Folyó vagy csatorna? A Kis-Rába a századfordulón

Márton Simonkay

doi:10.59258/hk.19229

Simonkay Márton Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történeti Intézet, Jelenkortörténeti Tanszékének https://orcid.org/0000-0001-6529-7712

DOI: https://doi.org/10.59258/hk.19229

Kulcsszavak: Csatorna, folyószabályozás, környezettörténet, Rába, vízenergia, vízimalom, vízjog

Absztrakt

Mitől tekintünk természetesnek vagy mesterségesnek egy felszíni vízfolyást? Milyen gyakorlati, elsősorban anyagi következményei lehetnek ennek? A Kis-Rába történetének vízhasználati konfliktusai a 19–20. század fordulóján e kérdéskör körül csúcsosodtak ki. A kérdés a kortársak számára a kiváltó okok – a Rába alsó szakaszának szabályozása, az érdekelt birtokosok térbeli elhelyezkedése, a gőzmalmok térnyerése, a mérnöki tudás bővülése és a víz erejének alulbecslése – számossága ellenére elsősorban a nicki vízosztómű építési és fenntartási költségeiről szóló, több évtizeden át húzódó pereskedés miatt volt fontos. A kutatás során feltárt kultúrmérnöki iratanyag nemcsak a századforduló tulajdonviszonyaihoz, hanem az ember és a víz lokális, összetett kapcsolatának vizsgálatához is szolgáltat adatokat.

Információk a szerzőről

Simonkay Márton, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történeti Intézet, Jelenkortörténeti Tanszékének

SIMONKAY MÁRTON az SZTE Jelenkortörténeti Tanszékének adjunktusa. 2016-ban történelem–földrajz szakos tanári diplomát szerzett az ELTÉ-n, 2024-ben megvédte PhD-dolgozatát az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskolájában. Disszertációjának témája az Alsó-Rába-vidék dualizmus kori vízrendezése és ennek társadalmi–gazdasági hatásai. Érdeklődési területe a 19–20. század magyar társadalomtörténete, különös tekintettel a környezettörténeti és a vállalkozástörténeti vonatkozásokra.

Hivatkozások

Berényi P. (1895). Sopron megye. (Megyei monografiák. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén.) Budapest.

Czigány B. (1963). Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez II. Arrabona, 5. évf. pp. 207-228.

Deák A. A. (2001). Fokok és délibábok. Hidrológiai Közlöny, 81. évf. 1. sz. pp. 39-41.

Deák A.A. (2002). Válasz Andrásfalvy Bertalan „Adatok a fokok készítéséről” mondalatára. Hidrológiai Közlöny, 82. évf. 1. sz. pp. 57-59.

Dóka K. (1977). A nicki gát építése. Vasi Szemle, 31. évf. 1. sz. pp. 129-137.

Dóka K. (1977−1978). A Rába felmérése a XIX. század első felében. Arrabona, 19-20. évf. pp. 345-379.

Dóka K. (1980). Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez I−II. Soproni Szemle, 34. évf. 1. sz. pp. 17-28., 2. sz. pp. 117-128.

Dóka K. (1987). A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918). Budapest.

Fekete K. (1947). Visszatekintés a Rábaszabályozás történetére a társulat megalakulásának 70 éves évfordulóján. In: Pichler J. (szerk.): Tanulmányok vízrendezési munkálatainkról. A központi bizottság 1943., 1944. és 1947. évben tartott gyakorlati tájékoztató előadásai. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa III. évf. 1. szám) Budapest. pp. 145-152.

Fodor Z. (2009). Fokok a magyarországi Tisza-szakaszon az átfogó szabályozás előtt. In: Andrásfalvy Bertalan – Vargyas Gábor (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. Pécs. pp. 33-48.

Gazdasági címtár (1892). Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke. Budapest.

Göcsei I. (1943). Kapuvári-Rábaköz földrajza. (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 5. (35.)) Szeged.

Győri Hírlap (1895). Gyűlés a Rábaszabályozó Társulatnál. Győri Hírlap, 1895. jún. 28., p. 4.

Győri Hírlap (1901). Uj vasút Győrbe. Rábavidéki vasút. Győri Hírlap, 1901. jún. 29. pp. 1-3.

Károlyi Z. (1973). Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története. A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Budapest. pp. 151-271.

Károlyi Zs. (1973). A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására. In: Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Budapest. pp. 23-147.

Kvassay J. (1907). A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai 11.) Budapest.

Magyar Statisztikai Évkönyv (1924). Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXIV., XXV., XXVI. Budapest.

Matkovics L. (2009). A gibárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 5. sz. pp. 33-50.

Mollay K. (1992). Soproni könyvespolc – Pájer Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen 1870-1889. Soproni Szemle, 46. évf. 4. sz. p. 383.

Németh I. (1931). Vág, sopronmegyei község története. [Kőszeg.]

Pájer I. (1990). Rábaköz népének védekezése az áradások ellen (1870-1889). Csorna.

Pájer I. (1995). A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között. In: Pájer Imre (szerk.): Rábaköz honismereti évkönyv 1995. Csorna. pp. 3-11.

Pinke Zs. (2014). Modernization and decline: an eco-historical perspective on regulation of the Tisza Valley. Journal of Historical Geography 45, pp. 92-105. https://doi.org/10.1016/j.jhg.2014.02.001

Pogonyi Gy. (1931). A társulatok. In: Kenessey Béla (szerk.): A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Budapest. pp. 20-98.

Sárközi Z. (1968). Árvizek, ármentesítés és folyószabályozás a Szigetközben és az Alsó-Rába vidékén. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki tudománytörténeti kiadványok 17.) Budapest.

Simonkay M. (2013). „Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen” – a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873–1883). Magyar Hidrológiai Társaság, XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő, 2013. július 3-5. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/dolgozatok/word/149_simonkay_marton.pdf (Letöltés dátuma: 2020. július 1.)

Simonkay M. (2014). Csorbuló önrendelkezés vagy állami siker? Érdekek és vélemények a Rába-szabályozás kapcsán (1886–1893). In: Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Víz és társadalom a középkortól a XX. század végéig. Budapest. pp. 343-376.

Simonkay M. (2024). Vízbe fúlt vállalkozás? A Fertő lecsapolási kísérlete a századfordulón. Soproni Szemle, 78. évf. 3. sz. pp. 305-327.

Szalacsy L. (1896). A Rábaszabályozó Társulat története és műveinek leírása az 1896. évi ezredévi országos kiállítás alkalmából. Budapest.

Szekendi F. (1938). A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Magyaróvár.

Timaffy L. (1988). A Rábaköz gazdaságtörténete. In. Rechnitzer János (szerk.): A Rábaköz térszerkezete. Csorna-Kapuvár. pp. 27-41.

Újházy J. (1873). A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása. Budapest.

Vadas A. (2015). A Rába-mente környezeti viszonyai a 16. század közepén egy 1543–44-es folyófelmérés tükrében. Soproni Szemle, 69. évf. 1-4. sz. pp. 16-40.

Vadas A. (2021). Egy határfolyó környezettörténete. Háború és vízgazdálkodás a kora újkori Rába-völgyben. Budapest.

Varga Gy. (2007). Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként. In: A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4–5.) Tata.

Vásárhelyi P. (2010). A természetvédelem és a vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával. In: A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7–9.) Sopron.

White, R. (1985). American Environmental History: The Development of a New Historical Field. Pacific Historical Review 54(3), pp. 297-335. https://doi.org/10.2307/3639634