River or canal? The Kis-Rába at the turn of the 19th and the 20th centuries
Abstract
What makes a surface watercourse natural or artificial? What are the practical, mainly financial, consequences? The conflicts over water use in the history of the Kis-Rába culminated around this question at the turn of the 19th and 20th centuries. The issue was important to contemporaries, despite the multiplicity of causes - regulation of the lower reaches of the Rába, the spatial location of the landowners concerned, the rise of steam mills, the expansion of engineering knowledge, and the underestimation of the power of water - primarily because of the litigation over the construction and maintenance costs of the dam near the village of Nick, which dragged on for decades. The water engineering documents uncovered in the course of this research provide data not only for the study of property relations at this period but also for the complex local relationship between man and water.
References
Berényi P. (1895). Sopron megye. (Megyei monografiák. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota a XIX. század végén.) Budapest.
Czigány B. (1963). Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez II. Arrabona, 5. évf. pp. 207-228.
Deák A. A. (2001). Fokok és délibábok. Hidrológiai Közlöny, 81. évf. 1. sz. pp. 39-41.
Deák A.A. (2002). Válasz Andrásfalvy Bertalan „Adatok a fokok készítéséről” mondalatára. Hidrológiai Közlöny, 82. évf. 1. sz. pp. 57-59.
Dóka K. (1977). A nicki gát építése. Vasi Szemle, 31. évf. 1. sz. pp. 129-137.
Dóka K. (1977−1978). A Rába felmérése a XIX. század első felében. Arrabona, 19-20. évf. pp. 345-379.
Dóka K. (1980). Adalékok a Rábaszabályozó Társulat történetéhez I−II. Soproni Szemle, 34. évf. 1. sz. pp. 17-28., 2. sz. pp. 117-128.
Dóka K. (1987). A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918). Budapest.
Fekete K. (1947). Visszatekintés a Rábaszabályozás történetére a társulat megalakulásának 70 éves évfordulóján. In: Pichler J. (szerk.): Tanulmányok vízrendezési munkálatainkról. A központi bizottság 1943., 1944. és 1947. évben tartott gyakorlati tájékoztató előadásai. (A Tisza-Dunavölgyi Társulat Központi Bizottságának kiadványa III. évf. 1. szám) Budapest. pp. 145-152.
Fodor Z. (2009). Fokok a magyarországi Tisza-szakaszon az átfogó szabályozás előtt. In: Andrásfalvy Bertalan – Vargyas Gábor (szerk.): Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. Pécs. pp. 33-48.
Gazdasági címtár (1892). Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke. Budapest.
Göcsei I. (1943). Kapuvári-Rábaköz földrajza. (Értekezések a M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 5. (35.)) Szeged.
Győri Hírlap (1895). Gyűlés a Rábaszabályozó Társulatnál. Győri Hírlap, 1895. jún. 28., p. 4.
Győri Hírlap (1901). Uj vasút Győrbe. Rábavidéki vasút. Győri Hírlap, 1901. jún. 29. pp. 1-3.
Károlyi Z. (1973). Az egyes vízvidékek szabályozási munkáinak története. A Duna-völgy vizeinek szabályozása. In: Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Budapest. pp. 151-271.
Károlyi Zs. (1973). A magyar vízi munkálatok rövid története különös tekintettel a vizek szabályozására. In: Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Budapest. pp. 23-147.
Kvassay J. (1907). A vízi társulatokra vonatkozó statistikai adatok. (A m. kir. földmívelésügyi minister kiadványai 11.) Budapest.
Magyar Statisztikai Évkönyv (1924). Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXIV., XXV., XXVI. Budapest.
Matkovics L. (2009). A gibárti vízerőmű energetikai szerepe és hatása a Hernád vízgyűjtőjére. Hidrológiai Közlöny, 89. évf. 5. sz. pp. 33-50.
Mollay K. (1992). Soproni könyvespolc – Pájer Imre: Rábaköz népének védekezése az áradások ellen 1870-1889. Soproni Szemle, 46. évf. 4. sz. p. 383.
Németh I. (1931). Vág, sopronmegyei község története. [Kőszeg.]
Pájer I. (1990). Rábaköz népének védekezése az áradások ellen (1870-1889). Csorna.
Pájer I. (1995). A Rábaköz malomipara l867 és l9l4 között. In: Pájer Imre (szerk.): Rábaköz honismereti évkönyv 1995. Csorna. pp. 3-11.
Pinke Zs. (2014). Modernization and decline: an eco-historical perspective on regulation of the Tisza Valley. Journal of Historical Geography 45, pp. 92-105. https://doi.org/10.1016/j.jhg.2014.02.001
Pogonyi Gy. (1931). A társulatok. In: Kenessey Béla (szerk.): A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Budapest. pp. 20-98.
Sárközi Z. (1968). Árvizek, ármentesítés és folyószabályozás a Szigetközben és az Alsó-Rába vidékén. (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki tudománytörténeti kiadványok 17.) Budapest.
Simonkay M. (2013). „Vagy ilyen szabályozás lesz, vagy semmilyen” – a Rábaszabályozó Társulat első évtizede (1873–1883). Magyar Hidrológiai Társaság, XXXI. Országos Vándorgyűlés, Gödöllő, 2013. július 3-5. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/31/dolgozatok/word/149_simonkay_marton.pdf (Letöltés dátuma: 2020. július 1.)
Simonkay M. (2014). Csorbuló önrendelkezés vagy állami siker? Érdekek és vélemények a Rába-szabályozás kapcsán (1886–1893). In: Horváth Gergely Krisztián (szerk.): Víz és társadalom a középkortól a XX. század végéig. Budapest. pp. 343-376.
Simonkay M. (2024). Vízbe fúlt vállalkozás? A Fertő lecsapolási kísérlete a századfordulón. Soproni Szemle, 78. évf. 3. sz. pp. 305-327.
Szalacsy L. (1896). A Rábaszabályozó Társulat története és műveinek leírása az 1896. évi ezredévi országos kiállítás alkalmából. Budapest.
Szekendi F. (1938). A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története. Magyaróvár.
Timaffy L. (1988). A Rábaköz gazdaságtörténete. In. Rechnitzer János (szerk.): A Rábaköz térszerkezete. Csorna-Kapuvár. pp. 27-41.
Újházy J. (1873). A Rába s a vele vízművileg összefüggő Rábcza, Répcze, Kisrábatorok és Marczal szabályozása és csatornázása, továbbá a Hanyság és a Fertő lecsapolása. Budapest.
Vadas A. (2015). A Rába-mente környezeti viszonyai a 16. század közepén egy 1543–44-es folyófelmérés tükrében. Soproni Szemle, 69. évf. 1-4. sz. pp. 16-40.
Vadas A. (2021). Egy határfolyó környezettörténete. Háború és vízgazdálkodás a kora újkori Rába-völgyben. Budapest.
Varga Gy. (2007). Törpe vízierőművek előkészítése a területi vízgazdálkodás részeként. In: A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4–5.) Tata.
Vásárhelyi P. (2010). A természetvédelem és a vízgazdálkodás összehangolása sokfeladatú létesítmények és együttműködések kialakításával. In: A Magyar Hidrológiai Társaság XXVIII. Országos Vándorgyűlése (Sopron, 2010. július 7–9.) Sopron.
White, R. (1985). American Environmental History: The Development of a New Historical Field. Pacific Historical Review 54(3), pp. 297-335. https://doi.org/10.2307/3639634
Copyright (c) 2025 Márton Simonkay
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
