adatai

Pomogyi P., Bancsi I., Szalma E. (1996). A Kiskörei - tározó (Tisza-tó) vegetációtérképezése. Bot. Közlem. pp. 174-175.

Pomogyi P., Szalma E. (1995). A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári vegetációja 1993-1994. Kutatási Jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1 –19.

Pomogyi P., Szalma E. (1996). A makrovegetáció szerkezeti változásának felmérése a Kiskörei-tározóban 1996 nyarán. Tanulmány. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1-4.

Pomogyi P., Szalma E. (1998). A kiskörei-tározó vízi- és mocsári vegetációja 1997-1998. Kutatási jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1-11.

Sass J. (1987). A Kiskörei tározó egyes jellemzőinek vizsgálata távérzékelési eszközökkel. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. pp. 111-120.

Szalma E. (1998a). A new classification of hydrophyte life form. Management and ecology of aquatic plants. 10th EWRS International Symposium on Aquatic Weeds, Lisboa. pp. 131-134.

Szalma E. (1998b). Vízinövények életformái. Hidrológiai Közlöny, 78. évf. 5-6. szám 342.

Szalma E., Pomogyi P. (1999). The Morphological Basis of the Distribution of Water-Chestnut (Trapa natans L.). XVI. International Botanical Congress, St. Louis, Missouri, USA, Absracts. 443.

Szalma E. (1998c). Kiskörei-tározó vízinövény állományainak ökológiai vizsgálata (A növényzet betelepülése és terjedése). Kutatási jelentés. Kézirat. Szeged. pp. 1-10.

Szalma E., Bódis K., Juhász G., Zádori A., Szakál Sz., Fejes Cs., Aleksza R., Pomogyi P. (2002). A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári növényzetének 1994–1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése. I. Vízinövények. Hidrológiai Közlöny, 82. évf. Hidrobiológus Napok Különszám, pp. 128-152.

Szalma E., Kiss J. (2006a). Paradigmaváltás a hidrobiológiában, avagy hol alakulnak ki a lápi és szikes élőhelyek? The 13th. Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged. Abstracts of the conference pp. 19-23.

Szalma E., Kiss J. (2006b). A Kiskunsági Nemzeti Park területén található felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek botanikai és geofizikai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. pp. 61-62.

Teszárné N.M., Márialigeti K., Végvári P., Csépes E., Bancsi I. (2005). A jég alatti rétegzettség vizsgálata az Óhalászi-Holt-tiszán, Hidrológiai Közlöny, 85. évf. Hidrobiológus Napok Különszám, pp. 144-146.

Tóth J., Almási I. (2001). Interpretation of observed fluid potantial patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids. 1. pp. 11-36. https://doi.org/10.1046/j.1468-8123.2001.11004.x

Varga L. (1931). A hínár (Potamogeton pectinatus L.) érdekes alakulása a Fertőben. A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, Vol. IV. pp. 343-355.