Analysis of the vertical changes of the Lower Drava River morphology due to natural and anthropogenic impacts

  • Flóra Pomázi Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Sándor Baranya Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Alexander Anatol Ermilov Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék
  • Gergely Tihamér Török Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
  • Gábor Horváth Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.
  • PÁL IRINA Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.

Abstract

Based on the revised River Basin Management Plan („VGT2”) of the Hungarian part of the Danube River Basin, significant bed erosion can be observed in most Hungarian rivers. The incision has been the most intensive in case of the Drava River (approx. 3-4 cm/year), caused by natural and anthropogenic (river regulation interventions, dams and hydropower plants, sand and gravel mining). However, the effects of individual factors tend to overlap, making it difficult to distinguish the hydromorphological response of the river to them. An additional difficulty in identifying the impacts of bed incision is that little information is available to investigate the various factors. In the present study, the value of the incision was estimated based on the analysis of the available hydrological (water level time series), morphological (sediment data, bed surveys, river regulations) and dredging data. Before the 18th century, human interventions were not significant, and the morphology of the river was natural. Taking anthropogenic interventions as the triggering effect, the incision process of the Lower Drava riverbed can be divided into three periods. In the first period (from the end of the 18th century to 1974), only river regulation interventions took place, but their impact was significant (1,3 m deepening in ca. 120 years). In the second period (from 1975 to 2002/2011), three Croatian HPPs were built, and simultaneously, intensive sand and gravel extraction took place in the Lower Drava River. The effects of the HPPs was most intensive in the nearest station at Őrtilos (the rate of incision exceeded 7,7 cm/year), while sand and gravel mining along the full reach caused ca. 0,80 cm/year incision. In the third period (from 2003/2012 to the present), based on the analysis of low water levels and bed surveys, it can be concluded that a new state of equilibrium appears to be formed almost at the entire section of the Lower Drava River after the cessation of anthropogenic effects. It is important to note that the 10-20-year period since the end of dredging is not necessarily considered representative for trend analysis.

Author Biographies

Flóra Pomázi, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

POMÁZI FLÓRA építőmérnök BSc oklevelét 2016-ban, majd Infrastruktúra-építőmérnök MSc diplomáját 2018-ban szerezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg az egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének doktorandusza. Doktori kutatásának témája a folyami lebegtetett hordaléktranszport. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2013 óta tagja.

Sándor Baranya, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

BARANYA SÁNDOR építőmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte 2003-ban, PhD fokozatát ugyanitt 2010-ben. Jelenleg a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi docense. Kutatási területe folyók medermorfológiai, áramlástani és hordalékvándorlási vizsgálata terepi eljárásokkal és számítógépes modellezéssel. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2003 óta tagja.

Alexander Anatol Ermilov, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék

ERMILOV ALEXANDER ANATOL okleveles építőmérnök, doktorandusz a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén. Doktori kutatásának témája a folyami áramlás és a mederfenék kölcsönhatásának vizsgálata. 2015-ben TDK II. helyezést kapott a „Balaton szélkeltette vízcsere folyamatainak numerikus modell alapú vizsgálata” című dolgozattal, majd ezen értekezéssel I. helyezést ért el a Magyar Hidrológiai Társaság Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázatán. MSc diplomamunkáját a Norwegian University of Science and Technology-n védte meg 2017-ben.

Gergely Tihamér Török , Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

TÖRÖK GERGELY TIHAMÉR építőmérnöki oklevelét 2012-ben, PhD fokozatát 2018-ban szerezte meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Jelenleg az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos munkatársa. Kutatási területe a vegyes szemösszetételű folyómedrek morfodinamikai folyamatainak vizsgálata. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2010 óta tagja.

Gábor Horváth , Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.

HORVÁTH GÁBOR vízgazdálkodási mérnök, vízrajzi szakmérnök, 1984 óta a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozója. 1988-tól dolgozik a vízrajz szakterületén, 1994-től csoportvezetőként, 2003-tól osztályvezető-helyettesként, majd 2014-től osztályvezetőként. Feladatköre az igazgatósági vízrajzi monitoring irányítása, fejlesztése. Az igazgatósági vízrajzi távmérőhálózat alapítója, több nemzetközi projekt menedzselésének irányítója. A Magyar-Horvát Duna és Dráva Vízgyűjtő Albizottság hidrológus szakcsoport magyar delegációjának vezetője. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2007 óta tagja.

PÁL IRINA , Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, 7623 Pécs, Köztársaság tér 7.

PÁL IRINA meteorológus mérnök, 1992 óta a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság dolgozója. A Vízrajzi és Adattári Osztályon kiemelt műszaki referensként dolgozik. Főbb tevékenységei és feladatkörei a hidrometeorológiai hálózat működtetése, adatok gyűjtése, feldolgozása, értékelése, hidrológiai statisztikák készítése, adatszolgáltatás. Számtalan hazai és nemzetközi projekt részvevője. Közreműködött több szakmai program fejlesztésében és tesztelésében. Emellett a Magyar-Horvát Duna és Dráva Vízgyűjtő Albizottság hidrológus szakcsoportjának tagja. A Magyar Hidrológiai Társaságnak 2019 óta tagja.

Published
2023-04-05
How to Cite
PomáziF., BaranyaB., ErmilovA. A., Török G. T., Horváth G., & PÁL I. (2023). Analysis of the vertical changes of the Lower Drava River morphology due to natural and anthropogenic impacts. Hungarian Journal of Hydrology, 103(1), 32-47. https://doi.org/10.59258/hk.10988
Section
Tudományos közlemények