Vízépítési tevékenység hatása a természetes vizek halállományára

Zoltán Zsoldos

Zoltán Zsoldos North-Hungarian Water Directorate

Keywords: Fish population of natural waters, river controls, reservoirs, dams, limnophilic species, rheophilic species

Abstract

The decline of fish stocks in natural waters is an old history. The review of the technical literature is also timely because the Water Industry provides a habitat for aquatic and water-related organisms from a technical point of view. The article seeks the answer to how and why the fish population of our natural waters has decreased in the past century and a half. The topic can be presented by analysing the articles published in the columns of the Halászat magazine between 1980-2017. The second part of the article looks investigate the dams affect the fish stock among the water construction activities by analysing the results of fishing catches.

Author Biography

Zoltán Zsoldos , North-Hungarian Water Directorate

ZOLTÁN ZSOLDOS, flood and inland water protection engineer (National Public Service University, 2022), chemical engineer Bsc. (Debrecen University, 2017), general agricultural engineer (Szent István University, specialization in fish farming, 2000). His place of work is the Water Directorate of Northern Hungary, where he has been working as a regional supervisor since March 2020. He has always been attracted by the wildlife of natural waters, which is why he obtained his diploma in agricultural engineering specializing in fish farming. In water affairs, the goal is to reconcile river regulation and flood protection goals with meeting the needs of wildlife, in order to increase the ecological service of water retention.

References

Bíró P. (1993). A Balaton halállományának változásai és jelenlegi helyzete. Halászat 1993/1. pp. 22-24.

Bíró P., B. Muskó I. (1994). A küsz (Alburnus alburnus L.) populáció dinamikája és tápláléka a Balaton parti övében. Halászat 1994/2. pp. 86-92.

Dobrai L. (1994). Dráva vizet a Balatonba Halászat. Somogyi hírlap alapján1994/3. pp. 121.

Felvidéki I. (1982). Egy természetes vizekkel foglalkozó tanulmány margójára- Hozzászólás Gönczy János cikkéhez. Halászat 1994/1. pp. 11-12.

Fóris Gy. (1984). Az amur hasznosítása a mederfenntartási halasításban. Halászat 1984/4. pp. 99-101. doi:10.1016/0045-8732(84)90169-4

Giczi F. (1988). A Balaton halgazdálkodása. Halászat 1988/5. pp. 131-133. doi:10.2307/3972212

Gönczy J. (1980). Folyóink halállományának pótlási lehetőségei. Halászat 1980/2. pp. 44-47.

Gönczy J. (1981/a). A természetes vizek halállománya, Halászat 1981/4. pp. 123.

Gönczy J. (1981/b). A természetes vizek halállománya, Halászat 1981/ 5. pp. 149-150.

Harka Á. (1985). A Kiskörei Víztározó halállománya. Halászat 1985/2. pp. 35-37.

Harka Á. (1997). Terjed vizeinkben a fekete törpeharcsa. Halászat 1997/3. pp. 109-110. doi:10.1515/dig.1997.1997.5.109

Harka Á. (2003). A globális felmelegedés hatása halfaunánkra. Halászat 2003/2. pp. 58-60.

Harka Á. (2008). A tiszai halfauna változásai az utóbbi másfél évszázadban. Halászat 101/1. szám. pp. 28-39.

Herman o. (1887). A magyar halászat könyve. K. M. Természettudományi Társulat. p. 520.

Hoitsy Gy. (1995). A Bodrog és a Bodrogzug hal-ökofaunisztikai fölmérése. Halászat 1995/3. pp. 100-104.

Józsa V. (2022). szóbeli közlés.

Józsa V., Kozlowski J. (2010). Egyes invazív halfajok (fehér busa-Hypophtalmichthys molitrix, pettyes busa- Aristchhys nobilis, ezüstkárász- Carassius auratus gibelio) hatása a különböző vizes ökoszisztémák halfaunájára. Halászat 2010/1. pp. 32.

Keve G. (2022). szóbeli közlés

Kovács P. (1990). A Kiskörei-tározó halbiológiai vizsgálata. Halászat 1990/1. pp. 8-9.

Kirjasniemi M, Kirjasniemi J., Tátrai I., Józsa V. (1997). Halállományok szabályozása a Balatonban: ragadozó-préda kapcsolat a parti övben. Halászat 1997/2. 8 pp. 5-90.

Pénzes B. (2000). A tiszai halpusztulás krónikája. Halászat 2000/2. pp. 58-59.

Pénzes B., Repkényi Z. (1998). A dunai halpusztulás. Halászat 1998/2. pp. 54-55.

Pintér K. (1996). A magyar halászat 1995. évi statisztikája. Halászat 1996/2. pp. 51-53.

P. Károlyi Zs. (1982). A magyar halászat-tógazdálkodás történetéből IV-Halászatunk a török hódoltság korában. Halászat 1982/2. pp. 48-50.

Répássy M. (1929). A magyar vízmunkálatok története 1856-1927. Stádium Sajtóvállalat Rt. p. 204.

Solymos E. (1985). Árvíz és halgazdálkodás. Halászat 1985/6. pp. 179.

Specziár A., Tölg L. (2000). A Balaton dévérkeszeg állományának vizsgálata. Halászat 2000/3. pp. 135-144.

Szitó A., Györe K. (1995). A Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény szakaszán élő márna (Barbus barbus L.) növekedése, mortalitása, táplálékának vizsgálata. Halászat 1995/3. pp. 132-136.

Tahy B. (1980/a). Új üzemtervek a természetes vizeken 1981-től. Halászat 1980/3. pp. 68.

Tahy B. (1980/b). Milyen hal kihelyezését írjuk elő az új üzemtervekben. Halászat 1980/5. pp. 129.

Tahy B. (1985). Milyen nagyságú ponttyal népesítsük a horgászvizeket? Halászat 1985/6. pp. 175.

Woynárovich E. (1989). A balatoni halász-horgász vitához. Halászat 1989/4. pp. 97-99.

Woynárovich E. (1991). A halász-horgász viszony kilátásai. Halászat 1991/1. pp. 21-22.

Woynárovich E. (1992.) És azután? Halászat 1992/3. pp. 110-111.

Zsigmond R. (2021). Halfogási adatok 2010-2008. Adatszolgáltatás.

The effect of water construction activities on the fish population of natural waters

Abstract

Author Biography

References