A Tisza-tó vízinövény társulásainak és élőhely-típusainak vegetáció térképe, hínártársulások dinamikájának alakulása

Elemér Szalma

doi:10.59258/hk.17596

Elemér Szalma Hungarian Hydrological Society Wetland Protection Section

Keywords: Lake Tisza, Kiskörei reservoir, vegetation map, aaquatic plant associations, flowing water habitats, eutrophic standing water (marsh) habitats, dystrophic (bog) habitats, geophysical investigations

Abstract

The GIS-supported vegetation maps of the Kiskörei reservoir and Lake Tisza for the years 1994 and 1998 were published in 2000-2001. were completed in 2004, their detailed evaluation was completed in 2004. The appearance and spread of the higher-order aquatic plants of Kiskörei Reservoir are primarily determined by the movement conditions of the water body (lotic, lentic), the nutrient supply of the water (eu- and mesotrophic) and the quality of the water supply (surface, subsurface). Based on these, we were able to identify three habitat types in the reservoir: 1. flowing water, 2. eutrophic stagnant water (swamp) and 3. dystrophic stagnant water (polyhumous water, bog lake). Geospatial-supported vegetation maps provided the opportunity to track the spatial and temporal changes of each habitat type and its associated associations, thus reinterpreting the connections and hidden regularities, supplemented by previous and current field botanical experiences.

Author Biography

Elemér Szalma, Hungarian Hydrological Society Wetland Protection Section

ELEMÉR SZALMA is a retired associate professor at the University of Szeged, managing director of Szalma Bt. He obtained biology-physical education and biology majors in primary and secondary school teaching at the Gyula Juhász Teacher Training College (Szeged) and the József Attila University (Szeged). His doctoral dissertation was defended by József Attila University in 1986 with the title: "Synecological analysis of the seaweed vegetation of the Tisza backwaters". He obtained his PhD degree at the University of Debrecen in 2004, with the title "Lifeforms of aquatic plants and grouping according to their habitats". Field of research: hydrobotanical investigation of aquatic macrophyte associations of stagnant and flowing waters. Research of groundwater-dependent wetlands, brackish lakes and bogs. Ecology of life and growth forms of aquatic and marsh plant species. Ecological and ecohydrological research of functional groups of aquatic plants. Head of the SZTE Hydroecology research group. Deputy president of the Szeged group of the Hungarian Biological Society, founding and board member of the environmental protection association CSEMETE: President of the Wetland Protection Section of the Hungarian Hydrological Society and member of the Society since 2016.

References

Armstrong, W. (1979). Aeration in higher plants. Adv. Bot. Res., 7. pp. 225-332. https://doi.org/10.1016/S0065-2296(08)60089-0

Armstrong, W., Beckett, P.M. (1987). Internal aeration and the development of stelar anoxia in submerged roots. A multishelled mathematical model combining axial diffusion of oxygen in the cortex with radial losses to the stele, the wall layers and the rhizosphere. New Phytol 105. pp. 221-245. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1987.tb00860.x

B. Tóth M. (1977). A tározó területén fekvő holtágak hidroökológiai viszonyai. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Budapest. pp. 95-97.

Bancsi I. (1977). Az Abádszalóki kísérleti terület vizsgálatának eredményei. In: Bancsi, I. (szerk): Adatok a Tisza környezettani ismertetéséhez, különös tekintettel a Kiskörei vízlépcső területére. KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratórium, Kisköre. VIZDOK Budapest. pp. 112-137.

Bárdosi E., Nagy S., Dévai Gy., Grigorszky I., Kiss B., Végvári P., Bancsi I. (2000). Az oxigénviszonyok változatossága holtmedrek példáján. Hidrológiai Közlöny, 80. évf. 5. szám, pp. 275-277.

Bodrogközy Gy. (1965). Die Vegetation des Theiss- Wellenraumes. II. Vegetationanalyse und Standortökologie der Wasser- und Sumpflanzenzönoze im Raum von Tiszafüred. Tiscia 1. pp. 5-31.

