A víz- és környezetjog rendszer viselkedése
Absztrakt
A mechanikus dolgok sajátosságait megismerhetjük az elemeik részletes vizsgálatával, szisztematikus elemzéssel, lineáris logikával. A nagy, de szervezetlen tömegeket statisztikai módszerekkel kutatjuk. Van ugyanakkor a jelenségeknek egy nagy közbenső rétege, amit nehezen kiszámítható, nem-lineáris folyamatok jellemeznek. Ezeket legjobban a rendszertudományok segítségével értelmezhetjük. A rendszer megközelítés lehetővé teszi, hogy megoldjunk olyan komplex problémákat (wicked problems, perfect storms stb.), amik egyébként ellenállnak a hagyományos pozitivista siló-gondolkodásnak. Feltárjuk, hogy a rendszer elemei hogyan szerveződnek struktúrákba, milyen folyamatokat alakítanak ki és együtt hogyan hoznak létre olyan eredményeket, amikre külön-külön az elemeik képtelenek lennének.
Lehetséges, hogy rendszer elemzéssel képesek lehetünk a jog lényegének jobb megértésére, sőt hatékonyabb jogszabályokat tudunk alkotni és eredményesebben alkalmazhatjuk azokat? A jog is egy rendszer? Vagy még inkább alrendszerek egymásra épülő rendszere, ami maga is beágyazódik nagyobb társadalmi-gazdasági rendszerekbe? Avégett, hogy ezeket a hipotéziseket ellenőrizhessük, két jelentős konkrét jogi problémát vizsgálunk meg és megkíséreljük őket rendszertudományi fogalmi keretben értelmezni, különösen azért, mert szembetűnően őrzik a rendszerük integritását, ellenállnak a külső változtatási törekvéseknek. Az első példa a vízjog egy részének, a kis kapacitású mezőgazdasági kutak létesítésével kapcsolatos szabályoknak mintegy 140 éves organikus fejlődése. A jogterület fokozatosan alkalmazkodott a helyi agrárérdekek és a felszín alatti vizek fenntartható kezelésének kettős feladatához, viszont figyelemre méltó sikerrel ellenállt egy hirtelen, rendszer-idegen változtatásnak. A másik példában a klímajognak, ennek a viszonylag új jogágazatnak a fejlődését elemezzük, ami közelről sem nevezhető sikertörténetnek, éppen azért, mert a vonatkozó jogforrások rendszere szívósan ellenáll a változtatásnak. Azt találjuk, hogy a jog, mint összetett, rugalmas rendszer képes megőrizni az integritását, akkor is, ha ennek nem mindig örülünk. Ennek megértéséből, felhasználásából ugyanakkor talán új megközelítések, hatékonyabb jogfejlesztési, jogalkalmazási stratégiák is következhetnek.
Hivatkozások
Baume, S. (2009). On political theology: A controversy between Hans Kelsen and Carl Schmitt, History of Europe-an Ideas, Volume 35, Issue 3, 2009. pp. 369-381, ISSN 0191-6599. https://doi.org/10.1016/j.histeuroideas.2009.01.001
Bertalanffy, L.von (1968). General System Theory: Foundations, Development, applications; George Braziller, New York 1968.
Cribb, J. (2019). Food and Conflict: Premonitions: The Crimson Thread – Food Empires – Here Come the Long Ships – Food and the Rise of China – Food and India – Food and War – Fear of Famine. In Food or War (pp. 1-25). Cambridge: Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/9781108690126.001
De Sousa, D. (1920). Systems Thinking: How can it be used to enhance regulation?, Dart Legal Counsulting, Food for Thoughts section, available at: (https://www.dartlegal.com.au/food-for-thought/systems-thinking).
Faragó, L. (2017). Autopoietikus (társadalmi) terek koncepciója = The concept of autopoietic (social) space. Tér és Társadalom, 31. (1). pp. 7-29. ISSN 2062-9923. https://doi.org/10.17649/TET.31.1.2839
Freeman, R., Cherruault, J.-Y., Yearworth, M. (2014). Review of Literature on Systems Thinking and System Dy-namics for Policy Making; a report Prepared for Department for Environment, Food and Rural Affairs in 2014.
Fulop, S. (2021). Improving implementation and the evidence base for the ELD, final report to the European Commission, 2021, Brussels, pp. 1-246. (https://circabc.europa.eu/ui/group/3b48eff1-b955-423f-9086-0d85ad1c5879/library/ec101025-1121-4809-a1ac-e72a146fd20d/details?download=true).
Fülöp, S. (2022). A hazai klímavédelem és alkalmazkodás jogi keretei, Társadalmi Reflexió Intézet, Budapest. (https://socialreflection.org/wp-content/uploads/2022/12/F%C3%BCl%C3%B6p-S%C3%A1ndor-A-hazai-kl%C3%ADmav%C3%A9delem-%C3%A9s-alkalmazkod%C3%A1s-jogi-keretei.pdf).
Fülöp S., Szamek G. (2022). A stratégiai szintű állami döntések vizsgálata, azok kikényszerítésének lehetőségei, Társadalmi Reflexió Intézet, Budapest. (https://socialreflection.org/wp-content/uploads/2022/12/F%C3%BCl%C3%B6p-S%C3%A1ndor-%E2%80%93-Szamek-Gabriella-A-strat%C3%A9giai-szint%C5%B1-%C3%A1llami-d%C3%B6nt%C3%A9sek-vizsg%C3%A1lata-azok-kik%C3%A9nyszer%C3%ADt%C3%A9s%C3%A9nek-lehet%C5%91s%C3%A9gei.pdf).
Fülöp S. (2023). A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és a klímavédelem joga (jogi szempontú értékelés nem csak jogászoknak), Környezeti Management és Jog Egyesület, Budapest, 2023. (https://justiceandenvironment.org/wp-content/uploads/2023/11/DACE_Hungary_legal-study-1.pdf)
Green, D. (2016). Systems Thinking Changes Everything. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198785392.001.0001
Hanschel, D., Aguilera Bravo, M.G., Dashpurev, B., Kedir Idris, A. (2022). Environmental Rights Between Consti-tutional Law and Local Context: Reflections on a Moving Target, German Law Journal (2022), 23, pp. 10121028. https://doi.org/10.1017/glj.2022.68
Heijden, J. van der (2020). Systems Thinking and Regulatory Governance: A Review of the International Academ-ic Literature; SSRN Electronic Journal, January 2020.
Kjaer, P.F. (2022). What is Transformative Law? European Law Open, 1, 4, 760-780, https://doi.org/10.1017/elo.2023.1
Klonick, K. (2023). Of Systems Thinking and Straw Men, Harvard Law Review Forum, Vol. 136:339. https://doi.org/10.2139/ssrn.4424585
Leroux-Martin, P., O'Connor, V. (2017). Systems Thinking for Peacebuilding and Rule of Law; Supporting Com-plex Reforms in Conflict-Affected Environments, Peaceworks Publication.
Meadows, D.H. (2008). edited by Diana Wright: Thinking in Systems, Earthscan, 2008.
Monat, J.P., Gannon, T.F. (2015). What is Systems Thinking? A Review of Selected Literature Plus Recommenda-tions, American Journal of Systems Science 2015, 4(1). pp. 11-26.
Pierson-Brown, T. (2020). (Systems) Thinking Like a Lawyer, 26 Clinical Law Review 515 (2020); also available at: (https://scholarship.law.pitt.edu/fac_articles/219).
Scholz-Karl, J. (2021). Behind the theoretical debate between Hans Kelsen and Carl Schmitt: the nineteenth centu-ry constitutionalism and German public law, UNIO - EU Law Journal. Vol. 7, No. 2, December 2021, pp 4-17. https://doi.org/10.21814/unio.7.2.3101
Töpfler, K, Meuleman, L., Bachmann, G., Jungcurt, S., Napolitano, J., Perez-Carmona, A., Schmidt, Falk (2011). Trans governance, the Quest for Governance of Sustainable Development, Institute for Advanced Sustainability Stud-ies, Potsdam.
Vinuales, J. (2023). Comparing Environmental Law Systems, British Institute of International and Comparative Law
United Nations Environment Programme’s Global Climate Litigation Report (2023). https://wedocs.unep.org/bitstream/handle/20.500.11822/43008/global_climate_litigation_report_2023.pdf?sequence=3
Copyright (c) 2024 Sándor Fülöp
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.