Braun-Blanquet, J. (1964). Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. – 3. Aufl., Springer, Wien / New York, 6 5. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Decay, J.W.H. (1980). Internal winds in waterlilies: an adaptation for life in anaerobic sediments. Science. 210. pp. 1017-1019. https://doi.org/10.1126/science.210.4473.1017

Decay, J.W.H. (1981). Pressurized ventilation in yellow waterlily. Ecology 62. pp. 1137-1147. https://doi.org/10.2307/1937277

Decay, J.W.H., Klug, M.J. (1979). Methane efflux from lake sediments trough water lillies. Science 203. pp. 1253-1255. https://doi.org/10.1126/science.203.4386.1253

Decay, J.W.H., Klug, M.J. (1982). Ventilation by floating leaves in Nuphar. Amer. J. Bot. 69 (6). pp. 999-1003. https://doi.org/10.1002/j.1537-2197.1982.tb13344.x

Hamar, J. (1987). A Kiskörei-tározó vízi vegetációja. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. pp. 205-213.

Kiss J., Szalma E. (2007). Tündérrózsák és a gravitációs tér!? Magyar Geofizika 48. évf. 2. szám. pp. 1001-1014.

Kitka G. (2003). A Tisza-tó környezeti hatásainak és vegetációjának vizsgálata geoinformatikai eszközökkel. Diplomamunka, - SZTE. Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, pp. 1-44.

KÖTIVIZIG adatszolgáltatás (2001) A Kiskörei Laboratórium 2000. 06. 14, 2001. 05. 07. és 2001. 07. 14. adatai

Pomogyi P., Bancsi I., Szalma E. (1996). A Kiskörei - tározó (Tisza-tó) vegetációtérképezése. Bot. Közlem. pp. 174-175.

Pomogyi P., Szalma E. (1995). A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári vegetációja 1993-1994. Kutatási Jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1 –19.

Pomogyi P., Szalma E. (1996). A makrovegetáció szerkezeti változásának felmérése a Kiskörei-tározóban 1996 nyarán. Tanulmány. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1-4.

Pomogyi P., Szalma E. (1998). A kiskörei-tározó vízi- és mocsári vegetációja 1997-1998. Kutatási jelentés. Kézirat. Keszthely-Szeged. pp. 1-11.

Sass J. (1987). A Kiskörei tározó egyes jellemzőinek vizsgálata távérzékelési eszközökkel. In: Bancsi, I. és Karcagi, G. (szerk): Album a Kiskörei tározó térségéről. KÖTIVIZIG, Szolnok. pp. 111-120.

Szalma E. (1998a). A new classification of hydrophyte life form. Management and ecology of aquatic plants. 10th EWRS International Symposium on Aquatic Weeds, Lisboa. pp. 131-134.

Szalma E. (1998b). Vízinövények életformái. Hidrológiai Közlöny, 78. évf. 5-6. szám 342.

Szalma E., Pomogyi P. (1999). The Morphological Basis of the Distribution of Water-Chestnut (Trapa natans L.). XVI. International Botanical Congress, St. Louis, Missouri, USA, Absracts. 443.

Szalma E. (1998c). Kiskörei-tározó vízinövény állományainak ökológiai vizsgálata (A növényzet betelepülése és terjedése). Kutatási jelentés. Kézirat. Szeged. pp. 1-10.

Szalma E., Bódis K., Juhász G., Zádori A., Szakál Sz., Fejes Cs., Aleksza R., Pomogyi P. (2002). A Kiskörei-tározó hínár- és mocsári növényzetének 1994–1998 közötti változása, a vegetáció-térképek földrajzi információs rendszer (FIR) segítségével való feldolgozása és értékelése. I. Vízinövények. Hidrológiai Közlöny, 82. évf. Hidrobiológus Napok Különszám, pp. 128-152.

Szalma E., Kiss J. (2006a). Paradigmaváltás a hidrobiológiában, avagy hol alakulnak ki a lápi és szikes élőhelyek? The 13th. Symposium on Analytical and Environmental Problems, Szeged. Abstracts of the conference pp. 19-23.

Szalma E., Kiss J. (2006b). A Kiskunsági Nemzeti Park területén található felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek botanikai és geofizikai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. pp. 61-62.

Teszárné N.M., Márialigeti K., Végvári P., Csépes E., Bancsi I. (2005). A jég alatti rétegzettség vizsgálata az Óhalászi-Holt-tiszán, Hidrológiai Közlöny, 85. évf. Hidrobiológus Napok Különszám, pp. 144-146.

Tóth J., Almási I. (2001). Interpretation of observed fluid potantial patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids. 1. pp. 11-36. https://doi.org/10.1046/j.1468-8123.2001.11004.x

Varga L. (1931). A hínár (Potamogeton pectinatus L.) érdekes alakulása a Fertőben. A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, Vol. IV. pp. 343-355.

Vegetation map of the aquatic plant associations and habitat types of Lake Tisza, regularities of the dynamics of water plants associations

Abstract

Author Biography

References